A kiállítások története
Kiállítások története III.
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Eifert Anna  |  2001. július 21.

A kutyakiállítások történetével foglalkozó sorozatunk előző részében bemutattuk a vidéki Anglia vadászati és mezőgazdasági jellegű kutyás rendezvényeit, melyeket a mai kiállítások előzményeinek tekinthetünk.


 

Azonban a városokban is egyre több, kutyákhoz kapcsolódó összejövetelt rendeztek, melyeket szintén a mai kiállítások elődeinek nevezhetünk. Bár a kutyaverekedtetéseket, mint a "panem et circenses" kormányzási elv cirkuszi részét, hallgatólagosan az állam és az egyház egyaránt támogatta, e kegyetlen sport népszerűsége a XIX. század elején lassan csökkenni kezdett. A városi emberek egyre jobban becsültek bizonyos fajtákat, de nem eredeti rendeltetésük, hanem puszta létük vagy éppen küllemük miatt. Korábban az ilyen jellegű érdeklődés a kutyák iránt csak az arisztokráciára volt jellemző, de most már a kisebb testű és egzotikus fajták megtalálhatóak voltak a legtöbb egyszerű háztartásban is. E fajták népszerűségével párhuzamosan növekedett gazdáik igénye, hogy egy kellemes helyen összegyulhessenek érdeklődésüket és lelkesedésüket más kutyatartókkal megosztani illetve kutyás ismereteiket bővíteni. Egy ilyen rendezvény hirdetése olvasható a Sporting Magazine 1834 februári számában: Charlie Aistrop fogadójába várja a 9 font súlyú spánieleket és gazdáikat, hogy egy ezüst kupáért versengjenek. Ez a hirdetés még közvetlenül egy verekedtetést reklámozó felhívás illetve egy színes kis hír mellett szerepelt, mely egy szenzációs alomról számolt be: Mr. C.R. Peck szukája 17 kölyköt fialt. 11 évvel korábban ugyanez a magazin még arról tudósít, hogy az Aistrop híres westminsteri pitjében rendezett verekedtetésen 300 érdeklődő volt jelen, a küzdelem egy óráig és 50 percig tartott, mikor is a menet végén az egyik kutya, Boney eszméletlenül esett össze, sebei iszonyúan véreztek.

Charlie Aistrop, a Westminster Pit tulajdonosa csak azután kezdett el vendéglősként tevékenykedni, miután feleségét megölte az egyik medve etetés közben. Aistrop jómódú családban született, mégis a londoni alvilágot választotta, ahol kiélhette kutyák iránti szenvedélyét. London számos fogadóját és nyilvánosházát kiöregedett boxolók vezették, s mindenütt megtalálható volt egy verekedtetésre alkalmas helyiség, de ezek a vendéglők vagy klubok ennél ártatlanabb szórakozási lehetőségeket is nyújtottak a kutyatulajdonosoknak. Ezek az összejövetelek jelentik a városi kutyakiállítások előzményéit. Egy Jem Burns nevű boxoló például 1825-ös visszavonulása után bulldogoknak rendezett kiállításokat, mivel maga is bulldogokat tenyésztett.

A vidéki és városi kutyakiállítások illetve kutyákat is bemutató rendezvények száma folyamatosan nőtt a XIX. század első felében, azonban ahhoz, hogy ne csupán helyi érdeklődésre számottartó események maradjanak, szükség volt még valami nagyon fontos dologra: a vasútra, mely lehetővé tette a kutyásoknak, hogy nagyobb távolságokra is eljuthassanak. A vasút megjelenése előtt egy pénzdíjas verekedtetés Moulsey Hurst-ben még ezreket vonzott és vett rá a hosszú és fáradtságos útnak tartott tíz mérföld leküzdésére, de a Londontól 20 mérföldre fekvő Crawley Down, mely amúgy szintén népszerű találkozóhely volt, már túl messze volt a legtöbb londoni számára. Egy napnál tovább tartó utazás szóba sem jöhetett akkoriban. ráadásul még nem volt olyan kiállítás, mely a verekedtetések vonzerejének akár csak egy töredékével is rendelkezett volna. 1840-re azonban a vasút lehetővé tette, hogy viszonylagos kényelemben és gyorsasággal az emberek Londonból Lancasterbe, Leedsbe vagy északra, Yorkba utazhassanak. 1855-re már alig volt olyan nagyobb város, ahova ne lehetett volna vonattal eljutni. Így a falkavadászok már lovaikkal és kutyáikkal együtt utazhattak más megyékbe hosszabb vadászatokra. Hamarosan már kifejezetten kutyakiállítások miatt is vonatra szálltak az emberek.

Talán az első kiállítások egyike, mely a vasút fontosságát bizonyította, az 1859. június 28-29-én Newcastle-on-Tyne-ban rendezett show volt, melyet az első kutyakiállításnak szokás nevezni, holott még ez sem volt önálló kutyás rendezvény, hanem a nagy hagyományokkal rendelkező baromfi kiállítás részeként szerveztek kutyabemutatót. A rendezvény anyagilag nem volt sikeres, szervezőinek 15 font veszteséget okozott. Az eseményről azonban tudósított a Newcastle Courant is, 1859. július 1-i számában. A kiállításon 23 pointer és 37 szetter vett részt az ország minden részéből. Az újság szerint valószínűleg azért érkezett ennyi kutya, mert az egyik szervező, a fegyvergyáros Pape két értékes puskát ajánlott fel a győzteseknek. A legjobb szetter egyébként William Jobling kutyája lett, a legjobb pointer pedig Richard Brailsford tulajdonában szerepelt. A pointerek és szetterek számára kijelölt két osztályon kívül kölyköket és más olyan kutyákat is bemutattak, melyeket a helyszínen meg lehetett vásárolni. A pointereket J.H. Walsh, Thomas Robson és Joseph Jobling bírálta. Walsh a The Field szerkesztője és újságírója volt, valószínűleg az ő ilyen témájú írásai adták az ötletet Shorthose, Reid és Pape számára, hogy kiállítást rendezzenek. A szettereket szintén Walsh illetve Frances Foulger és Richard Brailsford bírálta, utóbbi kettő vadőrként szolgált egy-egy herceg birtokán.

Pape, Reid és Shorthose rendezvénye valójában nem nevezhető minden idők első kutyakiállításának, azonban kétségtelenül az övék volt az első olyan bemutató, melyre az ország távoli részeiről is érkeztek kiállítók, például Manchester, Huddersfiel, Lancaster és Penrith városából, sőt az egyik bíró Londonból utazott a kiállításra. Ez a rendezvény bebizonyította, hogy a vasút segítségével egy kutyakiállítás is számot tarthat országos érdeklődésre.

Folytatjuk




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 

Magyar vizsla kölykök eladók 20.000 Ft/db áron. 3 szuka, 2 kan. Augusztus végi elvihetőséggel. Oltási könyv 1 oltással. Érdeklődni telefonon: +36-70/705-6243

tovább a hirdetésre »

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)