Celebek és kutyák
Doszpot Péter bulldogjai
A kölykök cseperednek
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Eifert Anna  |  1998. december 14.

A három kölyökkutya életét bemutató sorozatunk első része óta eltelt egy hónapot röviden úgy lehetne összegezni, hogy Cassy, Maci és Bonifác kiválóan beilleszkedett új otthonába.


Mindhárman szinte kétszer akkorák, mint érkezésükkor, s hát bizony-bizony, a kezdeti megilletődöttség elmúltával egyre többet rosszalkodnak... Egyébként kutyacsaládunk bővül, csatlakozik Max felügyelő!
 

Cassy

Cassy, a fekete-fehér francia bulldog kislány három hónaposan már kevésbé tűnik aprócska játékkutyának, persze fajtájának megfelelően sohasem lesz belőle óriás: az elmúlt egy hónap alatt megerősödött, másfél kilogrammos testsúlyát megduplázta, éppen kereken három kiló. Tenyésztője javaslatára egy speciálisan törpekutyáknak kifejlesztett, tenyésztői bébi tápot eszik. Mivel gazdája, Zóra dolgozik és így nem lehet kutyáival egész nap otthon, Cassy nem naponta többször kap enni, hanem reggel egy táppal teli tányérral kezd, s abból szemezget egész nap. Zóra szerint nem eszi túl magát, annyit fogyaszt, amennyire szüksége van.

Cassy első két oltását tenyésztőjénél kapta, majd gazdája beoltotta parvo, szopornyica, influenza és korona vírus ellen. A kis francia bulldognak a tervezett külföldi kiállítások miatt nemzetközi oltási könyve van. Emellé ugyanis nem kell külön kiviteli papírt kitölteni, elég, ha az állatorvos a könyvecskébe pecsételve igazolja, hogy a nevezett kutya egészséges, s annak lakóhelyén a közelmúltban veszettség-járványról nincs tudomása. Cassy az utolsó oltást követő két hét elteltével mehetett az utcára először sétálni, egészen pontosan október 26-án.

 
- Az első séta fárasztó volt, de érdekes - meséli Zóra. - Két méternél távolabb nem merészkedett el, egyfolytában engem figyelt, nehogy szem elől tévesszen. A kutyafuttatóhoz ölben vittem, mikor letettem, meglepődve pillantott körül, de mikor látta, hogy Kadír, a nagyobbik kutyám megindul, ő is szaladt utána. Nagyon élvezte a játékot, de aztán jött egy nagy kutya, mire sivítva menekült vissza hozzám. Azóta sem játszik még más kutyákkal. Cassyre egyelőre nem teszek pórázt, azt szeretném, ha ezt szokná meg, így tudnánk sétálni. Egyelőre nincs is semmi gond, nem megy el tőlem. A lakásban is mindig a nyomomban van, csak a fürdőszobába nem jöhet be, ilyenkor a szellőző nyíláson keresztül panaszkodik.

Cassy imádja az embereket, azok is őt, sőt már igazi kis sztárként meg is ismerték az utcán: élőben még helyesebb, mint a képen, mondták. Sajnos azonban a lakótelepen még mindig akad szomszéd, aki lepitbullozza a két kis francia bulldogot.

Cassy kezdetben naponta háromszor sétált, először harminc percnél nem tovább. első pórázos sétájára újságunk jelenlétében került sor: csinos kék felvezető póráz került a nyakába, kissé meglepve, ellenkezve fogadta. Miután viszonylag megszokta, gazdája levette róla, majd a séta végén ismét visszatette. Egy hét múlva azonban már semmi problémát nem okozott a póráz, sőt még a másik kutyára, Kadírra is jó hatással volt. ő ugyanis igazi kan kutya, önálló, makacs, pórázon mindig is húzott. Most azonban, ha Zóra mindkét kutyát pórázon sétáltatja, Kadír sem húz, engedelmesen, egymás mellett baktatnak. Azt hiszem, ha majd egy kiállításon egyszer tenyészpárként nevezik őket, nem lesz gond a felvezetésükkel. A felvezető póráz egyébként nemcsak leendő kiállítási kutyáknál ajánlott pórázhoz szoktatásnál! Könnyű, finom volta miatt kiválóan alkalmas első póráznak, ráadásul egy kis pénzt is megspórolhatunk vele, mivel a nyakbőségnek megfelelően állítható a mérete, így nem kell kis nyakörvre költeni, amit a kölyök pillanatok alatt kinőne.

Váratlan, hangos zajoktól, járművektől egyáltalán nem fél Cassy, sőt idővel az idegen kutyákkal is megbarátkozott, köszönhetően egy kis fehér kutyának, aki odaszaladt a két francia bulldoghoz, majd kissé megrémült, s ez az ijedt elugrás meghozta Cassy bátorságát, barátkozni kezdett és végül nagyot játszott a havannaival. Ettől kezdve már a nagyobb kutyáktól sem hátrált meg.

Persze nem csak játékból áll egy kiskutyaélete, bizonyos dolgokat muszáj megtanulnia. Cassy a nevét kezdettől fogva "beazonosította", már a "gyere idé"-t is érti; talán ez a legfontosabb parancs, főleg utcán, séta közben. A kutyaalapvető biztonságát is szolgálja a megbízható behívhatóság, számtalan veszélyhelyzetben nyújt segítséget, ha egyszerűen visszahívjuk kutyánkat, feltéve, ha az vissza is jön. Cassy értelmesebb, mint a kan francia bulldog, Kadír. Igazi kislány, bájos, könnyebben nevelhető, már puszit is tud adni vezényszóra. Imád autózni, kezdettől fogva így szoktatták, először csak fél-háromnegyed órás utakra vitték, például a ligetbe.

A szobatisztasággal persze még nincs minden rendben, de ebben a korban ez természetes is. Cassy főleg éjszaka pisil be, ezt az időtartamot még nem bírja ki. Érdekes, hogy a meleg miatt főleg Zóra fia, Gergő szobájában alszik és itt szigorúan nem piszkít be, de az előszobában is csak egy meghatározott sarokba. Ha sétálni mennek, Kadír rögtön elvégzi a dolgát, Cassynek még idő kell.

A kivétel erősíti a szabályt: Cassy tulajdonképpen előnyére változott az eltelt egy hónap alatt, már nem rág szét semmit a lakásban, a telefon zsinórját sem. Érdekes, hogy a játékok sem érdeklik, még a műcsont sem. Kint sem szed fel semmit, csak a faleveleket kergeti, ahogy fújja őket a szél. Persze Kadírral együtt még mindig féltékenyek egymásra, egyikőjük sem tűri, ha csak a másikkal foglalkoznak. Pedig decemberben már hárman lesznek, de az előzetes tervekkel ellentétben nem egy staffordshire bullterrier érkezik, hanem egy újabb francia bulli! Következő számunkban beszámolunk Cassy első kiállítási szerepléséről.
 

Bonifác


Bonifác, a bullmasztiff körülbelül nyolc kilogrammot és 5 centimétert nőtt egy hónap alatt. Háromszor eszik naponta, junior tápot vagy konzervet, mellé változatosságképpen csirkenyakat és virslit kap. Tenyésztőjénél egy oltást kapott, gazdájánál még hármat; tulajdonképpen már kimehetne az utcára, de biztos, ami biztos, mág várnak vele egy kicsit. (Sajnos így is valamilyen vastagbél fertőzést kapott, olyan volt a széklete, mintha burokban volna. 5 napon keresztül, reggel és este egy szem Klion tablettát kellett neki beadni.) A hátsó kert és a kennel mellett már előre mehet a kerítéshez is, ahol minden tanítás nélkül nagyon rendesen viselkedik. ugatni csak akkor kezd, ha valaki megáll a kapu előtt. Ha más kutyák ugatnak, csak feszülten figyel, de nem válaszol. Ha a ház ajtajánál, a lépcső tetején üldögélve meglát egy idegen kutyát, szintén csak figyeli, de nem megy oda hozzá. Ha idegen vendég érkezik a házba, először lelkesen odaszalad, de észlelvén, hogy ismeretlen az illető, visszaszalad a gazdihoz, s annak lába közül tartózkodva figyel. Büszkén mondhatom, egyben Bonifác képességeit is dicsérve, hogy másodszori találkozásunkkor régi ismerősként köszöntött, egyáltalán nem viselkedett velem tartózkodóan!

Bonifác még nem váltja a fogait, de már így is kifejezetten rágcsálós korszakát éli, például leszedi az ól tetejéről a padlószőnyeget, s ízletesen megrágja, hiába kap játékokat. Újabban magát a fa ólat is elkezdte rágni, s erről az istennek sem lehet lebeszélni. Az őszi Derby kiállításon reklámoztak egy hazánkban új terméket, melynek angol neve "Ne rágd!"; talán érdemes lenne kipróbálni Bonifácnál. Ez a szer egy, a kutyaszámára nagyon keserű anyagot tartalmaz, s ezáltal meggátolja a rágást, nyalogatást. Mivel mérgező anyagot nem tartalmaz, még sebhelyre is permetezhető. Bonifác kedvenc játékai egyébként a műanyag flakonok, de ezek is csak addig érdeklik, míg pattognak. Műanyag játékaival főleg esténként szokott játszani, a sötétben csak azt látni a házból, ahogy a vílágító műanyag ide-oda mozog a kennelben.

A nyakörvvel már nincs gond, póráz még csak egyszer-kétszer volt Bonifácon, egyelőre még rágcsálja és tépi. Az autózással viszont nincs gond, állatorvoshoz is kocsival viszik, emellett 10-20 perces szoktató utakat tesznek a környéken. A kocsiba beszállván először szaglászik egy keveset, aztán lefekszik. Váratlan zajoktól, csattanástól nem ijed meg, csak odanéz, mi is volt az. Egyszer nekiszaladt a kocsinak, megszólalt a riasztó, de rá se rántott. Viszont a sámli hangját a padlón nehezen viseli, miért, miért sem, kissé tart tőle. A lakásból egyébként csak kidobni lehet, nagyon szeret bent lenni. Szaglászik, rohangál, tévét néz, de mindent el kell pakolni előle, mert elviszi. Egyszer egyik gazdáját szinte a szőnyeggel együtt elhúzta. Kintről csak akkor ugat a házba, ha meglátja a család valamelyik tagját és szeretne valamit; ami a tanulást illeti, már érti az "ül" és "gyere ide" vezényszavakat. Januári számunkban már a kerítésen túl szerzett tapasztalatairól is beszámolunk.
 

Maci


Maci, a kis husky november 17-én töltötte be a négyhónapos kort. Kb. négy kilogrammal nagyobb, mint egy hónapja, és már nem fér át Aramis, airedale terrierr barátja hasa alatt. ő is naponta háromszor eszik, a táp mellett főtt ételt is, például csont nélküli csirkenyesedéket, illetve rizst, tésztát, s továbbra is kapja a kálcium tablettákat. Október 16-án kapta utolsó oltását, s első sétájára a sajtó, illetve két másik kutyajelenlétében, november 7-én került sor. Miután gazdájával kilépett a kapun, azonnal le is cövekelt a járdán, és nem akart átmenni az utca túloldalára. Kicsit vártunk, szokja meg a helyzetet, majd odavezettük hozzá a két másik kölyökkutyát. Alaposan megszaglászták egymást, de ők sem tudták haladásra bírni Macit. Végül néhány ízletes jutalomfalattal sikerült átcsábítani az utca másik oldalára, ahol alaposan végigszaglászott minden négyzetcentimétert, s kicsit barátkozott a többi kutyával, olykor finoman megrágcsálta a pórázát. Otthonába visszatérve szemmel láthatóan magabiztosabban viselkedett és élénkebben játszott nemcsak Aramisszal, de a két idegen kutyával is. Más kutyával eddig a napig egyébként még nem találkozott, legfeljebb kerítésen keresztül szimatolta őket. Akárcsak Bonifác, ő sem ugatta meg a "kinti" ebeket.

Maci törzshelye még mindig a ház bejárati ajtaja, éjszaka is azelőtt alszik, s azt kaparja vadul, ha akar valamit. Ha reggel meghallja gazdái hangját, azonnal ébresztőt "fúj", ugat, és kaparja az ajtót. A kertben rengeteget rohangál, rongyokkal, fadarabokkal, teniszlabdával játszik, vagy a bejárat előtti szőnyeget húzgálja ki az udvar közepére; ásni is nagyon szeret. Egy műcsont alig tart neki tovább 5 percnél. Idegenekkel kifejezetten barátságos, örül nekik, ugrál rájuk.

Ami a rágcsálást illeti, Maci csak rosszabb lett egy hónap alatt. Akárcsak a testvére a tenyésztőnél, ő is képes még a kaktuszokat is megrongálni. Cserepestül leveri, majd a tüskék ellenére megcsonkítja. Egyszerűen mindent el kell pakolni a hatótávolságából. Maci "kertészkedésének" köszönhetően a muskátlit már háromszor kellett átültetni.

Akárcsak a két francia bulldog, Maci és Aramis is féltékeny egymásra, nem tűrik, ha csak egyikőjükkel foglalkoznak. Maci egyébként kifejezetten hisztis, nem tűri a fegyelmezést: ha csak hozzányúlnak a grabancához, rögtön sírni kezd, pedig nem is fáj neki. Egyébként tudja, mikor csinál rosszat, ilyenkor kerüli gazdáját. Nagy a függetlenség-igénye. Nevét természetesen ő is megérti, hívásra is odamegy gazdájához, feltéve persze, ha akar. Azt viszont már megtanulta, ha gazdái elmennek, nem ugrabugrál a kapu körül, nem szalad ki az utcára. Zajoktól, dörgéstől nem fél, Aramis pedig örül, ha alhat - Maci annyit nyaggatja - így talán már a viharral sem törődik.

Összehasonlításképpen meglátogattuk Maci egyik kan testvérét, Frostent, akit a tenyésztő megtartott magának. Mivel ő kutyák között nőtt fel, sétáltatásnál nem volt gond az idegen kutyákkal, vidáman játszott velük kezdettől fogva. Egyszer egy nagyobb kutya "rákiabált", de ez sem zavarta. A nyakörvet ő vakarta kezdetben, a pórázt rágcsálta, de negyedszeri "pfujj" vezényszóra megtanulta, hogy ezt nem szabad. Gazdája egyébként flexivel - húzópórázzal - sétáltatja. Elengedni még nem lehet, mert otthon hiába behívható, kint egyelőre még minden bizonnyal megindulna a világnak, nem hallgatna semmire. Gazdája egyébként már helyére tudja küldeni, s a kiállításokra gondolva gyakorolja vele a fog- és herevizsgálatot, sőt jutalomfalattal már egész szépen mutatja magát, ahogyan később majd a körben a bíró előtt kell állnia. Egyébként naponta négyszer kap enni, kölyöktápot. Kálciumból feleannyit kap, mint az előírt adag, hiszen már a táp is tartalmaz valamennyit, de mivel ilyenkor hirtelen nőnek a kölykök, muszáj adni neki külön is.
 

Max, a rendőr-retriever

Max, törzskönyvi nevén Szérüskerti-Arany Zorba, a kis golden retriever kan november 7-én került tenyésztőjétől új gazdáihoz, Doszpot Márkhoz és Gergőhöz, Doszpot Péter rendőrezredes, az Életvédelmi Alosztály vezetőjének két fiához.

- Nagy frászban vagyok, ez az első igazi kutyánk - mondja az ajtón belépve Doszpot Péter, aki nagyobbik fiával, Márkkal érkezett a kiskutyáért. Két édes kis szőrgombóc szalad eléjük, közülük kell majd választani.

- Neked kell dönteni, Márk, a te kutyád lesz!

- Igen, apu, de azért segíts!

Végül a már múltkor kiválasztott kölyöknél maradnak, ő a legszebb kan az alomban. Míg Papp Erzsi Márknak magyaráz - megmutatja a törzskönyvet, fotókat ad a kiskutyáról, elmondja, hogyan etessék, vigyék el az állatorvoshoz, mit csináljanak első éjszaka - addig Doszpot Pétert kérdezem, hogyan döntöttek kutya mellett.

- Tulajdonképpen eddig is voltak kutyáink, de csak a kertben, házőrzőként, aztán igazából sosem foglalkoztunk velük komolyan. Most az egyik reklámnak köszönhetően, amiben a kutyaodaviszi gazdájának az uzsonnát, a gyerekek teljesen beleszerettek a golden retrieverbe. Azt remélem, hogy ez a kis lény valamelyest felelősségre neveli őket, rendszert visz az életükbe. Azért is döntöttünk egy ilyen komoly kutyamellett, értve ezalatt a vételárat is. Egyfajta összevont ajándék ez a kiskutya, Márknak most volt a születésnapja, Gergőnek pedig egy hónappal ezelőtt. Persze kaptak külön ajándékokat is, de ez volt a fő meglepetés.

- Hogyan választották ki éppen ezt a kennelt?

- Egyszerűen az újsághirdetések alapján végigtelefonáltunk és végigjártunk egy csomó helyet, de olykor nemcsak a kutyák, hanem, már elnézést, az emberek is olyan koszosnak tűntek. Ide belépve pedig rögtön látszott a tisztaság, a rendezettség.

- A munkájában milyen szerepet játszanak a kutyák?

- Igazából csak szagazonosításra használjuk őket, ezt ugyan a bíróság nem fogadja el bizonyítékként, de nekünk a nyomozásnál egyfajta iránymutatásként szolgál.

- Járt már kutyakiállításon?

- Gyerekkoromban Balatonalmádiban minden nyáron volt országos kiállítás, azóta viszont nem voltam. Talán most majd erre is sor kerül, feltéve, ha egy hét múlva nem jövünk vissza a kiskutyával együtt! - teszi hozzá nevetve. - Vettünk neki műcsontot, műanyag játékot, mű mindent, hazafele kap egy hiperszuper kutyaágyat is, aztán majd meglátjuk. Szerencsére a tenyésztőhöz mindig fordulhatunk tanácsért.




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)