Terrierek
Ausztrál silky terrier (FCI 236)
Ausztrália
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2009. május 04.

A rövidebb, durvább szőrű ausztrál terriert őshonos fajtának tartják; ezeket a kutyákat yorkshire terrierekkel keresztezve alakították ki a hosszúszőrű silky terriert. A XIX. század végén több yorkshire terrier is érkezett Victoria és New South Wales államba.


Néhány tenyésztő, hogy megpróbálja a szőrszínt javítani a kék-fekete színű Ausztrál terriereknél, nagyobb növésű yorkshire terrierekkel fedeztette ausztrál terrier szukáit. Az almok igen különböző kiskutyákat eredményeztek. Egyiküket Ausztrál, másikukat yorkshire terrierként állították ki, a harmadik típusból pedig új fajta született, az ausztrál silky terrier, melyet eleinte Sydney silky terriernek hívtak. 1906-ban és 1909-ben két fajtaleírás is született, New South Walesben és Victóriában. Az egyik eltérés a súly meghatározásában mutatkozott. Az 1906-os verzió 6 és 12 font között szabta meg a határt. Az 1909-es változat két súlycsoportot írt le, a 6 font alattit és a 6-12 font közöttit. A másik különbség a fültartást érintette: a New South Wales-i csak a felálló, míg a Victoria-beli a lelógó fület is engedélyezte. 1926-ban újabb fajtaleírás született, miközben a tenyésztők próbáltak megegyezni a kutyák súlyát illetően.
1932-ben Victoria állam Kennel Control Council nevű bizottsága megtiltotta az Ausztrál, a silky és a yorkshire terrier további keresztezését, 1955-ben pedig a Sydney silky terrier elnevezést a hivatalos Ausztrál silky terrier elnevezésre módosították. 1958-ban újabb tenyésztői klub alakult, az Australian National Kennel Council, melynek egyik legelső intézkedése a silky terrier fajtaleírását érintette. A klub ugyanis tudomást szerzett arról, hogy az amerikaiak szeretnék hivatalosan is elismert fajtává tenni a silky terriert az Államokban, így szükségessé vált egy egységes, Ausztrál nemzeti standard megfogalmazása, mely végül 1959-ben látta meg a napvilágot.

Ausztrál silky terrier standard (FCI 236)

Általános megjelenés: Kompakt, mérsékelten rövidlábú kutya, közepesen hosszú, finom testfelépítésű, de elegendő tömegű, hogy képesnek tűnjön a házban elkapni és megölni a rágcsálókat. Terrierre jellemző tulajdonságokkal bír, éber, élénk, egészséges és munkára kész. A választékot képező, selymes szőrzet gondozott összmegjelenést biztosít.
Fej és koponya: Mérsékelten hosszú, az orrhegy és a nyakszirtcsont közötti távolság valamivel rövidebb, mint a stop és a nyakszirtcsonté. A fej terrierekre jellemzően erőteljes, a fülek között mérsékelten széles. A koponya lapos, anélkül, hogy a szemek között kitöltött lenne, finom, selymes fejszőrzet borítja, mely nem hullhat a szemek elé (hosszú, lelógó szőrzet a fangon és a pofán kifogásolandó). Az orr fekete.
Szemek: Kicsik, kerekek, és olyan sötétek, amennyire csak lehetséges. Nem kidülledők. A tekintet átható és intelligens.
Fülek: Kicsik, V-alakúak és magasan a koponyán tűzöttek, a bőr finom struktúrájú. Felállóak és nincs rajtuk hosszú szőrzet.
Fang/harapás: Erőteljes állkapocs, egyenletesen, semmiképpen sem szorosan elhelyezkedő fogak, a felső metszőfogak sora hézag nélkül az alsó metszőfogak sorára nyúlik (ollós harapás). Az ajkak feszesek és simák.
Nyak: Közepesen hosszú, elegáns, az enyhén ívelt tarkóvonal harmonikusan megy át a vállakba. Hosszú, selymes szőrzet borítja.
Mellső rész: A lapockák finom struktúrájúak, jól hátra nyúlóak, a jól szögelt felkarral szorosan a bordákhoz simulnak. A könyök sem kifelé, sem befelé nem fordul. A mellső végtagok finom, kerek csontozatúak, egyenesek és a törzs alá állítottak, a lábközép semmiféle gyengeséget nem mutat.
Test: Mérsékelten hosszú a kutya testmagasságához képest. Egyenes hátvonal, jól ívelt bordák, melyek az erőteljes ágyékig nyúlnak. A mellkas mérsékelten mély és mérsékelten széles. A beesett vagy ívelt hát súlyos hiba.
Hátulsó rész: A comb jól fejlett, a térd- és csánkízület jól szögelt. Hátulról nézve a csánkízületek a földhöz képest alacsonyan helyezkednek el és egymással párhuzamosak.
Mancsok: Kicsik, macskamancsok, szorosan egymáshoz simuló lábujjakkal. A körmök feketék vagy nagyon sötétek.
Farok: kupirozott, magasan tűzött és felálló, de nem túl vidáman hordott. A szőrzet nem zászlós.
Jármód/mozgás: Szabad és egyenes vonalú, anélkül, hogy a váll vagy a könyök laza lenne. A mancsok vagy a lábközép sem kifelé, sem befelé nem fordul. A hátulsó végtag nagy tolóerőt mutat, miközben a térd- és csánkízületek különösen hajlékonyak. Hátulról nézve a mozgás sem túl szuk, sem túl tág nem lehet.
szőrzet: Sima, finom, csillogó és selymes. A testszőrzet a fülek a farktő között 13-15 cm hosszú, de nem gátolhatja a kutyamozgását. A végtagokon a szőrzet a mellső lábtőízülettől illetve a csánkízülettől lefelé a mancsokig nem hosszú.
Szín: Kék és cser vagy szürkéskék és cser. Minél intenzívebb a szín, annál jobb. A kék színnek a farkon nagyon sötétnek kell lennie. Ezüst kék vagy őzbarna szőrzet nem kívánatos. A kék és a cser az alábbi eloszlásban található: cser a fülek tövénél, a fangon és a pofán, kék a fej hátulsó részétől a farok végéig, a mellső végtagokon lefelé szinte lábtőízületig, a hátulsókon a csánkízületig. A cser egy vonalban fut le a térden át lefelé és kiszélesedik a lábtőízülettől, illetve a csánkízülettől a lábujjakig, akárcsak a végbélnyílás körül. A test színének tisztának kell lennie, nem lehet árnyalt. Fekete színezet a kölyköknél megengedett, de a kékké válásnak 18 hónapos korig be kell következnie.
Méret: A marmagasság kb. 23 cm, szukáknál valamivel kisebb. A kívánatos súly 3,5-4,5 kg.
Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, melynek értékelését az eltérés mértéke határozza meg.
Megjegyzés: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)