Tenyésztésről általában
Nem a lusta gazdi kutyája
Beszélgetés Ledniczky Lászlóval, a Bobtail Club elnökével a bobtail közelmúltjáról és jelenéről
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Tóth Zsigmond  |  2008. február 03.

Ledniczky Lászlót környezete állatbolondnak tartotta világéletében. Amikor csak tehette, lakását különféle szőrös, tollas élőlényekkel osztotta meg. A beszélgetés közben természetesen szóba kerültek saját kutyái is.


Amikor beszélgetőpartnerem 1993 novemberében megvásárolta első konnektororrú, apró, foltos "hógolyóját", nem gondolta, hogy ez a döntés két okból is megváltoztatja életét. Az első még aznap kiderült, mivel akkori párja nem volt igazán kutyabarát, s kutyástul dobta ki otthonról. Így László egy negyvennyolc négyzetméteres lakótelepi lakásban kezdte a bobtailtartást.

Az első kutya - és a második

- Másfél évtized távlatából igencsak meggondolatlan lépésnek tartom a kölyök beszerzését, mivel nem ismertem alaposan a fajta igényeit, nem olvastam el kellő alapossággal az elérhető szakirodalmat, ezért sok meglepetést tartogatott számomra a Garry névre keresztelt szép kis kan. Sétáltatása naponta legalább három órát vett igénybe, s a takarmányozás is alaposan megcsapolta pénztárcámat. Hetente három-négy órán keresztül fésültem a szőrzetét. De az áldozatoknak meg is lett az eredménye: amikor '94 májusában Garryvel elmentem életem első versenyére, kölyök osztályban kimagasló eredményt ért el. Belekóstolva a kiállítások jó hangulatába, sorra jártuk az országos megmérettetéseket, ahol a ringekben nemritkán húsz bobtailt is felvonultattak. Az év októberében Garry Tullnban egy kiállításon Jugendbester minősítést kapott. A következő két esztendőben is díjat díjra halmozott, majd Babérkoszorús Hungária Champion lett 1997-ben.

Ahogy mondják, evés közben jön meg az étvágy: addigra barátaimmá vált kutyás társaimmal elutaztam egy hollandiai kiállításra. Még indulás előtt itthon egy kicsit több pénzt vettem magamhoz, így jöhetett velem haza egy kiváló holland szuka is, melyet Boszkának neveztünk el. Megvásárlása nem mindennapi élményt nyújtott számomra, ugyanis az eladó a kölyök születése előtti ultrahangos felvételei mellett testsúlygyarapodásának adatait is rendelkezésemre bocsátotta, egy fényképalbummal együtt, melyben születésétől fogva a tetováláson keresztül egészen az elválasztásig életének minden lényeges mozzanata szerepelt. Sok örömöt okozott ez az eb is, nemsokára a championok között volt.

Kiment a divatból

- Idővel szép sorjában születtek az almok, melyek feledhetetlen élményt nyújtottak mindenki számára. A jó vérvonalaknak is köszönhető, hogy az utódok szépen szerepeltek a kiállításokon, úgy hazánkban, mint szinte egész európában. Azt vallom, hogy addig ugyanazt a párosítást nem szabad megismételni, míg az utódok minőségéről meg nem bizonyosodunk, ezzel is magyarázható, hogy viszonylag kevés kutyakerült ki a kennelemből.

Ebben az időben sok ezer kilométert megtettem azért, hogy a kiállításokon részt vehessek, ahol az ebek mellett a legvonzóbb a baráti hangulat volt. Mivel fejlettebb kynológiai kultúrájú országokba is eljutottam, tudatosult bennem, hogy van mit tenni a bobtailtenyésztés területén is. Néhány barátommal összefogva, alaposan mérlegelve a körülményeket és lehetőségeinket, elhatároztuk, hogy megalapítjuk a Bobtail Clubot, mely részt vett a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiírt pályázaton, így a fajta elismert tenyésztőszervezete lett. Lefektettük az új tenyésztési irányvonalat, melynek lényege dióhéjban az, hogy igényesebben, egyre bővülő szaktudás mellett kiváló minőségű állatokra tegyünk szert. Nagy lendülettel fogtunk munkába, hiszen akkoriban még nem is gondoltunk arra, hogy később a különféle jogi kötélhúzásokkal szinte ellehetetlenítik egyesületünk munkáját. Ebben az időben nem volt ritka, hogy egy-egy kiállításon negyven bobtail is megjelent, a fajta kifejezetten népszerű volt, szélesedő társadalmi bázissal rendelkezett.

Sajnos a magyar állomány ma már töredékére zsugorodott a hajdaninak, jó, ha két-három kutyát neveznek egy-egy megmérettetésre. Ez több okra is visszavezethető: a fajta kiment a divatból, s eljutott a köztudatba az is, hogy a bobtailezés bizony igen sok fáradságot, energiát, pénzt igénylő hobbi. Így például közvetlenül a kiállításra való felkészítés akár fél napot is igénybe vesz otthon, miközben kutyánk békésen alszik, horkol. A fürdetés, szárítás, majd a szőrszobrászat is igencsak erőt próbáló feladat. Csak mindezek után indulhatunk habos-babos, szálló szőrű kedvencünkkel a ringbe.

Csak felelősséggel!

- Szerencsére az általam tartott és tenyésztett bobtaileknek nem volt sok dolga állatorvossal, az oltásokon és az öregkori betegségeken kívül. Egy-egy alkalommal hat-tíz kiskutya született, melyeket az anyák gondosan fel is neveltek, de tény, ami tény, előfordult, hogy nem indult meg időben a tejtermelés, s ilyenkor elkelt a segítség. Hogy a szukák mennyire bizalmassá válhatnak gazdájuk iránt, a következő eset bizonyítja: Boszkának lakásunk egy külön helyiségében alakítottam ki "szülőszobát", de azon a bizonyos éjszakán ő óvatosan kinyitotta a hálószobánk ajtaját, s ágyam mellé szülte meg élete első utódait. Érhet-e ennél nagyobb öröm egy kutyatartót?

Jelenleg szervezetünk legfontosabb célja minél alaposabb felvilágosítást adni a fajta iránt érdeklődőknek, hogy valóban csak az vállalkozzon tartásukra, aki tud áldozatot hozni értük. Nincs annál elszomorítóbb látvány, mint amikor elhanyagolt, lesoványodott, loncsos szőrű bobtailt látunk. Segítünk abban is, hogy aki kölyköt szeretne vásárolni, valóban igényeinek megfelelőhöz jusson. Napjainkban a magyar állományban sok jó kutyaakad, de bizony a gyenge minőségű sem ritkaság. Ez utóbbiak elsősorban a felelőtlen "kutyagyárak" számlájára írhatók. Mégis reményt ad, hogy egyszer bobtail-állományunk európa élvonalába fog tartozni, hiszen európa-győztes cím is fémjelzi már a hazai tenyésztők munkáját. Az eddig említetteken kívül fajtamentéssel is foglalkozunk: a gazdátlan kutyák sorsának rendezésében, illetve az elveszettek megtalálásában nyújtunk segítséget. Hosszútávú céljaink között szerepel, hogy legyen egy telephelyünk, ahol átmeneti szállást kaphatnak az otthontalanná vált bobtailok.

A hozzánk belépni szándékozók adatait bizalmasan kezeljük, mivel előfordult, hogy más ebtenyésztő szervezeteknél tagjainkat hátrányos megkülönböztetés érte. Remélem, a közeljövőben a hazai kutyás élet végre teljes mértékben jogilag is megtisztul, így valóban mindenki a saját feladatát végezheti, hisz erre van szüksége gazdának, négylábú barátainak és az egész magyar társadalomnak.




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)