Régen az agarakat csoportban, később párban küldték hajszára.
Az elmúlt század közepéig hazánkban is nagy hagyománya volt. Ezért alakulhatott ki az agarak kiváló fajtája, a magyar agár.

A MAGYAR AGÁR

Kialakulásáról egymástól jelentősen eltérőek a kinológusok véleményei. Természetesen egyik véleményt sem szabad elvetni, mivel az ásatási leletek szerint egyik sem kizárható. Feltehető, hogy a honfoglaló őseink hoztak magukkal agarat. A Kárpát-medencében élő keltáknak is voltak agarai és a nyugati lovagok - a kereszténység felvételét követően - is hoztak hazánkba agarakat. Ezt követően a török hódoltság idején a törökök agarai is jelentős szerepet kaptak a magyar agár ősi típusának kialakításában. Jankovics Miklós tesz először említést tömeges agár tenyésztésről, amely Hunyadi Mátyás nevéhez fűződik. Érden épített vadászkastélyt kettős céllal. Részben a király és udvartartása számára pihenőül szolgált, másrészről itt tenyésztették és képezték a vadászkutyákat. Ez a népi tudatban "kutyavár"-ként maradt fenn. Maradványai ma is megtalálhatók a kutyavári út mentén. Az agarakat innen átszállították a mai népligeti tóhoz, amit Agaras tónak neveztek.

Az agár tenyésztésben a XIX. század második felétől jellemző, az úgynevezett "anglománia". Ez annyit jelent, hogy az import agarak jelentősen befolyásolták a magyar agár alakulását, tömeges keresztezésükkel. Ez az ősi magyar agár belső értékmérő tulajdonságait nagymértékben lerontotta, ami döntően hatott a vadászati használhatóságukra. A korabeli feljegyzésekből az a következtetés vonható le, hogy a török és az arab agár fajták nemesítőleg, míg az angol agár negatívan hatott a magyar agár tenyésztésre. Ennek ellenére a század közepétől soha nem látott mértékű agarászat indult el. Divatba jött a verseny agarászat, ami szintén nem kedvezett a lassúbb, de kitartóbb magyar agárnak. Sorra alakultak az egyesületek, majd 1886-ban megalakult az egyesületek országos szervezete, az Országos Agarász Szövetség.

1904-ben az anglománia megfékezésére, az ősi magyar agár voltának megőrzésére megalkották az első írásban rögzített fajta-leírást. 1906-ban jelentették meg az agarak országos törzskönyvének első kötetét.

A XX. század elején már egy hanyatló periódus kezdett kibontakozni. A lovas agarászat fokozatosan háttérbe szorult. Az utolsó díj agarászatot 1943 őszén Bács-Topolyán, az utolsó agaras nyulászatot 1944 októberében rendezték Törökszentmiklóson.

A II. világháborút követően az agarászatot kizárólag politikai okokból tiltották be. 1945-ben az OASZ. Beszüntette tevékenységét. Az 1950-es években irtották a magyar agarat itthon és Romániában egyaránt. Ezt követően az ősi magyar agár populációt kihaltnak tekintették.

1963. év volt az újabb döntő állomás a fajta történetében. Szigethy Kálmán a gödöllői MAFILM-telep akkori vezetője a kihalt magyar agár nyomába eredt annak kapcsán, hogy a "mit csinál felhoz", korhű magyar agarakra volt szükség.

E kutatás eredményeként Nagyecseden, kisparasztok tulajdonában talált néhány egyedet, tisztavérben. Egy szukát és két kant sikerült megvásárolnia, majd a forgatás után tenyésztésbe állítania. Ettől kezdve beszélünk e fajta újjászületéséről. 1964-től kezdték ismételten a törzskönyvezést. Ma már eljutottunk odáig, hogy bár az angol agár még ma is jelentős szerephez jut a keresztezések révén, van kb. 80-100 egyedből álló állomány, amely érdemes arra, hogy az ősi típusú magyar agár, mint vadászkutya, tenyésztésének alapjául szolgáljon.

A tény, hogy a magyar agár, mint őshonos vadászeb fajta, hagyományőrző jelleggel mindenképpen fenntartandó. ugyan akkor a populáció erőteljes lecsökkenése a genetikai értékek megőrzésének szükségességét is feltételezi. A fajta megmentéséhez és további fenntartásához, a tenyész kiválasztás megvalósításához, valamint a vadász hajlamok, képességek vizsgálatához a vadászat, mint teljesítmény mérő eszköz elengedhetetlen.

E tekintetben feltétlen pozitívan értékelendő a múlt század utolsó 10 éve, amikor is sor került a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. Törvény megalkotására, valamint a 11/2000. FVM és a 76/2002 FVM rendeletekkel módosított, 30/1997. FM rendelet megjelenésére.

A vhr. 42.§./1/ bekezdése szerint a magyar agár, mint vadászati hagyományőrző fajta szerepel.

A "vadászat rendje" című fejezetben a tiltott vadászati módok között az agarászat nem, a kopászat szerepel.

A "vadászati eszközök" c. fejezet értelmében a magyar agár fajta engedélyezett vadászati eszköznek minősül.

A vhr. 47.§./3/ bekezdése alapján a vadászati hatóság vadászkutya kiképzés céljából, a vadászatra jogosult kérelmére a társas vadászat alól felmentést adhat. Ebből következik, hogy a magyar agárral történő teljesítmény és képességvizsgálat, mint vadászkutya kiképzés, a vadászatra jogosult egyetértése esetén jogszerűen végezhető.

A fentiek értelmében, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a magyar agár vadászeb vadászati célú használat, a vadászati szakmai szempontok betartásával történhet.

Vizsgáljuk meg melyek a legfontosabb szakmai kritériumok.

- Kidolgozandók a teljesítmény és vadász alkalmassági vizsga követelményei.

- A szervezők mindenkor gondoskodjanak a szükséges engedélyekről.

- A teljesítményvizsgálat az aktuális vadászati idény függvénye.

- Az agarászaton elejthető vadfajok a róka, mezei nyúl, kóbor macska.

- A vadászterületen folytatott munka közben, jól látható megkülönböztethető jelzéssel kell ellátni /oldható kötésű nyakörv/.

- Az agarász, az agár hajszára engedése előtt köteles minden kétséget kizáróan meggyőződni arról, hogy az elejtendő vad az agarászaton engedélyezett, illetve a közelében nincs védett, vagy más olyan vad, amelyet agárral tilos elejteni.

- A hajsza után az agarász köteles agarát behívni és vezetékre tenni.

- Az agarásznak - más vadászati módokhoz hasonlóan - állami vadászvizsgával és érvényes vadászjeggyel, külföldi agarász vadásznak, vadászati engedéllyel kell rendelkezni.

Ezek szellemében került kidolgozásra a magyar agár vadászkutyafajta vadászati alkalmassági vizsga gyakorlati követelménye, miszerint az alábbi feladatokat kell a vadászaton végrehajtani:

1. Együttműködési készség.

A corkán vagy füzéren lévő agaraktól megkívánjuk, hogy mindenben engedelmeskedjenek, egymással és emberekkel szemben pedig nem mutathatnak agresszivitást. Be kell mutatni a pórázon követést, megállást, ültetést, fektetést, helyben maradást és behívást. 1. kép

2. Vadűző képesség.

Az agár a vadászaton legyen tüzes és kitartó. A vad űzése legyen szenvedélyes és ha kell végkimerülésig tartson. A hajszát feladni csak abban az esetben lehet, ha az űzött vad olyan fedett terepre ér, ahol a vizuális követés tovább nem lehetséges. A hajszára engedés előtt az agárnak be kell mutatni a felugró vadat. Csak akkor engedhető, ha biztosan látta a célpontot. Ennek hiányában nem várhatunk eredményes hajszát. 2. kép

A vadűzés stílusa mindenkor igazodik a vad menekülési stílusához. A vad utáni fordulás ütemének felvétele rendkívül fontos. Ennek elmulasztása esetén az űzött vad szinte behozhatatlan előnyre tehet szert. 3. kép

A párban futó agaraknak össze kell dolgozniuk, ami annyit jelent, hogy ha beérik a hajszolt vadat, az egyik agár "vág" rajta /a szájával a nyúlhoz kap és kibillenti az egyensúlyából/. A nyúl irányváltoztatását követően az agaraknak fel kell venni az új irányt és ismételt beéréskor "fordítanak" a nyúlon. 4. kép

Ez mindaddig ismétlődik, míg az "elkapás" be nem következik, vagy a nyúl eléri a biztonságot jelentő sűrű növényzettel borított területe.

A "kertelés" nem kívánatos cselekvés, sem a vadászaton, sem a versenyeken. 5. kép

Ez a szakkifejezés annyit jelent, hogy az egyik agár nem a nyulat űzi, hanem megpróbálja elvágni a menekülés útját a gazos területhez.

A hajszát mindig követik az agarászok és igyekeznek a leghamarabb oda érni a zsákmányt birtokló agárhoz. Itt fontos, hogy az agár épségben engedje át a vadat az agarásznak.

3. Élénkség, figyelem

A magyar agár bármelyik agarász vadászati mód esetén éberen figyelje környezetét és vezetőjével legyen kapcsolatba. A kiperdülő nyulat vagy rókát mihamarabb vegye észre és kövesse élénken tekintetével. Figyelmét semmi ne vonja el a vadászattól.

4. Hajsza készség.

A hajsza lényege mindig az, hogy a végén a vad meglegyen. Kivétel csak akkor engedhető meg, ha a hajszolt vad menedéket talált.

A párban futó agaraknak a nyulat meg kell forgatni, egymásnak folyamatosan segíteni kell. A megfogott nyulat tilos tépni, kikezdeni, netán megenni. 6. kép

A róka vadászatának két lehetséges módja van a magyar agárral. Az egyik vadászati mód, amikor a kotorékvadászattal kombináljuk. A kotorékebekkel ugrasztjuk a rókát. A kiugró vörös frakkost megmutatjuk az agaraknak, majd hajszára engedjük őket. A rókát utol kell érni és ártalmatlanná kell tenni. 7. kép

A másik vadászati mód a róka hajtás, amikor egy nádast vagy egyéb vadrejtő sűrűt meghajtják a gyalogos vagy lovas hajtók. A sűrű szélén állnak az agarászok agaraikkal. A kiugró rókára mindig a legjobb pozícióban lévő agarász engedi agarait hajszára. A rókát ennél a vadászati módnál is be kell érni és meg kell fogni. 8. kép