Vadászkutya
Különleges vadászati módok vadászkutyái I.
Agarászat, a magyar agár
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Pomázi Ágoston  |  2011. június 27.

Különleges vadászati módok vadászkutyái I.

Az agarászat egyike a legősibb vadászati módoknak. Lényege, hogy az űzött vadat kizárólag szemmel követi, ha utoléri lerántja és többnyire megöli. Az agarászat apró és nagyvadra egyaránt alkalmazott vadászati mód volt. Űzték lóháton, sólyommal, gyalog és a kettő kombinációjával.


Régen az agarakat csoportban, később párban küldték hajszára.
Az elmúlt század közepéig hazánkban is nagy hagyománya volt. Ezért alakulhatott ki az agarak kiváló fajtája, a magyar agár.

A MAGYAR AGÁR

1Kialakulásáról egymástól jelentősen eltérőek a kinológusok véleményei. Természetesen egyik véleményt sem szabad elvetni, mivel az ásatási leletek szerint egyik sem kizárható. Feltehető, hogy a honfoglaló őseink hoztak magukkal agarat. A Kárpát-medencében élő keltáknak is voltak agarai és a nyugati lovagok - a kereszténység felvételét követően - is hoztak hazánkba agarakat. Ezt követően a török hódoltság idején a törökök agarai is jelentős szerepet kaptak a magyar agár ősi típusának kialakításában. Jankovics Miklós tesz először említést tömeges agár tenyésztésről, amely Hunyadi Mátyás nevéhez fűződik. Érden épített vadászkastélyt kettős céllal. Részben a király és udvartartása számára pihenőül szolgált, másrészről itt tenyésztették és képezték a vadászkutyákat. Ez a népi tudatban "kutyavár"-ként maradt fenn. Maradványai ma is megtalálhatók a kutyavári út mentén. Az agarakat innen átszállították a mai népligeti tóhoz, amit Agaras tónak neveztek.

Az agár tenyésztésben a XIX. század második felétől jellemző, az úgynevezett "anglománia". Ez annyit jelent, hogy az import agarak jelentősen befolyásolták a magyar agár alakulását, tömeges keresztezésükkel. Ez az ősi magyar agár belső értékmérő tulajdonságait nagymértékben lerontotta, ami döntően hatott a vadászati használhatóságukra. A korabeli feljegyzésekből az a következtetés vonható le, hogy a török és az arab agár fajták nemesítőleg, míg az angol agár negatívan hatott a magyar agár tenyésztésre. Ennek ellenére a század közepétől soha nem látott mértékű agarászat indult el. Divatba jött a verseny agarászat, ami szintén nem kedvezett a lassúbb, de kitartóbb magyar agárnak. Sorra alakultak az egyesületek, majd 1886-ban megalakult az egyesületek országos szervezete, az Országos Agarász Szövetség.

21904-ben az anglománia megfékezésére, az ősi magyar agár voltának megőrzésére megalkották az első írásban rögzített fajta-leírást. 1906-ban jelentették meg az agarak országos törzskönyvének első kötetét.

A XX. század elején már egy hanyatló periódus kezdett kibontakozni. A lovas agarászat fokozatosan háttérbe szorult. Az utolsó díj agarászatot 1943 őszén Bács-Topolyán, az utolsó agaras nyulászatot 1944 októberében rendezték Törökszentmiklóson.

A II. világháborút követően az agarászatot kizárólag politikai okokból tiltották be. 1945-ben az OASZ. Beszüntette tevékenységét. Az 1950-es években irtották a magyar agarat itthon és Romániában egyaránt. Ezt követően az ősi magyar agár populációt kihaltnak tekintették.

31963. év volt az újabb döntő állomás a fajta történetében. Szigethy Kálmán a gödöllői MAFILM-telep akkori vezetője a kihalt magyar agár nyomába eredt annak kapcsán, hogy a "mit csinál felhoz", korhű magyar agarakra volt szükség.

E kutatás eredményeként Nagyecseden, kisparasztok tulajdonában talált néhány egyedet, tisztavérben. Egy szukát és két kant sikerült megvásárolnia, majd a forgatás után tenyésztésbe állítania. Ettől kezdve beszélünk e fajta újjászületéséről. 1964-től kezdték ismételten a törzskönyvezést. Ma már eljutottunk odáig, hogy bár az angol agár még ma is jelentős szerephez jut a keresztezések révén, van kb. 80-100 egyedből álló állomány, amely érdemes arra, hogy az ősi típusú magyar agár, mint vadászkutya, tenyésztésének alapjául szolgáljon.

4A tény, hogy a magyar agár, mint őshonos vadászeb fajta, hagyományőrző jelleggel mindenképpen fenntartandó. ugyan akkor a populáció erőteljes lecsökkenése a genetikai értékek megőrzésének szükségességét is feltételezi. A fajta megmentéséhez és további fenntartásához, a tenyész kiválasztás megvalósításához, valamint a vadász hajlamok, képességek vizsgálatához a vadászat, mint teljesítmény mérő eszköz elengedhetetlen.

E tekintetben feltétlen pozitívan értékelendő a múlt század utolsó 10 éve, amikor is sor került a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. Törvény megalkotására, valamint a 11/2000. FVM és a 76/2002 FVM rendeletekkel módosított, 30/1997. FM rendelet megjelenésére.

A vhr. 42.§./1/ bekezdése szerint a magyar agár, mint vadászati hagyományőrző fajta szerepel.

A "vadászat rendje" című fejezetben a tiltott vadászati módok között az agarászat nem, a kopászat szerepel.

A "vadászati eszközök" c. fejezet értelmében a magyar agár fajta engedélyezett vadászati eszköznek minősül.

A vhr. 47.§./3/ bekezdése alapján a vadászati hatóság vadászkutya kiképzés céljából, a vadászatra jogosult kérelmére a társas vadászat alól felmentést adhat. Ebből következik, hogy a magyar agárral történő teljesítmény és képességvizsgálat, mint vadászkutya kiképzés, a vadászatra jogosult egyetértése esetén jogszerűen végezhető.

5A fentiek értelmében, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a magyar agár vadászeb vadászati célú használat, a vadászati szakmai szempontok betartásával történhet.

Vizsgáljuk meg melyek a legfontosabb szakmai kritériumok.

- Kidolgozandók a teljesítmény és vadász alkalmassági vizsga követelményei.

- A szervezők mindenkor gondoskodjanak a szükséges engedélyekről.

- A teljesítményvizsgálat az aktuális vadászati idény függvénye.

- Az agarászaton elejthető vadfajok a róka, mezei nyúl, kóbor macska.

- A vadászterületen folytatott munka közben, jól látható megkülönböztethető jelzéssel kell ellátni /oldható kötésű nyakörv/.

- Az agarász, az agár hajszára engedése előtt köteles minden kétséget kizáróan meggyőződni arról, hogy az elejtendő vad az agarászaton engedélyezett, illetve a közelében nincs védett, vagy más olyan vad, amelyet agárral tilos elejteni.

- A hajsza után az agarász köteles agarát behívni és vezetékre tenni.

- Az agarásznak - más vadászati módokhoz hasonlóan - állami vadászvizsgával és érvényes vadászjeggyel, külföldi agarász vadásznak, vadászati engedéllyel kell rendelkezni.

Ezek szellemében került kidolgozásra a magyar agár vadászkutyafajta vadászati alkalmassági vizsga gyakorlati követelménye, miszerint az alábbi feladatokat kell a vadászaton végrehajtani:

 

61. Együttműködési készség.

A corkán vagy füzéren lévő agaraktól megkívánjuk, hogy mindenben engedelmeskedjenek, egymással és emberekkel szemben pedig nem mutathatnak agresszivitást. Be kell mutatni a pórázon követést, megállást, ültetést, fektetést, helyben maradást és behívást. 1. kép

 

2. Vadűző képesség.

Az agár a vadászaton legyen tüzes és kitartó. A vad űzése legyen szenvedélyes és ha kell végkimerülésig tartson. A hajszát feladni csak abban az esetben lehet, ha az űzött vad olyan fedett terepre ér, ahol a vizuális követés tovább nem lehetséges. A hajszára engedés előtt az agárnak be kell mutatni a felugró vadat. Csak akkor engedhető, ha biztosan látta a célpontot. Ennek hiányában nem várhatunk eredményes hajszát. 2. kép

A vadűzés stílusa mindenkor igazodik a vad menekülési stílusához. A vad utáni fordulás ütemének felvétele rendkívül fontos. Ennek elmulasztása esetén az űzött vad szinte behozhatatlan előnyre tehet szert. 3. kép

A párban futó agaraknak össze kell dolgozniuk, ami annyit jelent, hogy ha beérik a hajszolt vadat, az egyik agár "vág" rajta /a szájával a nyúlhoz kap és kibillenti az egyensúlyából/. A nyúl irányváltoztatását követően az agaraknak fel kell venni az új irányt és ismételt beéréskor "fordítanak" a nyúlon. 4. kép

7Ez mindaddig ismétlődik, míg az "elkapás" be nem következik, vagy a nyúl eléri a biztonságot jelentő sűrű növényzettel borított területe.

A "kertelés" nem kívánatos cselekvés, sem a vadászaton, sem a versenyeken. 5. kép

Ez a szakkifejezés annyit jelent, hogy az egyik agár nem a nyulat űzi, hanem megpróbálja elvágni a menekülés útját a gazos területhez.

A hajszát mindig követik az agarászok és igyekeznek a leghamarabb oda érni a zsákmányt birtokló agárhoz. Itt fontos, hogy az agár épségben engedje át a vadat az agarásznak.

 

3. Élénkség, figyelem

A magyar agár bármelyik agarász vadászati mód esetén éberen figyelje környezetét és vezetőjével legyen kapcsolatba. A kiperdülő nyulat vagy rókát mihamarabb vegye észre és kövesse élénken tekintetével. Figyelmét semmi ne vonja el a vadászattól.

 

84. Hajsza készség.

A hajsza lényege mindig az, hogy a végén a vad meglegyen. Kivétel csak akkor engedhető meg, ha a hajszolt vad menedéket talált.

A párban futó agaraknak a nyulat meg kell forgatni, egymásnak folyamatosan segíteni kell. A megfogott nyulat tilos tépni, kikezdeni, netán megenni. 6. kép

A róka vadászatának két lehetséges módja van a magyar agárral. Az egyik vadászati mód, amikor a kotorékvadászattal kombináljuk. A kotorékebekkel ugrasztjuk a rókát. A kiugró vörös frakkost megmutatjuk az agaraknak, majd hajszára engedjük őket. A rókát utol kell érni és ártalmatlanná kell tenni. 7. kép

A másik vadászati mód a róka hajtás, amikor egy nádast vagy egyéb vadrejtő sűrűt meghajtják a gyalogos vagy lovas hajtók. A sűrű szélén állnak az agarászok agaraikkal. A kiugró rókára mindig a legjobb pozícióban lévő agarász engedi agarait hajszára. A rókát ennél a vadászati módnál is be kell érni és meg kell fogni. 8. kép



nyitókép: archív

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)