Jog-ügyes
A Markovics-ügy
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Czerny Róbert  |  2007. augusztus 09.

Hegymagas a Balaton-felvidéken, a Szent György-hegyen található. Jó a levegője, jó a bora, jókedvűek a lakói. Az elmúlt tíz évben megszaporodott a beköltözők száma, akik mára tehetségüknek és szorgalmuknak köszönhetően a település megbecsült polgárai.


Ilyen Markovics György gimnáziumi tanár is, aki a 2006. évi önkormányzati választáson képviselői helyet szerzett a testületben. Rendben is lenne az élete, ha nem kellene küzdenie kutyáiért, az országszerte híres, általa fekete komondoroknak nevezett kutyákért.

Markovics György és kutyái kálváriája évekkel ezelőtt kezdődött, amikor a körjegyző - lakossági bejelentés alapján - az ebugatást hangosnak találta a tanár úr portáján. Nosza, döntést hozott, amelyben megbírságolta, és korlátozott számú eb tartására kötelezte az érintettet. A határozat a helyi állattartási rendeleten alapult, és a Polgári Törvénykönyvön, mert a kutyaugatás zajártalomnak minősül, tehát birtokvédelmi probléma. A Ptk. szerint, ha a birtokost (ingatlanszomszédot) birtoklásában zavarják (nincs nyugalma a kutyaugatás miatt), birtokvédelem illeti meg, emiatt pedig a jegyzőtől egy éven belül kérheti a zavarás megszüntetését. A jegyző a birtoksértőt e magatartásától (nagyszámú eb tartása) eltiltja, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, a birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A döntés végrehajtására a mai napig nem került pont. A Markovics-ügynek öt főbb tanulsága van, ezek a következők.

1. A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani. A végrehajtás azonban  mivel élő állatokról van szó - az állatvédelmi jog (és nem a polgári jog!) szabályai szerint kell, hogy történjék. Ez azért kényes kérdés, mert állatkínzásnál magától értetődően el kell kobozni a kutyákat, de pusztán a kutyaugatás ezt nem alapozza meg, főleg, ha a hatóság a helyszíni szemlén azt érzékeli, hogy az állatokat a jó gazda gondosságának követelményei szerint tartják. Amennyiben nincs szó állatkínzásról, az állategészségügyi telepre nem vihetők a kutyák, csakis állatmenhelyre. De melyik magyarországi menhely fogadja be az amúgy jó körülmények között, gazdájukkal tökéletes harmóniában élő ebeket, amikor helyhiánnyal és anyagi gondokkal küzd mindegyik? Csak azért kell őket elvinni élőhelyükről, mert néhány "kedves" szomszéd és a körjegyző nincs tisztában a falu rendeltetésszerűségével? A körjegyző ezt a kérdést nem vizsgálta!

2. A falu jellegének fontosságára az állampolgári jogok országgyulési biztosa is rámutatott. 2003. évi beszámolójában az ombudsman kifejtette, hogy ezekben az ügyekben az ellentétes érdekek egyeztetésekor figyelemmel kell lenni "az adott környezet jellegére, az esetleg évtizedek óta tartó folyamatos állattartásra". Sokszor hangoztattam már, hogy a vidék valódi jellegéhez hozzátartozik az ember és az állat harmonikus együttélése, és gyakran épp emiatt indul el a nagyvárosokból a kiköltözési hullám. A falu állattartási szokásainál sohasem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy "ki volt ott előbb: az új jövevények, vagy az állattartó őslakosok"? Erre a problémára az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is rámutatott az elmúlt években, mert ebben találta meg az állattartás miatt indult birtokvédelmi eljárások megoldásának egyik kulcsát!

3. Az a fél (a feljelentő vagy az ebtartó), aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. Ez fontos határidő: ha elmulasztják bár igazolásnak van helye, megindul a jegyzői határozat végrehajtása, annak meghozatalától számított legkésőbb három napon belül, akkor is, ha az érdekelt fél keresetet indított. (A határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.) A keresetlevelet akár a jegyzőnél, akár az illetékes bíróságnál elő lehet terjeszteni. A perre kizárólagosan a jegyző székhelye szerinti bíróság az illetékes. A kereseti kérelem e pertípus esetén a jegyző határozatának megváltoztatására és a birtokvédelmi kérelem elutasítására irányul. A bíróság feladata, hogy felülbírálja a jegyző határozatát. (A birtoklásában megzavart birtokos a zavarás megszüntetését amennyiben nem indult meg a jegyző eljárása egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti.)

4. Az ombudsman 2002. évi beszámolójában rögzítette, hogy az állattartással szükségszerűen együtt járnak és évszázadok óta megszokottak a zavaró hatások. Ilyen a szag és a zaj is! Az én álláspontom az, hogy amennyiben a zaj valóban zavaró a szomszédnak, az csak akkor lehet birtokvédelmi eljárás alapja, ha a jegyző gondoskodik a zajszint (decibelmérték) méréséről. A körjegyző a Markovics-ügyben a zajt nem mérte!

5. Az állampolgári jogok országgyulési biztosának 2003. évi beszámolója szerint az ilyen ügyekben nem elhanyagolható szempont, hogy az állattartás a megélhetést szolgálja, vagy hobbi jellegű. A körjegyző ezt a kérdést sem vizsgálta!

A Markovics-ügyben az utolsó helyszíni szemlét 2007. július 11-én tartotta a hatóság. A nagy fekete kutyák még a gazdájuknál vannak, bízunk abban, hogy ez így is marad!

 




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)