Jog-ügyes
Médiakutya
I. rész
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Czerny Róbert  |  2008. április 21.

No animal was harmed in the making of this film - olvasható az amerikai filmek legvégén, a stáblistát követően. Ez a mondat igazolás, amely egyben üzenet is: ennek a filmnek a készítése közben egyetlen állatnak sem esett bántódása.



 

A hollywoodi szuperprodukciók forgatásait - amennyiben élő állatok tűnnek fel a jelenetekben - elsősorban az Amerikai Humanista Szövetség ellenőrzi. A szervezet fő tevékenysége a védtelen gyermekek és a kiszolgáltatott állatok oltalmazása az Egyesült Államokban.

Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a családon belüli erőszak elleni harc és az állatvédelem egy tőről fakad. Mindkét területre igaz ugyanis, hogy a társadalom szeme elől elrejtve valami nagyon súlyos, gyalázatos, jellemzően szándékos cselekményt követnek el. Az elkövetők a leggyakrabban személyiségzavarral küszködő, agresszív férfiak, akik képtelenek az ő "irányításukat" és felelősségüket igénylő közegben (család, állattenyésztő telep stb.) velük együtt lévő élőlényeket önmagukért tisztelni, segíteni, ellátni, gondozni. Testi és lelki összeomlásuk előbb zsarnokságba, majd brutalitásba csap át. Tetten érni őket nagyon nehéz. A szomszéd nem leskelődhet például rejtett kamerával, mert ezzel a gyanúsított magánszféráját sérti meg. A rendőrség pedig csak akkor alkalmazhat megfigyelést, lehallgatást, ha erre engedélyt szerez az ügyészségtől. Vajon mikor lesz Magyarországon arra precedens, hogy állatkínzás gyanúja miatt hatósági megfigyeléssel érjenek valakit tetten?

A lelkes civilek, állatvédelmi egyesületek azonban szerencsére nem hívei a "teszetoszaságnak", hiszen tudják, hogy az idő múlásával még több állat sérülhet meg, vagy pusztulhat el. Az Amerikai Humanista Szövetség a gyermekek és állatok védelméért is síkra száll az első világháborút követő "álomgyár-születések" óta, ennek jegyében végzi az amerikai filmforgatások monitoringját. Ezzel a legális megfigyeléssel legalább a filmezés, a képi sajtó világában megjelenő gyermekek és állatok megkapják a nekik járó védelmet. Nem kerülhet tehát a nézők, a mozik közönsége elé olyan jelenet, amelyben az állati produkció kényszerítés vagy kínzás hatására jött össze.

Hazánkban egyelőre nincsen olyan jogosítvánnyal rendelkező társadalmi szervezet, amelynek jóváhagyó nyilatkozata feltétel lenne ahhoz, hogy állatokat felvonultató játékfilmet forgassanak, bemutassanak. A civileknek az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény alapján mégis van valamicske mozgásterük. A törvény hatálya kiterjed a mutatványos vagy bemutatási célra szolgáló állatokra is. A törvény 6. § (1) bekezdése e) pontjában írt feltétel, vagyis hogy az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni, alkalmazható az állatszereplőkre is!

Az állatvédelmi törvény szerint tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat. Tehát a játékfilmekben élő állattal megvalósított bikaviadal, kakasviadal vagy kutyák egymás elleni küzdelme nem mutatható be. (Magától értetődik, hogy ez a feltétel nem alkalmazható a dokumentumfilmekre.) Olyan produkció sem készülhet már Magyarországon, mint például a hatvanas évek elején forgatott Ménesgazda, amelyben két csődör marcangolta egymást véresre a kancáért folytatott küzdelemben, a karámon belül, ahol az állatoknak még csak menekülési esélyt sem adtak.

Az állatvédelmi törvény azonban két súlyos kérdésre nem ad választ. Az egyik: vetíthető-e olyan magyar filmes produkció hazánkban, amely nem idehaza (a magyar állatvédelmi törvény hatályának területén) készült, hanem például olyan országban, ahol az állatvédelemnek még csak hírét sem ismerik? A másik: a hazánkban 1998. előtt forgatott, kínzás révén vagy szenvedés árán az állatokból kicsikart jeleneteket be lehet-e újra és újra mutatni? Ez utóbbi azért lényeges probléma, mert az állatvédelem egyik kiemelt feladata, hogy az ember-állat kapcsolatrendszerben mintákat szolgáltasson, és ez független attól, hogy a "minta" a tíz éves állatvédelmi törvény kihirdetése (2008. április 1.) előtt vagy után került-e képi rögzítésre!

Az állatvédelmi törvény arra sem ad lehetőséget a filmeseknek, hogy az állatot kényük-kedvük szerint "sminkeljék", maszkírozzák. A 10. § (1) bekezdése szerint az állat küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más, nem az állat egészsége vagy későbbi egészségkárosodásának megelőzése céljából történő sebészeti beavatkozás nem végezhető. Ez alól kivétel az ivartalanítás, valamint kutyaesetében a tenyésztési hatóság által elismert tenyésztő szervezet tenyésztési programjában meghatározott küllemi előírások kialakítását biztosító sebészeti beavatkozás (fül-, illetve farkkorrekció).

A törvény lehetővé teszi, hogy az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt az állatvédelmi célú társadalmi szervezetek fellépjenek, és az állami szervektől, önkormányzatoktól a megfelelő és hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételét kérjék. Állatkínzás gyanúját megalapozó filmforgatás esetében a forgatás helyszíne szerint illetékes jegyzőt vagy rendőrkapitányságot kell megkeresni. Az én jogszabály-értelmezésem szerint azonban az sem kizárt, hogy az állatvédelmi jogszabályok megsértésével forgatott film bemutatása után állatvédelmi szervezet a film forgalmazója ellen pert indítson. Erre azonban itthon eddig még nem volt precedens!




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 

A Vitality Aussies Kennelben, Ausztrál juhász kiskutyák eladók. Anya: 2013.Világgyőztes, Apa: import Champion kan. További információ, tel.: +36-23/381-152, mail.cim: farkasdi45@outlook.hu, weblapcim: www.vitalityaussies.weebly.com

tovább a hirdetésre »

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)