Kiképzés, kutyaiskola
Vakon megbízhatsz benne
A kölcsönadott szempár
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2011. december 29.

Vakon megbízhatsz benne

Vakvezető kutyának születni kell. Magyarországon nagy jól kiképzett kutyák vannak, azonban nagyon drágák. Egy ilyen kutya értéke a másfél millió forintot is eléri, ami érthető, ha belegondolunk milyen feladatra képezik ki őket. Pillantsuk bele, milyen az élet egy ilyen kutya mellett.


 

Talán egyenként nem különleges, de együttesen ritkán meglévő tulajdonságokkal kell rendelkezni egy speciális feladatot - esetünkben vakvezetést - ellátó négylábúnak: erő, bátorság, kitartás, agressziómentesség, embercentrikusság, önállóság, határozottság, tanulékonyság. Persze emellett még rengeteg vérmérsékletbeli különbséggel kell számolni, hisz a "minden jóval" ellátott eb is lehet pl. hiperaktív vagy lagymatag.

Egyes fajtákban - mint például a retrieverek - sokkal több kiképzésre méltó egyedet találunk, így természetesen egyszerűbb a megfelelő alanyt köztük megtalálni. Vegyük pl. a labrador retrievert: ez a fajta világszerte a leggyakrabban alkalmazott vakvezető kutya. Őt követi a golden retriever, bár Magyarországon rendkívül nehéz jó idegrendszerű, nem meghunyászkodó, és főleg önálló döntésekre képes goldenhez jutni. A fajta itthoni képviselői rendkívül szépek, világszínvonalú a küllemük, de bizony erre a munkára ez vajmi kevés.

Kezdetben leginkább német juhászkutyákat használtak vakvezetésre, de ez manapság egyre ritkább. A fajta jellegéből adódóan előbb-utóbb őrizni kezdi a gazdit, a szűkebb életterét, és ez a tulajdonság nem kívánatos ezen a "pályán". Egyre nehezebb nyugodt, kiegyensúlyozott, nem "pörgős" egyedet találni közöttük.

Ha már rátaláltak az ideális tanulóra, nem mindegy, hogyan nevelkedik. Rendkívül fontos az ingergazdag (városi) környezet, a sok utazás, minél több új élménnyel. Arra is ügyelni kell, hogy az új tapasztalat ne legyen negatív, pl. egy kisgyerek nehogy jól megcibálja a kölyök fülét stb. A játék ne feltétlenül apportírozásban merüljön ki, hisz a munka során ez tabu lesz. Gondoljunk csak arra, milyen szörnyű lenne, ha a vakvezető-tanonc minden eldobott cigarettacsikk után vetődne, a póráz végén persze a vak emberrel.

A kiképzés során megtanulják a kutyák azt, hogy miként kell közlekedni: a járdáról való le- és fellépésnél megállnak, kikerülik, jelzik az útba eső tárgyakat, úgy, hogy a gazdinak baja ne essen. Keresnek vezényszóra megállót, padot (széket), postaládát, zebrát, ajtót, lépcsőt, kijáratot, liftet, és megmutatják egy bankba vagy postára betérvén, melyik ablaknál ül alkalmazott. A vakvezető kutyaazonban nem taxi, nem tudja a cím bemondása után a kívánt helyre vezetni a vakot; a gazdinak kell tudni, hogy miként kell az úticélt megközelíteni (pl.: 3 sarkot előre, azután balra, majd ajtót kell keresni). A négylábú társ pedig tudni fogja, hogyan lehet ezt végrehajtani, pl. ki kell közben kerülni egy útfelbontást, egy behajló faágat, jelezni 3 fellépőt, 3 lelépőt és megkeresni az ajtót.

Sokévi együttélés után persze megérti azt is, hogy: "Na, gyerünk a Pistához!" és pontosan tudni fogja, hova kell menni, főleg ha Pistánál "leesik" egy-két finom falat is.

 

Hogyan segíthetjük vakvezető munkáját?

Először is tisztázzuk, hogyan ismerjük fel a vakvezető kutyát!
Az eb hámot hord, rajta általában vöröskereszt található. A vaknál nem mindig van fehér bot, és van, akit ez zavar. 
- Ne simogassuk a vakvezető kutyát, az ő helye a vak mellett van. Felelősségteljes feladatát csak úgy tudja végezni, ha nem vonjuk el figyelmét. 
- Ne etessük, és ne hívogassuk, hisz a játéknak munka közben nincs helye. 
- Vegyük pórázra saját kutyánkat, ha vakvezető közlekedik, és ne engedjük, hogy zavarja!
- Ne ijesszük meg a dolgozó kutyát pl. petárdával, riasztópisztollyal: lehet, hogy a veszély elkerülése végett nem a megfelelő irányba vezeti a gazdát!
- Ne vegye át a vak vezetését, ha kutyával közlekedik, ne próbáljuk a helyesnek vélt irányba ráncigálni kutyástól a vakot, mert bizonytalanná válhat ez az egyébként összeszokott páros!
- Ne nehezítsük az amúgy sem könnyű munkáját a dolgozó kutyának: parkoláskor hagyjunk számukra a járdán elegendő helyet!
- Ha gyalogátkelőnél várakozik a vakvezető kutya és gazdája, figyelmeztessük a gazdit, mikor vált zöldre (mert a kutya nem érzékeli a lámpát!) vagy mikor tud zökkenőmentesen a túloldalra jutni!
- A vakvezető kutyásoknak soha nem szabad mozgólépcsőt használni, ez a kutya számára roppant balesetveszélyes. Vezessük az állólépcsőhöz a párost; lehet hogy a kutyának ez nem jól látható helyen van!
- A buszmegállónál kérdezzük meg, melyik buszra várnak, és tájékoztassuk a vakot, ha az megérkezett!
- A vakvezető kutya oda is elkísérheti gazdáját, ahová más kutyák nem: orvosi rendelő, bevásárlóközpontok stb. Legyünk belátóak velük!
- Ne követeljük a szájkosár használatát: a vakvezető nem harap, és így is elég dologra kell figyelnie, ne nehezítsük a munkáját!
- Autóban ülve ne a fénykürttel vagy integetéssel biztassuk átkelésre, szóljunk ki, hogy indulhat!
- Soha ne a kutya felől álljunk, ha segíteni akarunk!
Mindezeket figyelembe véve biztosan jó szívvel gyönyörködhetünk egy-egy vakvezető kutyaés gazdája bizalmon alapuló, komoly érzelmeken nyugvó mindennapos munkájában.



nyitókép: archív

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)