Agarak
Magyar agár, a vadászkutya
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Pomázi Ágoston  |  2013. április 13.

Magyar agár, a vadászkutya

A magyar agár kialakulására, eredetére nincsenek fellelhető, hiteles történelmi dokumentumok. Kétségtelen, hogy a népvándorláskor a nomád pásztornépek rendelkeztek agár jellegű kutyákkal, amelyeket a futó vad elejtésére használtak.


Valószínűsíthető, hogy a magyar agár ősi változata is a vándorlások során került a Kárpát-medencébe. Részben az itt élők, majd a törökök hasonló agárfajtáival keresztezve alakulhatott ki az ősi magyar agár. Az Árpád-kori illetve a honfoglalás idejéből feltárt sírokban találtak agárcsontleleteket, így Zalavárról egy koponyát, valamint Felgyőn is kiástak agárleletet.

Összbenyomás alapján a magyar agár az erő, a kitartás és a gyorsaság megtestesítője. Betegségekkel szemben ellenálló, szilárd szervezeti felépítésű, igazi hajtóeb. Ellentétben az angol agárral, megállja a helyét a szántáson, tarlón, fagyott talajon egyaránt; több kilométeres hajszákra is képes, üldözve a kifejlett baknyulat. A nagyobb vad sem jelent problémát: utoléri és lerántja az őzet, szarvast, néhányadmagával a vaddisznóval is szembeszáll. Megfogja a rókát, patkányt is.

 

Az agarászat története

Az agarászat ősi vadászati mód. Az agár elsősorban a lőfegyver vadászaton történő használata előtt volt nélkülözhetetlen vadászati eszköz: a felugró, majd futó vad elejtésére használták, nagy kezdősebessége és kitartó vágtája miatt, ami sokszor a végkimerülésig tartott. Az ókori népeknél egyaránt agarásztak kultúrnépek és nomádok. A középkorban is kedvelt vadászati módnak számított.

Európában Magyarországon maradt fenn a legtovább klasszikus formában az agarászat. Ez tartott a XX. század közepéig, s a II. világháború vetett véget neki. Hazánkban 1835-ben alapították az első agarászegyletet, ezzel egyidőben rendezték az első agárversenyt Ján-Kocséron.

Később a vadászatokon kezdett divatjamúlttá válni az agarászat, és felváltotta az agárverseny. Erre a célra az angol agár rövid távú gyorsasága miatt jobban megfelelt. 1839-ben importáltak először angol agarakat, ami gróf Guyon Richárd és báró Wencheim László nevéhez kötődött. Ezt követően mind gyakoribb lett a magyar agár keresztezése az angollal, ami döntően megváltoztatta a hazai agarunk jellemzőit.

Az agarászat fellendülése vagy bukása szinte mindenkor politikai és gazdasági okokra vezethető vissza; például a szabadságharc leverését követően rendkívül fellendült, mert ehhez a vadászathoz nem kellett fegyvertartási engedély, amihez azidőtájt nem sokan juthattak. A kiegyezést (1867) gazdasági fellendülés jellemezte, ami a polgárosodást felgyorsította, a mezőgazdaságot átalakította. Ez a folyamat lehetővé tette a közép- és kisnemesi valamint a gazdagabb paraszti rétegek agarászatát, oly mértékben, hogy a magyar agár tenyésztését is ők végezték. Az 1900-as évekre jellemző volt a mezőgazdaság belterjessé válása, aminek következménye volt a lovas agarászat visszaszorulása. Az utolsót 1943 őszén tartották.

A II. világháborút követően a magyaragár-populációt kihaltnak tekintették. 1963-ban egy film forgatásánál, Mátyás király korhű környezetének filmezéséhez magyar agárra volt szükség. Szigethy Kálmán, az akkori MAFILM-telep vezetője hosszas kutatások eredményeként Nagyecseden fellelt néhány példányt, amelyek később a fajta felélesztésének alapját képezték.

1991-ben újjáalakult az Országos Agarász Egyesület, majd 1999-ben ebből kiválva alakult a Tiszántúli Agarász Egyesület.

 

Munkában az agár

Az agarászat és az agár tartása az "alsóbbrendű" néprétegek számára sokáig tilos volt. Elsősorban a lovas agarászat számított a nemesek és uralkodók kiváltságának. Az agarak és a lovak összeszoktatása után (ami kölyökkorban kezdődött) kerülhetett sor erre a vadászati módra, ami abból állt, hogy a felugró vad láttán az agarászok a kutyákat biztatva, lóháton kísérték az üldözést és az elfogást.

A lovas agarászat speciális módja volt még a ragadozó madárral nyúlra, rókára, őzre vágatás. Lényege, hogy a magasban köröző madár pl. sólyom - a felugró vagy felrepülő vadra rávág. A nagyobb vad elejtéséhez szükséges az agár, mivel a sólyom nem képes ezek megölésére. A lovasok követik az eseményeket, és úgy intézik, hogy sebes lovaikkal a préda és az azt támadó agarak és ragadozó madár harcában segíteni tudjanak, megelőzvén a komoly sérüléseket. Ilyenkor a vadásznak kellett a kegyelemdöfést megadnia lándzsájával vagy a szarvas gyilokkal.

Az agarászat másik módja az ún. gyalog agarászat. Ennek lényege, hogy az agarakat "füzéren" vezetve közelítették meg a vad vélt tartózkodási helyét. A felugráskor általában párban engedték az agarakat hajszára. Űzhették ezt a vadászati módot lesből is, kivárva a felkelő vadat.

Ritkán, de előfordult a lovas és gyalog agarászat együttes alkalmazása is. Az agarászok véleménye a jó agárról megoszlott. Retski András "Néhány szó az agarak futásáról" című könyvében így ír: "Jó agár, véleményem szerint kétféle lehet, tudniillik, sebes és győzős (mondják némelyek, hogy sebes és győzősnek kell együtt lenni a jónak, ilyen azonban nincs, én legalábbis soha nem láttam)".

 

Van-e jövő?

Az agarász vadászati módok visszaszorulását követően a pályaversenyek kerültek előtérbe, ahol viszont az angol agár futása jobbnak bizonyult. Ezért intenzív keresztezés indult el, aminek eredménye, hogy mára az ősi magyar agártípus veszélyeztetett lett. A populáció oly mértékben lecsökkent, ami kétségessé teszi a fenntarthatóságot.
Az őshonosságára való tekintettel szükséges a génmegőrző fajta fenntartása, másrészről vadászati kultúránk is megköveteli, hogy vadászati hagyomány megőrzés céljából ismét lehetőséget nyújtsunk az agarászatnak.

Ezt a célt szolgálja az új, 1996. évi LV. törvény a vadászatról, és ennek végrehajtási rendelete is. Természetesen a kivitelezhetőségének meg kell találni a megfelelő kereteket, ami leginkább talán a nemzeti parkok területén képzelhető el. Itt a természetvédelem feladata lenne - a vadászati hatóságokkal együttműködve úgy a génmegőrzés, mint a vadászati hagyományőrzés. Ma még nem késő elgondolkodni, és megmenteni az utókor számára ezt az értékes vadászkutyafajtánkat.



nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 

Magyar vizsla kölykök eladók 20.000 Ft/db áron. 3 szuka, 2 kan. Augusztus végi elvihetőséggel. Oltási könyv 1 oltással. Érdeklődni telefonon: +36-70/705-6243

tovább a hirdetésre »

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)