Kiképzés, kutyaiskola
Négylábú rendfenntartók munkában
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Balaskó Norbert  |  2013. március 29.

Négylábú rendfenntartók munkában

Az utcán sétálva bizonyára sokan találkoztak már szolgálatban lévő rendőrkutyával, amint gazdája mellett fegyelmezetten lépdel. A járókelőket egykedvűen szemlélő nyugodt kutya békés benyomást kelt, külsőleg alig különbözik bármelyik hétköznapi társától.


 

Nehéz elképzelni róla, hogy kiélezett szituációban parancsra kőkeményen képes fellépni, ha a helyzet úgy kívánja. Ilyenkor eltűnik belőle minden kimértség, figyelmét maximálisan a feladatra összpontosítja, erejét és energiáit a cél érdekében mozgósítja, valósággal átlényegül. Alapvető feladata, hogy az adott intézkedés során minél hatékonyabban segítse gazdája munkáját, sőt védelmet is nyújtson az esetleges támadás elhárításakor. Ez a felelősségteljes, valós veszélyekkel teli munka kivételes képességű kutyákat követel.

 

Hazánkban az őrző-védő munkát teljesítő szolgálati kutyák (rendőr, járőr, kommandós kutyák) Dunakesziről, a neves ORFK Kutyavezető-képző Iskolából kerülnek ki. Az itt felhalmozott tudás és tapasztalat kellő garanciát jelent a szolgálati kutyák és vezetőik munkájához elengedhetetlenül szükséges magas szintű oktatásához.

Mivel Dunakeszin nincs idő a kölyökkutyák nevelésére, nem is beszélve a szisztematikus tenyésztői munkáról, ezért a képzésre szánt kutyákat, az erre szolgáló szemléken, egy, másfél éves korukban válogatják ki. A feladatra alkalmas fajták között a német juhász dominál, de kiváló rottweilerekkel, dobermannokkal is találkozhatunk az őrző-védő munkát végző szolgálati kutyák soraiban. A szemlén résztvevő ebeknek bizonyos szintű őrző-védő ismeretekkel, de elsősorban megfelelő képességekkel kell rendelkezniük. Hogy mennyire fontosak a kutyaöröklött adottságai, arra jó példa az a német juhász, mely egy halastavat vigyázott korábban, komoly kiképzésnek, őrző-védő munkának még a hírét sem hallotta, mégis cementként kötött a csibészkarra, amit csak nagy nehezen tudtak visszaszerezni tőle.

Tekintettel arra, hogy a szolgálati szintű őrző-védő munkát csak megbízhatóan stabil idegrendszerű, kellőképpen nyitott és fogékony kutyák képesek ellátni, ezért a velük szemben támasztott követelmények érthetően igen-igen magasak. Kiválogatáskor csak minimális kompromisszumot kötnek, ezért a szintet megütő kutyák közül kevésről derül ki menet közben, hogy mégsem alkalmas (kb. 100-ból 1-5-ről). A rosta igen szigorú, tulajdonképpen egy többlépcsős teszt, melyet valóban csak a legjobbak vehetnek sikerrel.

A próbák során vizsgálják a kutyák apportkészségét, lövésállóságát, azaz mennyire közömbösek egy 9 milliméteres lőfegyverrel leadott lövés hangjára, kipróbálják a kutyafogását körhergelés közben, megnézik hogyan viselkedik a rejtekhelyről támadó személlyel szájkosárban és anélkül, ellenőrzik, hogy a vele szembe forduló segédre hogyan reagál (bátorságpróba). Megfigyelik a kutya viselkedését zárt helyen pl. épületben. Kellőképpen felszabadult-e, feltalálja-e magát, hogyan reagál a zavaró körülményekre. Magabiztosan fogja-e meg a segédet az épület ingatag pallóján. Ezek a feladatok rendszerint elég információval szolgálnak az adott kutya képességeiről, adottságairól. Abban az esetben, ha mégsem sikerül mindezek alapján dönteni, illetve elsősorban őrző-védő feladatokra szánt kutyák esetében, legvégül ún. passzív segédelést végeznek. Ennél a gyakorlatnál a kutyát szájkosárban egy fához, vagy oszlophoz rögzítik, majd a segéd a kutya számára fenyegető pózban és mozdulatokkal közelíti meg az állatot. Szemével fikszírozza, testével fenyegető pózt vesz föl és közeledik felé, mint egy domináns kutya a riválisához. A fejlett, környezeti ingerekre aktívan reagáló élőlények legtöbbje számára létezik egy kritikus távolság, személyes zóna, melyen belül a fenyegetettségre támadással, vagy meneküléssel reagál. A kikötött kutyazónáját a lánc hossza határolja be. Ezen belül kerülve kiderül, hogy az ebet milyen fából is faragták.

A segéd mozdulataival azt sugallja: "Tudom, hogy erős kutyának képzeled magad, de én nem félek, sőt megmutatom neked, hogy én nálad is erősebb vagyok!" A kellő bátorsággal felvértezett, a munkához szükséges adottságokkal rendelkező kutya, a segéd "kutyanyelven" tett fenyegetésére azonnal reagál: "Te mit képzelsz magadról, majd én megmutatom neked mit kapsz, ha engem fenyegetsz!!!", azaz elfogadja a kihívást, sőt mikor a segéd közel érve hozzá kezet emel rá, azonnal ellentámadásba lendül és valóban csak a kosár akadályozza meg a harapásban. Ez a próba, mely a későbbi kiképzés folyamán magabiztosság és önbizalom fejlesztő gyakorlatként időnként előkerülő feladat, genetikailag meghatározott programot aktivál és felszínre hozza a kutya öröklött ösztöneit. Megmutatja, hogy az állat önállóan, az ember támogatása nélkül mennyire áll ki saját magáért, hiszen enélkül, miképpen lenne elvárható tőle, hogy gazdája oldalán, annak védelmében harcba szálljon a támadóval. Erre a határozott védő ösztönre, melyet a gyakorlatban pozitív agresszivitásnak is neveznek, fokozott szükség van tehát a szolgálati őrző-védő munka során. Szó sincs arról, hogy szolgálatra alkalmas, jó kutyák szélsőségesen agresszív, harapós állatok, pusztán egészséges és erős ösztönreakciókkal bírnak. A válogatás során pont ezért helyeznek nagy hangsúlyt a kutyaképességeinek és idegrendszerének együttes felmérésére. Az élénk, de kiegyensúlyozott lelkületű eb képes felismerni az egyes szituációkat, majd váltani közöttük és megfelelően lereagálni az adott helyzetet. Mivel a szolgálati kiképzés és magas szintű őrző-védő feladatok fokozott pszichikai terhelést jelentenek a kutyaszámára, munkájukhoz elengedhetetlen a szilárd lelki stabilitás. Ha elmúlik, vagy nincs jelen a támadást kiváltó inger, visszaállnak "alapjáratra", lehiggandak, megnyugodnak. Ezt magam is megtapasztaltam. Dunakeszin tett látogatásomkor, épp frissen leszemlézett, fiatal kutyák kiképzése zajlott. Az őrző-védő gyakorlatokat követően, rövid pihenő után, kábítószer-keresési gyakorlat következett. A feladatot egy épületben kellett végrehajtaniuk, ahol kiképzőjük mellett, a kiképzés vezetője, valamint jómagam is jelen voltunk. A kutyák egymást követően, egyenként dolgoztak és szinte kivétel nélkül nyíltan, ellenségeskedés nélkül viselkedtek velem, holott akkor láttak életükben először. Egyikük - mikor a kereséshez szabadon engedték - elsőként hozzám nyargalt és lelkesedésében még egy kiadós puszit is nyomott a kezembe, aztán tovább viharzott. Bár közvetlenül előtte voltak túl egy őrző-védő gyakorlaton, ahol meggyőzően helyt álltak, egészséges idegrendszerüknek hála, zökkenőmentesen képesek voltak váltani és különbséget tenni a két eltérő feladat között. Noha nem ismertek, látták, hogy nem jelentek veszélyt, ezért közömbösen, vagy barátságosan közeledtek. Mindez persze fordítva is igaz. Ha agresszívan léptem volna föl, abban a pillanatban támadásba lendülnek. A stabilitás és megfelelő védőösztön mellett természetesen a jól ismert zsákmányszerző ösztön is szükséges kiképzés folyamán (pl. kar megragadása, menekülő elfogása, vagy leterítése), de a szolgálati kutyák őrző-védő munkáját csupán zsákmányszerző ösztönre és védőkaros zsákmányoltatásra alapozni nem lenne szerencsés, hiszen a valóságban gyakran adódnak olyan helyzetek, ahol a kutyát, fenyegetés, vagy tettleges fellépés hatására kiváltott védőösztöne készteti a támadó leszerelésére. Éppen ezért az sem baj, ha az említett ösztönök 50-50%-os aránya kissé a védő ösztön felé billen (pl. 70-30 % megoszlásban).

A teszten sikeresen túljutó ebek leendő gazdájuk keze alá kerülnek és szakértő kiképzésvezetővel elkezdődik a kiképzés, mely nemcsak a kutyák, hanem vezetőik tanítását is szolgáló, gondosan megtervezett szisztéma szerint haladó, fokozatosan nehezedő feladatokból összeállított oktatási terv.

Az őrző-védő munkát végző szolgálati kutyákat feladatuk szerint alapvetően három csoportba sorolhatjuk:

Az általános rendőrkutyák, az őrző-védő munka mellett nyomkövetési és tárgykeresési oktatásban is részesülnek. A járőrszolgálatot teljesítő kutyák feladatai inkább az őrző-védő fázis köré csoportosulnak, melyet fegyelmező és ügyességi gyakorlatok egészítenek ki. A speciális elfogókutyák (kommandók kutyái) elit egységek tagjai, melyek a magas szintű őrző-védőzés mellett, különleges kiegészítő képzésben részesülnek annak érdekében, hogy egy adott egységgel, csoporttal összehangoltan dolgozzanak.

Bármely irányban is halad oktatásuk, a szolgálati kutyák őrző-védő kiképzésének alapjai azonosak. Tekintettel arra, hogy a sportkutyázás a szolgálati kiképzés tapasztalatait, gyakorlatait vette alapul, sok hasonlóságot lehet felfedezni a két irányzat között, ám a sportkutyázással ellentétben, ahol a munka formai elemeinek tökéletes végrehajtásán van a hangsúly, a szolgálati kutyák tanításának elsődleges célja: a hatékonyság. Természetesen a szolgálati kutyák kiképzése sem nélkülözi a szigorú fegyelmet és engedelmességet, ám ezen feladatok formai végrehajtásának pontosságát nem követelik olyan mértékben, mint a sportversenyen.

Az őrző-védő gyakorlatok és tanításuk már jelentősen eltér a sportkutyáknál megszokottétól. elsődleges törekvés, hogy minden a lehető legjobban hasonlítson a valósághoz, hogy ezáltal készítsék fel a kutyákat az életben is előforduló szituációkra. A segédek legtöbbször a szükséges védőfelszerelésekkel ellátva, de civil ruhában dolgoznak. Mozdulataikkal, sőt még hangjukkal is egyaránt meggyőzően kell alakítaniuk a kekec rosszfiút és a fájdalmasan jajveszékelő, leterített garázdát. Minden eszközzel el kell játszaniuk a végsőkig elszánt ellenséget, de mindeközben persze figyelniük kell a kutyareakcióit és úgy viselkedni, hogy az állat mindig győztesen hagyja el a pástot. Tekintettel arra, hogy a valóságban az elkövető a legritkább esetben veszi föl a "szabályos csibész" pozíciót és kínálja fel alkarját egy csontropogtató harapásra, ezért a szolgálati őrző-védő kiképzés során a védőkaros munka mellett gyakorolják az ún. egész testes fogásokat is, melynek során a kutyaott ragadja meg a csibészt, ahol éri. Ennek megfelelően a beállított helyzetek is a tényleges, mindennapi szolgálatban adódó szituációkat imitálnak (pl. igazoltatás biztosítása, menekülő szökevény megállítása, garázda, verekedő személyek szétválasztása, épületben rejtőző egyén felkutatása, elfogása).

Maga a fogás, a fogáshoz jutás a kiképzés során a már említett szükséges ösztönreakciók kisülésének, fenntartásának és fejlesztésének fontos eszköze. A kutya számára - harcmodorából kifolyólag - a fogásban csúcsosodik ki a küzdelem, mely során le tudja vezetni felkorbácsolt indulatait. Ziccerben a csatár is a kapura rúgás borzongató izgalmáért és gólszerzés öröméért cselezi a védőket. Mindazonáltal a kiképzés és a gyakorlás során oly fontos fogás, a valóságban legritkábban bekövetkező esemény, mivel a szolgálatot teljesítő kutyák bevetését komoly rendőrségi törvények szabályozzák, ahol a szájkosár nélküli képzett kutyalőfegyvernek minősül és felhasználása csak ennek megfelelően történhet.

Pontosan ezért a kiképzés során komoly szerepet kap a szájkosárban végzett munka fejlesztése. A szájkosaras kutyaalkalmazása testi kényszernek minősül és a ha szükség úgy kívánja elég hatékony eszköz lehet. A kiképzés során megtanítják a kutyát arra, hogy miképp tudja pusztán lendületével és súlyával feldönteni és bírkózva, ún. aktív földharccal földön tartani az embert. Harmincöt-ötven kilónyi felháborodott izom igencsak meggyőző tud lenni, még szájkosárban is... A szájkosár használatának tanításakor és a különböző feladatok szájkosaras megoldásakor természetesen ügyelnek arra, hogy időnként fogáshoz engedjék a kutyát, ellenkező esetben hamar kedvét veszti és munkája jelentősen leromlik.

A kiképzés minden fázisában, az egyes feladatok elvégzése alatt fokozottan figyelmet fordítanak arra is, hogy a kutyák egymás iránt tanúsított agresszióját csírájában elfojtsák, hiszen előfordul, hogy többedmagukkal kell szolgálatot teljesíteniük (pl. stadion biztosítás), ahol felesleges rivalizálásuk a munkavégzést akadályozná.

A Dunakeszin végzett sokrétű, szakszerű és gondos kiképzés eredményeképp, a kutyás szolgálatot teljesítő hivatalos személyek olyan értékes társat kapnak maguk mellé, mely minden helyzetben megállja a helyét és hasznos segítség gazdája felelősségteljes és veszélyes munkájában.

Bízom benne, hogy cikkemmel valamelyest sikerült áttekinthető képet alkotnom az őrző-védő munkát teljesítő szolgálati kutyák kiképzésének sajátosságairól, melyhez az iskolán dolgozó kiképzési szakcsoportvezető helyettes, Suszter Ferenc rendőr százados felbecsülhetetlen segítséget nyújtott.

Az őrző-védő munkát körbejáró három részes cikksorozatom ezzel befejeződött. Remélem, hogy írásaim nyomán a kedves olvasókban is megerősítettem a tényt, mely a témával foglalkozva számomra ismételten világossá vált: sportban, vagy munkában - akárcsak az élet egyéb területein - a kutya különleges és pótolhatatlan társ.



nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 

Magyar vizsla kölykök eladók 20.000 Ft/db áron. 3 szuka, 2 kan. Augusztus végi elvihetőséggel. Oltási könyv 1 oltással. Érdeklődni telefonon: +36-70/705-6243

tovább a hirdetésre »

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)