Tenyésztésről általában
A kutya anatómiája I.
A kutya rendszertani helye az állatvilágban
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2013. október 18.

A kutya anatómiája I.

A Gerincesek törzsébe, az Emlősök osztályába, a Húsevők rendjébe, és a kutyafélék családjába tartozik. E családban számos faj található, s ezek egyik képviselője a házikutya. (Canis familiaris) A kutya háziállat, az emberrel tartós közösségben él, ami azt jelenti, hogy egymáshoz való viszonyukat a kölcsönös haszon és nem a rabszolgaság jellemzi. A kutya, mint a többi háziállat, a fogságban jól fejlődik és tenyészthető.


Az anatómia görög eredetű szó, amely részekre vágást, boncolást jelent. Ezzel a kifejezéssel jelöljük azt a tudományt, amely a szervezet egyes részeinek alakját, felépítését, a részek kölcsönös kapcsolatát és működésbeli összefüggését tanulmányozza. Anatómiának azért nevezték el ezt a tudományágat, mert keletkezésének idején a test felépítésének tanulmányozása céljából hullákat daraboltak, boncoltak fel, hogy a test belső üregeiben lévő szerveket is tanulmányozhassák és megismerjék. Tehát lényegében az anatómia szó csak az utat és a módot jelöli meg, amelynek révén a fent vázolt ismertekhez juthatunk.

Ha a kutya hulláját felboncoljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy szervezete, alakjuk, nagyságuk, belső szerkezetük és működésük szerint különböző részekből áll. Ezeket a részeket szerveknek nevezzük. A szerv tehát a testnek olyan része, amelynek meghatározott alakja, nagysága belső szerkezete és elkülönült működése van (mint pl. a szívnek, a májnak, a tüdőnek, a gyomornak stb.).

A szervek összessége alkotja a szervezetet.

A szerveket szerkezetük és összefüggő működésük alapján nagyobb egységekbe soroljuk. Ezeket az egységeket rendszereknek nevezzük. Rendszert alkot a szervezeten belül a hasonló szerkezetű, együtt fejlődő és azonos feladatokat ellátó szervek csoportja. (pl. a húgyszervek rendszere, amelynek részei: a vesék, a húgyvezeték, a húgyhólyag és a húgycső).Gyakran használjuk a készülék kifejezést, az eltérő szerkezetű és fejlődésű, de azonos feladatot végző, együttműködő szervek csoportja esetén. (pl. a lélegző készülék, amelynek részei az orrüreg, a garat, a gége, a légcső, a hörgők és a tüdő).

 

A szervek különböző szövetekből állnak.

 

Ötféle alapszövet ismeretes:

hámszövet, izomszövet, idegszövet, kötőszövet és a vér (amely tulajdonképpen folyékony kötőszövet). Minden szövetnek meghatározott működése van. A szervek azonos feladat elvégzésére képes, többé-kevésbé egyfajta sejtek összességéből állnak, pl. az izomszövet olyan sejtekből áll, amelyek összehúzódó képességével rendelkeznek, s alkalmasak a szervezet részeinek, vagy az egész szervezetnek a térben való helyváltoztatására.

 

A szervezetet az alábbi rendszerek, ill. készülékek alkotják:

 

1. A csontvázrendszer, amely a szervezet szilárd vázát adja, meghatározza a test alakját, védi az egyes szerveket. A csontok a szalagokkal és a porcokkal együtt a helyzetváltoztatás szolgálatában állnak, mint a mozgás passzív szervei.

A kutya csontváza

1. a koponya csontjai
2. az arc csontjai
3. szemgödör
4. állkapocs
5. nyakcsigolyák
6. hátcsigolyák
7. ágyékcsigolyák
8. keresztcsont
9. farok csigolyák
10. bordák
11. szegycsont
12. lapocka
12/a. lapocka tövise
13. karcsont
13/a. deltadudor
14. orsócsont
15. singcsont vagy könyökcsont
15/a. könyökbúb
16. az elülső lábtő csontjai
17. elülső lábközép csontjai
18. ujjcsontok
19. medencecsont
20. külső csípőszöglet
21. ülőgumó
22. combcsont
23. térdkalács
24. sípcsont
25. szárkapocscsont
26. hátulsó lábtő csontjai
27. sarokgumó
28. hátulsó lábközép csontjai
29. ujjcsontok

A csontok összeköttetései.

A csontos váz csontjai (egy-két csont kivételével) valamennyien összefüggenek. Az összeköttetés lehet folytonos, azaz szakadatlan csontösszeköttetés, vagy megszakított csontösszeköttetés, mint pl. az izület.

 

A szakadatlan csontösszeköttetés kétféle lehet: mozdulatlan és mozgékony.

A mozdulatlan csontösszeköttetés változatai: a varrat (a koponya csontjai között), az állvarrat (az orrcsontok között), a beékelődés (ilyen a fogak illeszkedése a fogmederbe) és végül a csontos összeköttetés (pl. a medencét alkotó csontok összenövése).

A mozgékony csontösszeköttetés változatai pedig a szalagos, a porcos, és az izmos összeköttetés. Szalagos összeköttetés található, pl. az orsócsont és a könyökcsont, vagy a sípcsont és a szárkapocs között. Porcos összeköttetés van, pl. a bordacsont és a bordaporc között és izmos összeköttetés található az elülső végtag és a törzs csontos váza között.

A megszakított csontösszeköttetés magától értetődően egyben mozgékony is, ilyen összeköttetés az izület. Ez utóbbinak részei: az izületi porccal bevont csontvégek, az izületi porc, az izületi tok, az izületi üreg és a benne lévő izületi nedv; a csontvégeket szalagok fogják egybe.

 

Az izületek osztályozása.

Az egymással érintkező csontok száma szerint megkülönböztetünk egyszerű izületet, amelyben csupán két csont találkozik egymással és összetett izületet, amelyet kettőnél több csont alkot.

Az izületi végek alakja szerint ismerünk golyóizületet, dióizületet, bütyökizületet, csuklóizületet, nyeregizületet és csavarízületet.

A mozgási tengelyek száma szerint megkülönböztetünk egy-, két- és többtengelyű izületet. Az egytengelyű izületben csak hajlítás és nyújtás lehetséges. A kéttengelyű izületben már oldalmozgás is van, míg a többtengelyű izület minden irányú mozgást lehetővé tesz.

A kutya csontos vázának fontosabb izületei a következők: a vállizület, a könyökizület, az elülső lábtő izülete, az ujjpercek izületei, továbbá a csípőizület, a térdkalács és a térdhajlás izülete, a csánkizület. Említést érdemel még a nyakszirtcsont és az első nyakcsigolya közötti izület, az első és a második nyakcsigolya közötti izület, a bordák izületei és a csípő-keresztcsonti izület.

2. Az izomrendszer, ahová a mozgás aktív szervei, az izmok és segítő szerveik tartoznak. Az izmok összehúzódásuk révén a csontokat helyzetükből kitérítik, s ezzel létrehozzák a mozgást.

Az izmokra az összehúzódási képesség, a rugalmasság és az ingerlékenység a jellemző. A csontos váz egyes részeit kötik össze egymással, összehúzódva elmozdítják a csontokat, minek folytán létrejön egyes testrészek, vagy az egész test mozgása.

Az izmok izomsejtekből, nyalábokból, rostokból és kötőszövetből állnak. Harántcsíkos és sima izmokat különböztetünk meg, az előbbiekhez tartoznak az ún. vázizmok, amelyek akaratlagosan működnek, gyors és nagy erőkifejtésre képesek. Az utóbbiakhoz a belső szervek falában lévő izmok tartoznak, amelyek az akarattól függetlenül húzódnak össze, lassú, de kitartó munkát tudnak végezni. Kivételes izomszövetből áll a szívizom, amely harántcsíkos izom ugyan, de az akarattól függetlenül működik.

Az izmok különböző alakúak lehetnek, így sokbahasadt (a gerincoszlop) lemezes vagy köpenyizmok (a háton és a váll tájékán), a gyűrű alakú izmok (a szájnyílás vagy a szemhéjak körizmai), kerekded vagy orsó alakú izmok (mindenütt a végtagokon). Az izmoknál eredési és tapadási véget és izom hasat különböztetünk meg. Sok izom, ínba folytatódva tapad meg.

Működésük szerint az izmok lehetnek: hajlítók, nyújtók, közelítők, távolítók, forgatók, stb. Az izmok segítőkészülékei: az inak, ínhüvelyek, pólyák és nyálkatüszők.

 

A kutya fontosabb izmai a következők: a deltaizom, a kar kétfejű izom, a háromfejű karizom, hajlítók és nyújtók sokasága az elülső végtagon; a hátulsó végtagon nevezetesebbek: a farizmok, a kétfejű combizom, a félig inas- és félig hártyás izom, a comb négyfejű izom, a comb közelítői és számos hajlító és nyújtó izom. A koponyán a nagytömegű rágóizmok érdemelnek említést, valamint a halántékizom, a külső rágóizom. A törzsön a széles hátizom, a hosszú gerincizom, a bordaközi izmok, az egyenes hasizom, a ferde hasizmok; végül a farok emelői és levonói, oldalt fordítói.

Az izom összehúzódása alkalmával rövidebb és vastagabb lesz, de térfogatát nem változtatja meg. Az összehúzódás ingerhatásra következik be. Az izom ereje a benne lévő izomrostok számától függ; ha ezek száma több, akkor erősebb az izom. Az izom működése közben vegyi- és hő változások lépnek fel. Az izomtápanyagait (szénhidrátok) a vérből kapja. Az izom csak korlátozott működésre képes, mert tejsav és foszforsav felhalmozódása közben: kifárad. Kifáradás után pihenés szükséges, aminek során az izomban felhalmozódott savi anyagok kiküszöbölődnek és új energiát adó anyagokra tesz szert az izom.

 

1. A felületes szegyizom kulcscsonti része
2. Az izom alkari része, a fejnyakizom két része: a 3 és a 4
5. A szegyfejizom és részei: 6 és 7
8. Csuklyásizom
9. Deltaizom
10. Görgeteg borintó izom
11. Orsói kéztőnyújtó izom
12. A hüvelyk hosszú távolítója
13. A külső rágóizom
14. A felső ajak és az orrszárny emelője

 

3. Az emésztőkészülék, a táplálék felvételére, feldolgozására, felszívódására és a felhasználhatatlan anyagok kiküszöbölésére szolgál.

 

 

Az emésztőkészülék az emésztőcsőből és különböző mirigyekből áll, amelyek az emésztéshez szükséges váladékot termelik.

Az emésztőcső a szájrésszel kezdődik, és a végbélnyílásánál végződik. Tehát a két végén nyitott cső, amelyen a felvett táplálék végighalad, miközben megemésztődik, a megemésztett tápanyagrészek felszívódnak, s a felesleges, sőt a szervezetre nézve káros bomlástermékek a bélsár formájában eltávoznak. Az emésztőcsövet az egyes szakaszoknak megfelelően külön-külön tárgyaljuk.

A szájüreg bejárata a szájrés, melyet az ajkak határolnak. A kutya ajkai viszonylag kevésbé mozgékonyak, így a táplálék felvételénél nem játszanak különösebb szerepet. A szájrész viszont rendkívül nagy, a kutyaéletmódjának megfelelő: az "áldozat" megragadására, a táplálék széttépésére szolgál. A szájtornác a fogsoron kívül, az ajkak és a pofák között helyeződik, rágás alkalmával ide is kerülnek táplálékrészek. A fogsoron belül van a tulajdonképpeni szájüreg, felső falát a kemény szájpadlás képezi, hátrafelé irányuló, egymás mögött sorakozó szájpadláslépcsőkkel. A szájüreg fontos szervei a fogak és a nyelv. A nyelv mozgékony izmos szerve az állatnak. A nyelv gyökere a nyelvcsonthoz rögzítődik. A nyelv hegye szabadon mozoghat, a nyelv testét alulról a szájfenékhez a nyelvfék kapcsolja. A nyelv hátának a "bársonyos" felszínét a nyelv szemölcsei adják. A szemölcsök közül egyesek különlegesen alakultak, s bennük az ízlelés szolgálatában álló ízlelőbimbókat láthatjuk.

A garatüreg a szájüreg mögött következik, attól a lágy szájpadlás választja el. A garatban találkoznak egymással a légutak és az emésztőcső, tehát mintegy közös előcsarnoka a nyelőcsőnek és a gégecsőnek. A garatból bejuthatunk: a szájüregbe, a hortyogókon keresztül az orrüregbe: a gégén keresztül a gégecsőbe: a nyelőcsőbe, továbbá két igen fontos nyíláson a fülkürtök nyílásán keresztül a dobüregbe. Ez utóbbi igen fontos berendezés, célja, hogy a dobhártyát kívülről és belülről egyforma légnyomás érje.

A táplálék a garaton át a nyelőcsőbe kerül, amely a nyakon és a mellkason át húzódik a hasüreg és a gyomor felé.

A nyelőcső, mint az emésztőcső többi része is (így a szájüreg és garatüreg is) nyálkahártyával bélelt, a falának legnagyobb részét izomréteg képezi. Ennek a féregszerű perisztaltikus mozgása továbbítja a táplálékot.

A gyomor az emésztőcsőnek kitágult zsákszerű szakasza. A hasüreg elülső részében, harántul helyeződik, közvetlenül a máj mögött. Itt a táplálék felhalmozódik, sőt a gyomornedvben lévő fermentumok hatására emésztődik is. A gyomor nyelőcsői nyílásánál a kutyában nincsen záró berendezés, ezért a kutyakönnyen hány, a másik végén, ahol az epésbélbe folytatódik, viszont már záróizom található. A szájüreg, garatüreg, a nyelőcső és a gyomor együttesen az emésztőcsőnek "előbél" néven ismert szakaszát alkotják.

A bélcsőbe kerül a gyomorból a táplálék. Ez az emésztőcső leghosszabb szakasza, kb. 5 méter. A bélcsövet felosztjuk középbélre, vagy vékonybélre (ennek részei az epésbél, az éhbél és a csípőbél) utóbélre, vagy vastagbélre (amelynek részei: a vakbél, a remesebél és a végbél). A bélcsövön végighaladó táplálék megemésztődik, itt történik a felszívódás is, majd pedig a bélsár kialakulása és a végbélben történő felhalmozódása után annak kiürítése is.

Amint említettük, az emésztőkészülékhez tartoznak még mirigyek is. elsősorban a nyálmirigyeket említjük meg: a fültőmirigy, az áll alatti nyálmirigy és a nyelv alatti nyálmirigy tartozik ebbe a csoportba. A váladékuk a nyál, kivezető csöveken keresztül a szájüregbe ömlik. A hasüregben helyeződik el, közvetlenül a rekeszizom mögött a máj, amely az epét termeli, ez az epésbélbe jut. A májnak ezen kívül igen fontos szerepe van: a szervezetnek a méregtelenítő "vegyi laboratóriuma". A máj közvetlenül a rekeszizom homorulatában fekszik; barnás-vörös színű törékeny, lebenyezett szerv. A hasüreg felé néző felületén, a májkapuban helyeződik a körte alakú epehólyag, amelyben az epe halmozódik fel. Az epe a zsír emésztéséhez nélkülözhetetlen váladéka a májnak.

A hasüregben található másik mirigy a hasnyálmirigy, ennek váladéka hasnyál, ugyancsak az epésbélbe kerül. A hasnyálmirigy szürkésrózsaszínű lebenyezett, a gyomor és az epésbél közelében található, patkó alakban meggörbült szerv.

A hasüreget a mellkas üregétől (mellüregtől) a rekeszizom választja el. A rekeszizom nemcsak válaszfal, hanem a lélegzésben is igen fontos szerepe van. A hasüreg falát alulról és két oldalról a hasfal izmai és természetesen a bőr alkotják. A hasüreget a hashártya béleli ki, amely redők, kettőzetek formájában a hasüregi zsigerekre is ráterjed, s azokat is befoglalja. A hashártya felülete a hasüregi savós folyadéktól nedves, csillogó, sima, ezáltal a zsigerek, belek mozgása megkönnyített. Hashártya kettőzet, pl. a bélfodor, amely a belekre tér, magában foglalja a belekhez, vagy azoktól kiinduló vérereket, nyirokereket, idegeket és bélfodri nyirokcsomókat. Mint fontos kettőzetet a csepleszt említjük meg. Ez a zsírral gazdagon átszőtt hártya kötényszerűen beborítja a beleket. (A zsír mint kitűnő hőszigetelő, jó szolgálatot tesz, védi a beleket a túlságos lehűléstől, pl. a kutyahideg talajon való fekvésekor.)

 

4. A légző készülék, a gázcsere szolgálatában áll, a felvett oxigént eljuttatja a vérbe, s a vérben lévő széndioxidot a szervezetből eltávolítja.

 

 

A légző készülék szintén két részből áll: a levegő vezetésére szolgáló, merev falú légutakból, és a gázcsere lebonyolítására alkalmas szervből, a tüdőből. A légutak rendszere az orrnyílásokkal kezdődik, ahonnan a levegő az orrüregbe jut. Az orrüreg, mint fejben lévő szerv, csontos fallal van körülvéve, az orrsövény (porcos) jobb és baloldali orrüregre osztja. Az oldalsó falról az orrüregbe emelkednek be a vékony csontlemezből álló orrkagylók, amelyek az orrüreget orrjáratokra tagolják. A felső orrjárat nyálkahártyájában lévő sejtek a szagingerek iránt érzékenyek. Az orrüregből a hortyogókon keresztül jut a levegő a garatüregbe, majd tovább a gége bejáratán keresztül a gégébe. A gége a gégecső elején lévő, porcos falu, doboz alakú szerv. Több feladata van: többek között pl. a gégefedő nyeléskor a gége bejáratát lezárja, nehogy táplálék, folyadék kerüljön a gégecsőbe, s innen a tüdőbe; másrészt a gégében láthatók a levegő útjába (vitorlaszerűen) beemelkedő hangredők, melyek az áramló levegő mennyiségét szabályozzák, sőt a hangadásban is szerepet játszanak. A levegőt a gégecső vagy légcső vezeti tovább, a nyakon át a mellkasba. A gégecső a két tüdőszárnynak megfelelően két főhörgőre oszlik fel. A tüdő a mellkasban helyeződő nagy szerv; feladata a gázcsere lebonyolítása. A tüdőszárnyak lebenykékre oszlanak (ilyenek a csúcslebeny, a szívlebeny és a rekeszi lebeny, továbbá a jobboldalon még a kis járulékos lebeny látható). A tüdő kapuján belépő főhörgők mind kisebb és kisebb ágakra osztódnak, végül az úgynevezett tüdőhólyagocskákban vakon végződnek. A tüdőhólyagocskák falában finom, sűrű vérér kapilláris (hajszálérhálózat) van, s ily módon a vérben lévő vörösvérsejtek a levegővel kapcsolatba kerülhetnek. A légutaknak a fala eltérően az emésztőcső falától merev, porcos, mert a levegő szabad áramlása csak így biztosítható.



nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 

Ingyen elvihető egy közepes méretű, vizsla keverék kutya. Kislány, kb. 6 hónapos. Tel.: 06-20/998-3940.

tovább a hirdetésre »

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)