Vadászkutya
Különleges vadászati módok vadászkutyái III.
Kotorékvadászat, kotorékebek
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Pomázi Ágoston  |  2003. május 04.

A kotorékvadászat olyan speciális vadászati mód, amelyre külön vadászkutya fajtákat tenyésztettek. Lényege, a föld alatt élő vadfajok egyedeinek felkutatása és jelzése, majd ugrasztása a kotorékból vagy föld alatti harcban azok semlegesítése.


Rendkívüli jelentőséggel bír a vezetővel való kommunikáció, ugyanis itt más kontaktus nem lehetséges, csak akkor, amikor a kutya elhagyja a kotorékot. Ez esetben a viselkedése és az esetleges sérülések sokat elárulnak a föld alatti eseményekről.

A kotorék munkára tenyésztett fajták jeles képviselői a tacskók és a terrierek. Az utóbbiak közül elsősorban a sima, -és drótszőrű foxterrierek, a jagd terrier, wels terrier és nálunk most kezd terjedni a parson Russel és jack Russel terrier.

2A nevezett fajták specialistái a kotorékvadászatnak, de a föld fölötti vadászati módok területén sem vallunk szégyent velük. Nevezetesen használjuk apró és nagyvad kajtatásra, vízi vadászatra, vaddisznó egyéni és társas vadászatára és nem utolsó sorban a sebzett vad után keresésére. Mindezek igen magas intelligenciát igényelnek a fajták egyedeitől.
Természetesen a kotorékvadászatra való felkészítés eltér a felszíni vadászati módoknál ismert kiképzéstől.

Az alap, vagyis a fegyelmi feladatok azonosak, miután bármilyen vadászaton használjuk is kutyánkat, fegyelem nélkül nem lehet eredményesen vadászni.

3A föld alatti munkához szoktatás már kölyök korban megkezdődhet. Ennek színhelye a műkotorék. Régebbi időkben a kotorék munkára tartott vadászkutyák tenyésztésénél már az elléskor nagy hangsúlyt fordítottak a kölyök nevelésre. A szuka műkotorékban ellett, a kiskutyák sötétben, a felszín alatt nevelkedtek. Amikor már tudtak járni, csak a föld alatti járaton keresztül közelíthették meg a külvilágot. később földből készült akadályt tettek a kijáratba és csak akkor juthattak ki, ha kaparással szabaddá tették az utat. Az így nevelt kölyköknél természetes viselkedési forma alakult ki a föld alatt való mozgásra. A kotorék életterévé vált a kölyköknek. Ez a tenyésztési szemlélet ma már nem divat, így a kotorék munka alapját a műkotorék biztosítja, de csupán alkalomszerűen.

Mielőtt megvizsgáljuk, hogy mit is kell tudni kotorékebeinknek a föld felszíne alatt, foglalkozzunk a kutyák egyéniségével, vagyis mely belső értékmérők azok, amelyek hiányában ez a munka nem teljesíthető:

 

-csaholási készség,

-bátorság, vakmerőség,

-kitartás, szenvedély,

-fogósság, rámenősség,

-gyűlölet a dúvad iránt,

-apport készség.

 

4A felsorolt tulajdonságok öröklődnek. Ezek meglétét folyamatosan erősíteni kell. Erre szolgál valójában a műkotorék pálya. A kotorékban végzett munkához feltétlen szükséges a fizikai, pszichikai és idegi állapot tökéletessége. Amíg ezek valamelyikével probléma van, a kutyát ne engedjük természetes körülmények között dolgozni, de műkotorékban sem minden feladat végzését javasoljuk.

 

Mire használható a műkotorék?

A műkotorék feladata elsősorban a kutyát hozzá szoktatni a föld alatti mozgáshoz, környezethez és általában a kívánatos viselkedéshez.

Itt mérhető le a hangadási készség megléte vagy hiánya. Lényeges kérdés, hogy csahol-e kutyánk a kotoréklakóval találkozáskor, vagy ha nyomára akadt? Amennyiben igen, akkor milyen intenzitással, folyamatosan és kitartással, vagy hosszabb megszakításokkal, netán hangtalanul végzi dolgát.

5Miután a kotorékban megszűnik a kutya és gazdája közti közvetlen kontaktus, így feltétlen ragaszkodni kell a határozott csaholással jelzéshez. csupán ebből kaphatunk információt a kotorékban történekről. A műkotorék pályák használata a kutyák tanítását, felkészítését hivatott szolgálni, nem pedig a vadászattól ma már eltávolodott versenyek rendezését. A nem megfelelő állapotú, felkészületlen kutyatermészetes kotorékba küldése felelőtlenség, sok esetben tragédiával végződik. A műkotorékban módunk van olyan szituációk előállítására, amivel természetes körülmények között kutyánk találkozhat és azt önállóan kell megoldania. Ilyen lehet például az akadályok leküzdése, /gyökerek, omlások, stb./.

Szintén itt készíthetők fel a föld alóli apportírozásra. Ennek vadgazdálkodási jelentősége az apróvadas jellegű területeken felbecsülhetetlen. A "hatástalanított" rókákon kívül a jó elhozó képességű kutyával kihozathatunk minden bent lévő táplálékul szolgált maradványokat is. Ezekből értékes információk birtokában juthat a vadgazda a területén élő rókák, borzok vagy más kotoréklakók életviteléről, táplálkozási szokásairól. 1. kép

6Amikor már otthonosan mozog kutyánk a műkotorékban, kezdhetünk élő ellenfelekkel dolgozni. A gyakorláskor és tanításkor tekintettel kell lenni a kutyák korára és fizikai teljesítő képességükre. A leküzdendő ellenfelet úgy kell kiválasztani, hogy a kutya győzelméhez semmi kétség ne férjen. Ezen elv betartásával biztosítható folyamatos pozitív élmény és az önbizalom növelése. 2. kép

A munka szenvedélyessé válását követően kimehetünk a vadászterületre és megkezdhetjük a természetes körülmények közötti működést.

Először olyan kotorékhoz megyünk, ahol nem járt semmilyen kotoréklakó. Amelyik kutya a műkotorékban jól végezte dolgát, közömbös lesz a járatlan, nem használt kotorékkal szembe. A kutya ösztönösen szinte tudomást sem vesz az üreg bejáratáról. Nem ritkán az is előfordul, hogy vizeletével megjelöli, majd érdektelenül tovább megy.

Más a hozzá állás az olyan kotoréknál, ahol járt róka, vagy más de nem lakja állandóan. Ekkor a kutya körbejárja, megszaglássza a bejáratot, majd eltűnik az üregbe. A járatokat átvizsgálja. Teszi ezt mind némán, majd miután nem talált semmit, kijön és már nem akar visszamenni. 3. kép

7A lakott kotorékhoz közeledve már látszik a kutyán, hogy idegessé válik és igen határozottan húz a bejárat irányába. A vezetékről levéve azonnal, nagy szenvedéllyel tűnik el a bejáratnál. Kis idő elteltével csaholni fog. A csaholás pontos információt ad a történtekről. A hang erősségéből tudjuk, hogy merre mozog a küzdő páros. 4. kép

A kotoréklakók viselkedése mindig attól függ, hogy a kotorékvadászat milyen időszakban zajlik. 5. kép

Koslatáskor a róka nem kötődik a kotorékhoz, így az első adandó alkalommal kitér a támadó elöl és menekül a kijárat felé. Ezt vadász nyelven "ugrasztásnak" mondjuk. A felszínre kiugró rókákat elálló puskás vadászok próbálják terítékre hozni.

Nem etikus, de az apróvad intenzív tenyésztésével és kibocsátásával foglalkozó területeken szükséges vadászati mód a kölykezés idején történő kotorékozás. Ekkor a szuka róka erősen kötődik a kotorékhoz, mivel utódait védelmezi. Ez esetekben elkerülhetetlen a föld alatti harc. A kutyatámadására a róka folyamatosan hátrál a végkatlan felé, ahol kölykei tartózkodnak. 8Eközben a kutya a gyűlölettől felajzva kitartóan, szenvedélyesen csahol, majd a róka első megingásánál azonnal fogja ellenfelét. A csaholás megszűnik és dobogást, dübörgést lehet hallani. Amikor elcsendesül a rejtelmes üreg, várható a kutyamegjelenése a kijáratnál, többnyire sérülésekkel tarkítva. Kis pihenés és a sérülések lekezelését követően a kutya eltűnik ismét a járatba és felszínre hozza a legyőzött ellenfél tetemét. Majd ismét bemegy és a még esetleg élő kölykökkel is végez, majd felszínre hozza mindazt, amit a kotorékban talál. 6. kép

Apportkészség hiánya esetén, vagy ha túl bonyolult a rókavár és nem tudja kihozni a tetemet, úgy nem marad más, mint a kotorék kiásása. Erre természetesen csak ott nyílik lehetőség, ahol megfelelőek a talaj és a területi adottságok. 7. kép

Előfordul, hogy az ásás életmentés céljából történik, mert a kutyamegszorul, vagy éppen vesztes pozícióban van. Ebben az esetben megtörténhet az is, hogy egy kotoréknál több aknát kell kiásni. Erre mindig fel kell készülni, ezért soha ne menjen ki senki segítő nélkül kotorékvadászatra. 8. kép




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)