Terrierek
Cairn terrier (FCI 4)
Nagy-Britannia
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2011. január 11.

Cairn terrier (FCI 4)

A cairn terrier a legősibb skót terrierfajta, éppenséggel az igazi hegylakó, mégis a rokonságból ezt a fajtát ismerte el utoljára hivatalosan a Kennel Club. A cairn terrier kialakulása elsősorban Skye szigetéhez kötődik, így nem csoda, hogy 1910-ig rövidszőrű skye terriernek is hívták


Ma használatos elnevezése szülőföldjének sziklás vidékeire utal, pontosabban a cairn szó olyan kőrakást, kőhalmot jelent, mely síremlékként vagy határkőként szolgál. Érdekes, hogy sokáig a brit "stone" (szó szerint kő) mértékegység volt a standard szerint a cairn terrier kívánatos testsúlya, mely 14 font, ráadásul a fajta színei között a kőszikla minden árnyalata megtalálható. Az egyik legkorábbi feljegyzés 1436-ból maradt fenn, John Lesley-től, aki a fajtát rettenthetetlen, gyors, kemény vadászkutyaként írja le, melynek barlangokba és kotorékokba kellett bemásznia, hogy akár a borzot is megölje. Az emberrel szemben viszont barátságos és vidám kutyának ábrázolja Lesley a cairn terriert.
Skócia terrierjeit 1873-ig egyszerűen skót terriereknek hívták, ezen belül két csoportot különböztettek meg, a dandie dinmont és a skye terriereket. utóbbiak közé tartozott a skót, a west highland white és a cairn terrier. 1908-ban végül külön részt nyitottak a törzskönyvben a westiknek, de 1924-ig a skye, a cairn és west highland white terriereket még mindig keresztezték egymással, a fehér cairn almot westiként, a színes westi almot cairn terrierként törzskönyvezték. A fajta atyjának Martin MacLoad of Drynock kapitányt tartják, Skye szigetéről. MacLoad kapitány nagy sportember és szenvedélyes vidravadász volt a századforduló tájékán. Falkányi ezüstszínű rövidszőrű skye terriert tartott negyven éven át, mígnem 1854-ben Kanadába emigrált. A Drynock-kutyákat Mr. John Macdonald tenyésztette tovább, a Bridge of Ose kennel tulajdonosa, szintén Skye szigetén. Macdonald úr Dunvegan kastély vadőre volt, a MacLeod of Macleod klán szolgálatában, több mint 40 éven át. 1917-ből származó levelében azt írja, az elmúlt 70 évben ő és testvére Drynock-kutyákat tartottak. A Mackinnos of Kilbride kennel a maga idejében szintén nagyon jó rövidszőrű skye terrier kennel volt. Ezek a terrierek Farquahar of Drumfearn kutyáitól származtak, akik a XVII. században éltek, szintén Skye szigetén. A modern cairn Drumfearn kutyáitól származtak, akik a XVII. században éltek, szintén Skye szigetén. A modern cairn terrier kialakulásában Alastair Campbell és Mary Hawke játszották a legnagyobb szerepet. Az ő kitartásuknak köszönhető, hogy 1910-ben a Kennel Club hivatalosan is elismerte a fajtát és 1912. május 29-én külön regisztert nyitott a cairn terriernek.

Cairn terrier standard (FCI 4)

Általános megjelenés: Fürge, figyelmes, munkára kész és megjelenésében ősi kutya. Mellső mancsaira jól előre támaszkodó. Mellős és hátulsó része erőteljes, mellkasa mély, mozgása nagyon szabad lefutású, szőrzete időjárásálló.
Karakter: Aktív, bátor és robosztus benyomást kell keltenie
Wesen: Rettenthetetlen és vidám, nagyon magabiztos, de nem agresszív.
Fej és koponya: Kicsi, de a testtel megfelelően arányos fej. Széles koponya határozott mélyedéssel a szemek között és kifejezet stoppal. erőteljes fang, erős állkapocs, de nem hosszú vagy nehéz. Fekete orr. A fej jól szőrözött.
Szemek: Egymástól messze elhelyezkedők, közép nagyok, sötét mogyoróbarna színűek. Kissé mélyen ülők bozontos szemöldökkel.
Fülek: Kicsik, hegyesek, felállóak és jól hordottak, sem túl közel nem állnak egymáshoz, sem túl szőrösek.
Fang/harapás: Nagy fogak. erőteljes állkapocs, szabályos, rendezett és teljes ollós harapással, a felső metszőfogak sora hézag nélkül az alsó metszőfogak sorára nyúlik, és a fogak az állkapocsban függőlegesen állnak.
Nyak: Jól illeszkedő, nem rövid.
Mellső rész: Ferdén elhelyezkedő lapockák. A végtagok közepes hosszúságúak, erőteljes, de nem túl nehéz csontokkal. A könyök semmiképpen sem fordulhat kifelé. A végtagokat dús, durva szőr borítja.
Test: Közepesen hosszú, egyenes hát. Jól ívelt, messze hátranyúló bordák. erőteljes, hajlékony ágyék.
Hátulsó rész: Nagyon erőteljes, izmos. Jól, de nem túlzottan szögelt térdízület. Mélyen elhelyezkedő csánkízület, mely hátulról nézve, sem befelé, sem kifelé nem fordul.
Mancsok: A mellső mancsok, melyek nagyobbak a hátulsóknál, csekély mértékben kifelé fordulhatnak. Vastag, erőteljes talppárnák. A vékony, keskeny vagy nyitott mancs hibának tekintendő.
Farok: Rövid, a testhez illő. Jól szőrözött, de nem zászlós. Sem túl magasan, sem túl alacsonyan tűzött. Vidáman, de nem a hát fölött hordott.
Jármód/mozgás: Nagyon szabad, folyamatos és térölelő mozgás. A mellső végtagok messze előre nyúlnak, a hátulsók erőteljes tolóerőt biztosítanak. A csánkízületek mozgás közben sem túl közel, sem túl távol nem kerülnek egymástól.
szőrzet: Nagy jelentőségű, időjárásálló. Elengedhetetlen a kettős szőrzet dús, durva, de nem drótos fedőszőrzettel és rövid, puha és sűrű aljszőrzettel. A nyitott szőrzet hiba. Enyhe hullámosság megengedett.
Szín: Krémszínű, búzaszínű, vörös, szürke vagy szinte fekete. Csíkozottság minden színnél megengedett. Tiszta fekete, fehér vagy fekete-cser nem megengedett. Sötét jegyek a füleken vagy a fangon nagyon jellemző a fajtára.
Méret/súly: A marmagasság kb. 28-31 cm, mindig helyes arányban a súllyal, mely ideális esetben 6-7,5 kg.
Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, melynek értékelését az eltérés mértéke határozza meg.
Megjegyzés: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.



nyitókép: archív

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)