Kutyafélék
A "nádi farkas" visszatér
Aranysakál a Balkánon és Magyarországon
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Tóth Zsigmond  |  2011. január 06.

A "nádi farkas" visszatér

Az aranysakál hazánk faunájából 1942-ben tűnt el, ekkor lőtték ki ugyanis az utolsó kóborló példányt. Bulgáriában, ahol hajdan gyakoribb volt, mint a róka, 1931-től szigorú védelem alá helyezték, vadászatát betiltották. Az állomány nagymértékű csökkenésének oka egyértelműen az volt, hogy a XX. század elején a sakált káros állatnak minősítették, így tűzzel-vassal irtani kezdték.


 

A szigorításoknak meg is lett az eredménye, hiszen széles körben terjedtek el az egyre tökéletesedő, tömeges gyérítésre alkalmas vadászati eszközök, így például mérgek és csapóvasak, s eközben a sakálok élőhelye átalakult, gyakran meg is szűnt. ráadásul a mediterrán népek körében élt egy olyan legenda, miszerint ez az emlős hajdan a partokon garázdálkodó berber kalózok bosszújaként került hazájukba: mivel nem tudták megsarcolni a tengerparti népeket, sakálokat engedtek el a környéken. Ez a legenda is azt a feltevést támasztja alá, hogy az aranysakál Európában nem őshonos állat, hanem valószínűleg a XII. századtól folyamatosan terjeszkedett Törökország felől északi, illetve északnyugati irányban. Igaz, Görögországból kerültek elő olyan ábrázolások, melyek szerint az ott élők a sakált már jóval korábban ismerték. Ám hajós nép lévén, elképzelhető, hogy nem szülőhazájukban, hanem kalandozásaik során találkoztak ezzel a közepes méretű kutyafélével.

Megszólal a sakál-vokál

Amikor Bulgáriában védelem alá helyezték az aranysakált, ott minden bizonnyal csak néhány száz példány élt belőle, ám a sakál azon kevés szerencsés állatfaj közé tartozik, melyeket sikerült úgy megmenteni, hogy számuk rövid időn belül robbanásszerűen növekedésnek indult. 1962-ben ugyanis komoly eszmei értékkel bíró állatnak nyilvánították, aminek következtében az 1970-es évektől kezdődően, elsősorban a Duna és más folyók völgyeiben, a ligeterdők és bokros pusztaságok környékén megállíthatatlanul kezdett terjeszkedni. Hamarosan öt-hatezres törzsállománya alakult ki Bulgáriában, s a 70-es évek közepétől a vadgazdálkodás számára igen érzékeny kártételéről is beszámoltak, de csak 1984-ben oldották fel védelmét. Érdekesség, hogy Görögországban közel sem alakult ilyen szerencsésen a faj sorsa, ugyanis itt a turizmus számára igen értékes tengerparti régiókban volt elterjedt, így a szállodaépítések miatt élettere sok esetben megsemmisült. A nagyarányú autópálya- és egyéb építkezések okozták, hogy élőhelye felszabdalódott, így az elszigetelt állományoknál már a beltenyésztés jelei mutatkoznak.

Itt a hegyvidékek irányában sosem terjeszkedik, mert ezek kifejezetten farkaslakta élőhelynek számítanak, s a megfigyelések bizonyítják, hogy a nagyobb testű rokon, ha teheti, nemcsak elűzi, hanem zsákmányul is ejti a sakált. Annak ellenére, hogy Görögországban szinte a legritkább kutyafélévé vált, mégis gyakran konfliktushelyzetbe került az emberrel való együttélés miatt, s különféle újságcikkek szereplőivé vált. A sakál ugyanis nemcsak a baromfiólak magdézsmálásával hívta fel magára a figyelmet, hanem többek közt a kukák felborogatásával, tartalmuk széthurcolásával is. Ezzel is magyarázható, hogy Görögországban kezdték el először kutatni őket a modern technika bevetése mellett. Egyes példányokra apró rádióadót szereltek, így műhold segítségével tudták mozgásukat követni, míg az állománynagyság, illetve az elterjedési terület pontos felmérésére úgynevezett elektroakusztikus módszert dolgoztak ki. Ma már hazánkban is használják ezt a módszert, amelynek lényege, hogy magnószalagra rögzített sakálhangot játszanak le egy-egy előre meghatározott ponton, melyre egy kilométeres sugarú körben az ott élő sakálok válaszolnak. Általában három-négy példányból álló falka hangját kell hatszor egymás után sötétedés után lejátszani ahhoz, hogy értékelhető eredményhez jussanak. A megfigyelési pontokat úgy választják ki, hogy az állatok mindenhonnan jól hallhassák a felvételt. Hazánkban is igazolódtak a külföldi tudományos eredmények, melyek szerint a faj elsősorban a folyóvölgyekben, így főként a Tisza mentén terjeszkedik tovább a, de a Duna és a Dráva mentén is hasonló a helyzet. Vannak már adatok arról is, hogy egy-egy fiatal sakál akár nyolcvan kilométert is képes elkóborolni addig, míg saját territóriumát ki nem alakítja. Napjainkban még sok nagyobb léptékű tudományos munka szükségeltetik ahhoz, hogy ennek a rendkívül érdekes kutyafélének életét mind jobban megismerjük, hiszen rejtőzködő, éjszakai életmódja miatt nagyon nehéz a természetben való megfigyelése.

Jancsi, a házisakál

Magyarországon az aranysakál kutatásába több egyetem is bekapcsolódott, így a Kaposvári Egyetem Állattudományi Kara is. Az egyetem egyik hallgatója egy elhagyott kotorék közelében folyamatos nyüszítésre lett figyelmes, ezért a területet folyamatos ellenőrzés alatt tartották. Hamarosan kiderült, hogy négy elárvult sakálkölyköt rejt az üreg, melyek közül kettő az egyetemre került. Itt egy etológiai megfigyelés részesei lettek, ezért a fiatal szukát és kant külön-külön, kutya mellett, ember közelében nevelték föl, úgy, hogy időnként rövid időre a kölyköket összeengedték egymással. Kezdetben a kicsinyeket éjjel-nappal kétóránként kellett kutyatejpótló tápszerrel táplálni, öthetes koruk környékén kezdtek szilárd eledellel táplálkozni. Igric Dominika egyetemi hallgató gondozásába később került a kis kan. A nagy természetbúvár, Brehm megfigyelése szerint a vadon fogott felnőtt példányok könnyen szelídíthetők, de harapósak maradnak, s ezt az állítást mások is megerősítik. Viszont most beigazolódott, hogy a fiatalon mesterségesen felnevelt sakálkölykök kezes, kiszámítható, gazdájukkal szemben bizalmas állatok lesznek.

Ez az egykor nádi vagy réti farkasként emlegetett állat kisebb falkákban él, s fogságban viselkedése nagyon hasonlít a kutyáéra. Így gazdája láttán csóválja a farkát, nyüszít, kaparja az ajtót, ha ki akar menni, szobatisztaságra nevelhető, aludni is legszívesebben egy-egy általa megszokott, kényelmes helyre tér. Igric Dominika a sakálkölyköt, saját kutyájával, egy francia bulldoggal tartja együtt. Ennek során fény derült arra, hogy hűséges négylábúnkhoz képest ennek a fajnak lényegesen több növényi eredetű táplálékra van szüksége. Napjában többször is eszik almát, szőlőt, körtét. Vadászösztöne sokkal kifejezettebb, a ház körül is szívesen egerészik. Házőrző szokása viszont azzal magyarázható, hogy kutyával nőtt föl, így ha idegent lát feltűnni, ő is rögtön a kerítéshez szalad, és támadólag viselkedik. Verseng a gazdája simogatásáért, olykor féltékeny is társára, a bulldogra - igényli a szeretetet. Kölyökkorától kezdve morog, s mindennap megpróbál a sakál-kutya-ember hierarchiában feljebb jutni. először három hónapos korában hallatta üvöltését, mely leginkább a farkaséhoz hasonló, de mégis távol áll attól: sikolyra és gyermeksírásra emlékeztető hangokat is tartalmaz. A mentőautó szirénája éppúgy kiváltja nála az üvöltést, mint ha nagy öröm éri, mint például a rég nem látott gazda látványa. Rendkívül öntörvényű, nehéz korlátok közt tartani, ezért nappal a kertben, éjszakára lakásban van a szállása. Szinte minden percben igényli, hogy a kutya jelenléte mellett gazdája is foglalkozzék vele, ez is fejlett társas viselkedésének bizonyítéka. Ha teheti, Jancsi sakál a kertből is könnyen megszökik, ilyenkor más emberek, kutyák társaságát keresi. Felnevelése alatt emiatt is igényelt lényegében huszonnégy órás felügyeletet. Amit csak tud, ösztöneiből fakadóan elrejt, így a lakásban nemcsak az élelmiszerek, hanem az apróbb tárgyak sincsenek biztonságban. Enni csak úgy megy be, ha előtte már a bulldog bement. Ez is bizonyítja, hogy a kutyát tekinti elsőszámú társának.

Felvirrad a sakál napja?

A kölyök felnevelése során nem betegedett meg, az ebeknél szokásos féregtelenítést és oltásokat viszont megkapta. A sakálok szeretik a vizet, jó úszók, miközben szívesen vadásznak kagylókra, apróbb halakra, békákra. Erre utaló jeleket az otthon tartott sakálnál is meg lehet figyelni. Jancsi pórázra való szoktatása nem jelentett különösebb nehézséget, s gyakran tesz hosszú túrákat gazdájával, melyek során bebizonyosodott, hogy a sakál hosszútávon viszonylag lassú, de kitartó. Eredetileg a nádi farkas éjszakai életmódot folytat, ám a háznál nevelt példány napi ritmusa megváltozott: nappal van fent, míg éjszaka általában tíz órát mozdulatlanul, összegömbölyödve alszik - rendkívül mélyen, sokszor a gazdájának kell felébresztenie. Nappal viszont rengeteget mozog, de átlagban három-négy alkalommal egy-egy órát alszik, tehát naponta nem több, mint tíz órán keresztül aktív.

Könnyen szobatisztaságra nevelhető, és az első sétáltatás alkalmával kiválaszt magának egy helyet, ahová később mindig piszkít. Lakásban alomra is szoktatható. Ügyelni kell viszont arra, hogy az idegen kutyákban ismeretlen szaga ellenérzést válthat ki, így támadólag viselkedhetnek vele, miközben a sakál inkább barátkozna, csóválja a farkát. Hallgat a nevére, kiegyensúlyozott, nem ijedős, bár a kutyaugatástól a mai napig kifejezetten fél. Bűzmirigyét rendszeresen, naponta többször is üríti, általában akkor, ha nagyon jól érzi magát, vagy ha fenyegetett helyzetben van. Ilyenkor leginkább rothadó halra emlékeztető szag lengi körül. Szerencsés véletlen folytán éppen francia bulldog lett a társa, mely hihetetlen toleráns és sok egyéb jó tulajdonsággal bíró fajta, ezért a kölyöksakállal való összeszoktatás nem jelentett komolyabb akadályt, ám így is egy hónapot vett igénybe, míg fokozatosan, kölcsönösen elfogadták egymást. Irodalmi adatok szerint az így felnevelt sakálok szívesen párzanak kutyákkal, és ezeknek a párosításoknak Oroszországban komoly hagyományuk van. Az F1-es hibridek még nehezen foghatók munkára, de ha ezeket újra kutyával párosítják, akkor a második, harmadik generációs egyedeket "munkakutyaként", mint kábítószer- vagy aknakeresőket kiválóan lehet hasznosítani.

Jancsi sakál felnevelése Igric Dominikától és családjától komoly áldozatot jelentett, de megérte, hiszen munkája jó alapot biztosít arra, hogy a téma után érdeklődő kutatók jobban megismerhessék hazánk e titokzatos régi-új lakóját.



nyitókép: archív
 
 

hírlevél

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)