Őrző védők, schnauzerek, molosszerek
Landseer (kontinentális-európai típus) FCI 226
Svájc
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2009. május 04.

Míg az újfundlandi szülőhazájában, Amerikában a landseer csupán a fehér-fekete színű példányokat jelöli, addig Európában és az FCI tagországaiban a landseer önálló fajta.


Az Új-Fundland szigetén őshonos kutyák egyszínűek voltak, az ettől eltérő, foltos mintázat az európai bevándorlók kutyáival történt keresztezések eredménye. A XVIII. században Új-Fundlandról elsőként Angliába érkező kutyák fehér-feketék voltak, és ez a színváltozat sokáig jóval népszerűbb volt, mint az egyszínű fekete. A fajta, illetve kezdetben csak a színváltozat Sir Edwin Landseer ismert festőről kapta nevét, aki előszeretettel ábrázolt fehér-fekete újfundlandi kutyákat. 1823-ban egy Lion nevű kutyát örökített meg, az 1838-ban lefestett Paul Pry portréja alá pedig már ezeket a sorokat írta: "Az emberi társadalom egyik kiváló tagja". Európában az egyszínű és foltos színváltozatok között hamarosan anatómiai eltérések is mutatkoztak. A fehér-fekete kutyák mindig nagyobbak voltak, mivel a masztiff és hegyikutya típusú ebek megnövelték az eredetileg kisebb testű, őshonos indián kutyák marmagasságát. Az FCI 1960-ban ismerte el önálló fajtaként a landseert.

Landseer standard (FCI 226)

Általános megjelenés: Nagy, erőse, de harmonikus felépítésű kutya benyomását kell keltenie. Viszonylag hosszabb lábú - főleg a kanok -, mint a fekete újfoundlandi. Izmos végtagjainak mozgása könnyed, térölelő.
Szőrzet és szín: A fejszőrzet kivételével sima és sűrű, finom tapintású, az aljszőrzet nem olyan sűrű, mint a fekete újfoundlandié. Enyhén hullámos fedőszőrzet a háton és a combon nem kifogásolható. A növésiránnyal ellentétesen fésült szőrzetnek magától vissza kell esnie a helyes irányba. A szőrzet alapszíne tiszta fehér, szétszórt fekete foltokkal a törzsön és a faron. A nyak, az elő mell, a has, a végtagok és a farok fehér. A fej fekete. A fangon fehér, szimmetrikus, nem túl széles, összefüggő folt húzódik. A fehérben előforduló fekete kormozottság nem hiba, de nem kívánatos.
Fej: Széles és tömeges, a nyakszirtcsont jól fejlett. A stop kifejezett, de nem annyira határozott és meredek, mint a bernáthegyié. A fang hossza és mélysége megegyezik. Az ajkak szárazak, a felsők az alsókat enyhén elfedik, lehetőleg feszesek, nem nyáladzóak. A fej markánsan formált, de nemes, mérsékelten fejlett pofákkal, melyek fokozatosan olvadnak a fangba. Az orrtükör és az ajkak feketén pigmentáltak. Ollós harapás. A fejbőr ránctalan, rövid és finom szőrzettel borított.
Fülek: Közép nagyok, a szem felé irányulóak, a belső szemzugig érnek, háromszögletűek, alul kissé lekerekítettek, magasan a koponyán, de nem túl hátul tűzöttek, a fej oldalához szorosan és laposan simulnak, rövid, finom szőrrel fedettek, hosszabb rojtok csak a fülkagyló hátsó részén, a fültőnél vannak.
Szemek: Közép nagyok, mérsékelten ferdén ülők, barna-sötét barna színűek, a világosbarna szín elfogadható. Barátságos tekintet. A szemnyílás mandulaformájú, a kötőszövet nem látható. A kifejezetten világos szem (kénsárga vagy szürkés sárga) hiba, akárcsak a túl közel ülő szemek.
Nyak: Keresztmetszete nem teljesen kerek, hanem enyhén tojásformájú, izmos és széles. Hossza a nyakszirtcsonttól a marig mérve kb. háromnegyede-négyötöde a fej hosszának a nyakszirtcsonttól az orrhegyig mérve. Kifejezett torok- vagy nyaklebernyeg nem kívánatos.
Törzs: Hossza a martól a farktűzésig mérve, kb. a fej hosszának a kétszerese. A hát feszes és egyenes, a válltól a farig nagyon széles és erőteljes. A nagyon izmos vállak között a mellkas mély és széles, ennek megfelelően erőteljesen ívelt bordákkal. A has csak kissé felhúzott. A has és az izmos ágyék között a lágyék lapos bemélyedése határozottan észrevehető. A far széles, az erős izompárna által oldalt és hátrafelé szépen lekerekített. A gyenge hát, a beesett hát, a laza ágyék és a túl rövid utolsó borda erősen felhúzott hassal hibának számít.
Mellső rész: erős, a vállak tájékától induló izomtömeg övezi az erőteljes felkarcsontot, melyhez szabályos szögeléssel illeszkedik a teljesen egyenes, jól izmolt alkar erőteljes csontja. A könyök szorosan simul a mellkas legmélyebb részéhez, meglehetősen magasan helyezkedik el és hátrafelé irányul. Az egész mellső végtag szőrzete a csánkig enyhén zászlós.
Hátulsó rész: Az egész hátulsó rész erőteljes. A hátsó végtagok szabadon mozognak, erős csontozatúak, erőteljesen izmoltak, miáltal különösen a combtájék szélesen fejlett. A hátulsó végtagok szőrzete mérsékelten zászlós. A tehénállás, a nem megfelelő szögelés hibának számít. A farkaskörmöket el kell távolítani, lehetőleg rögtön születés után.
Mancsok: Nagyok és jó formájúak, úgynevezett macskamancsok. A nyitott vagy kifelé forduló mancs hibának számít. A lábujjakat erős, meglehetősen messze a lábujjak hegyéig érő úszóhártya köti össze.
Farok: erős, legfeljebb kb. a csánkig ér, nagyon sűrű és bozontos szőrzet borítja, de nem zászlóformájú. nyugalmi állapotban lefelé lóg illetve a vége kissé ívelt. Mozgás közben a kutyaegyenesen kinyújthatja, enyhe ívvel a végén felfelé emelheti. A hát fölé ívelt vagy gyűrűs farok súlyos hiba.
Méret: A kanok marmagassága 72-80 cm, a szukáké 67-72 cm. Kisebb eltérés lefelé és felfelé tolerálható.




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)