Tenyésztésről általában
Csak a ráncaikat veszthetik...
Klubélet shar-peiéknél
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Tóth Zsigmond  |  2008. február 04.

Zsákai Judittal, a Magyar Shar-pei Ebtenyésztők Egyesületének elnökével, s egyben a nemzetközileg elismert Shaolin Rangers kennel tulajdonosával beszélgettem e nem mindennapi kutyafajtáról, illetve a rajongóiból alakult egyesület életéről.


A beszélgetésbe gyakran bekapcsolódott a férj, Laczkó Gábor is, aki szerencséjükre szintén nagy kutyabarát.

Az egyesületet 2003-ban tíz tag alapította, akik közül szinte mindenki aktívan részt vesz a mai napig a munkában. Aki nem, az is családi okok miatt szünetelteti a kutyázást, de a klubbal az ő kapcsolatuk is megmaradt. Megalakulásuk után nem sokkal egy FVM-rendelet értelmében pályázatot írtak ki az államilag elismert tenyésztői szervezet jogára, s ők ezt el is nyerték. Mindezt több hónapos kemény munka előzte meg, s bizony a minisztériumból többször visszaküldték a pályázati anyagot módosításra. Tenyésztői szabályzatuk kidolgozásánál különösen a fajta egészségmegőrzésének biztosítását tartották szem előtt. Hivatalos tenyésztésvezetőjük, Dr. Seregi Antal állatorvos szintén sokat tett a cél érdekében, akárcsak a Gödöllői Agrártudomány Egyetem munkatársai.

Első az egészség!

Szerettek volna a shar-peiesek mindegyikéhez eljutni, ezért több száz levelet küldtek el, melyben az alapszabály és a tenyésztési szabályzat kivonatait mellékelték. A shar-peiesek, átérezve az ügy fontosságát, az ország szinte minden szegletéből jelentkeztek. első kiállításuknak legfontosabb eredménye a gazdák egymással való megismerkedése volt. Ezen a találkozón negyvennégy kutya volt jelen, de az azóta eltelt évek alatt sem rendeztek kiállítást húsznál kevesebb kutyával. klubnapot is szerveztek, ahol a tenyésztésvezető az egészségügyi szurések fontosságáról és a bevezetendő biztonságos egyedi azonosításról tartott előadást.

A törzskönyvezés körüli jogi huzavonákat a tagok nem értették, illetve megunták, így egy részük elpártolt a szervezettől, de eközben újabbak csatlakoztak. Az egyesület kemény magja viszont, mint említettük, töretlen. Tenyésztési szabályzatuk erőssége, hogy a 2005. január elseje után született állatok esetében kötelező a csípő- és a könyökdiszplázia szűrése. Ha ez nincs meg, nem adható ki a származási igazolás, ahogy akkor sem, ha a leendő tulajdonos személye még ismeretlen. Így náluk nem lehet akár harminc-negyven kölyköt úgy törzskönyveztetni, hogy azok esetleg betegek, illetve a származási dokumentumban az alapvető adatok nincsenek kitöltve. Ezzel tudják visszaszorítani az ügyeskedéseket.

Az elmúlt időszakban évente legalább három, de néha akár hat kiállítást is rendeztek. Ezt a közgyűlés döntötte el, akárcsak azt, hogy Magyarország mely pontján legyen a kiállítás helyszíne. Péntektől vasárnapig tartanak ezek az összejövetelek, s ilyenkor általában a bográcsban is készül valami finomság. Gyakran rendeznek a shar-peiesek olyan találkozókat is, amikor kutyáikkal együtt egyszerűen csak jól érzik magukat, s ilyenkor a leendő gazdikkal is találkoznak. Tapasztalatokat cserélnek, az érdeklődők pedig beleláthatnak abba, hogy milyen áldozattal is jár egy-egy ilyen hűséges négylábú tartása.

Versengés jó hangulatban

Az egyesület a fajtamentést is felvállalta. Ez azt jelenti, hogy a gyepmesteri telepeken rossz körülmények közt sínylődő shar-peieket, illetve ezek keverékeit megfelelő helyen elhelyezik, míg új gazdához nem kerülnek. Az állatorvosi költségeket, így az ivartalanítást is a szervezet állja. Ilyen módon évente tíz-tizenöt shar-pei kerül új gazdához. Az évadzáró kiállításon befolyt teljes bevételt egy állatmenhely kapja, s az azt működtető szervezet ilyenkor a helyszínen is gyűjthet adományokat. Ezen a kiállításon a résztvevők csak emlékeztető oklevelet kapnak. A többi kiállításon viszont a teljes bevételt a rendezvényre fordítják, így értékes kupákat, kristálytálakat kapnak a díjazottak, melyek értékükkel a tenyésztői munka méltó elismerését jelentik. Az egyesület soha semmi állami támogatásban vagy pályázati pénzben nem részesült: működését kizárólag a tagok finanszírozzák. Ennek ellenére az éves tagdíj mindössze négyezer forint, a törzskönyvezés kölykönként kétezer, a nevezési díj kiállításra vagy tenyészszemlére tagoknak kétezerötszáz forint, nem tagoknak pedig háromezerötszáz. A működési szabályzat értelmében a kiállítás napján tenyészszemlét is tarthatnak ugyanott, de természetesen más időpontban. A kiállításokon a más hasonló találkozókon megszokott osztályokban nevezhetők a kutyák, de egy különleges, úgynevezett "kedvenc" osztályban is részt vehetnek. Ide elsősorban olyan hűséges négylábúakat várnak, melyeket nem továbbtenyésztési céllal tartanak, egyszerűen a család kedvencei. Mivel a legtöbb shar-pei ilyen, különösen nagy az érdeklődés az e csoportban indulók iránt.

Már nem "harmonikáznak"

Magyarországon a shar-pei 1989-ben jelent meg először. Évekig mindössze négy-öt kutya volt az országban, melyek általában kistermetűek és nagyon ráncosak voltak. Majd a TV-reklámok miatt hirtelen divatossá vált a fajta, ami sokat ártott neki, mivel olyanok is vásároltak, akiknek csak státuszszimbólumnak kellett, ezért a kiskutyák sokszor már egy év után az utcára kerültek. Sajnos nem kedvezett a fajtának az sem, hogy az elmúlt tizenöt évben két esetben is volt mélyreható standardváltás. A kutyák 1994 előtt még ugyanis ráncosabbak lehettek, s '94-ben a megengedett marmagasságot tíz centivel felemelték. Ezután, '99-ben viszont a régi marmagasságra csökkentették, a ráncoltságot pedig csak bizonyos mértékig engedélyezték. Sajnos még a mai napig is több országban nem kötelező a kutyák egészségügyi szűrése. Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy európában keleten nemigen, míg nyugaton önkéntes alapon szűrik őket, az USA-ban viszont kötelezően.

A fajta népszerűsége töretlenül nő Magyarországon, s érdekessége, hogy szinte kizárólag fiatalok vásárolják. Ez a shar-pei egyedi megjelenésével magyarázható, melyet elsősorban azok vállalnak föl szívesen, akik a régi társadalmi beidegződésekkel szakítani szeretnének. A shar-pei helytáll a mai rohanó világban, mivel viszonylag keveset kell vele mozogni: a nap nagy részét átalussza, de ez nem jelenti azt, hogy nem igényel törődést. Ma már Magyarországon is eloszlott az a tévhit, hogy ezek az állatok különösen fogékonyak egyes bőr-, fül- és szembetegségekre.

A Magyar Shar-pei Ebtenyésztők Egyesületének célja, hogy a Kárpát-medencében ne legyen genetikai okok miatt beteg kutya. Szeretnék bemutatni a világnak, hogy képesek a kötelező szurést bevezetni, mely nemcsak a shar-peiek érdeke, hanem az egész országé. Így esély van rá, hogy hazánk újra visszakapja régi hírnevét a kynológia világában.




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)