Őrző védők, schnauzerek, molosszerek
Bullmasztiff (FCI 157)
Nagy-Britannia
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2009. május 04.

A bullmasztiffot két régi és klasszikus fajta, az angol bulldog és az angol masztiff egyesítéséből alakították ki. Mivel mindkét fajta közös őstől ered, kivételesen nem valami extrémül újra való törekvés, hanem az őstípushoz való visszatérés ösztönözte a fajta létrehozóit.


 A XIX. század nyolcvanas éveiben a kora-kapitalista Anglia erdőségeiben egyre több kárt okoztak a vadorzók, mivel a munkanélküliség és szegénység sok embert kényszeríttet arra, hogy ily módon tartsa el családját. Gyakran a vadorzók a vadőröket is lelőtték, akik különböző kutyákkal próbáltak védekezni. Sok fajtát kipróbáltak, de a masztiff például nehézkesnek bizonyult, a régi típusú bulldog pedig túl önfejűnek és féktelennek. Hamarosan bebizonyosodott, hogy a két fajta keresztezéséből származó kutyák a legalkalmasabbak a vadőrök munkájának segítésére. Ebben a korszakban a kutyák munkaképessége volt az elsődleges szelekciós szempont. Olyan négylábúra volt szükség, mely bátor, megbízható és erős, nem ugat, szőre is sötét színű, hogy éjszaka is észrevétlen maradjon és a vadorzót nem sebesíti meg, hanem egy ugrással a földre dönti és további parancsig leszorítva tartja. A második világháború kitöréséig szinte mindegyik angol rendőrőrs használt bullmasztiffokat, főleg vidéken. A háború okozta rossz gazdasági helyzet azonban megnehezítette a nagytestű fajták tartását és tenyésztését.
A kennel Club 1924-ben ismerte el hivatalos fajtaként a bullmasztiffot. A fajtával kapcsolatban feltétlenül meg kell említeni Mr. Mosley-t, akinek Silvo nevű szukája volt a fajta első Championja, sőt 1927-ben elnyerte a híres Cruft's kiállítás Best in Show címét is.

Bullmasztiff standard (FCI 157)

Általános megjelenés: erőteljes, nagy erőt mutat, anélkül, hogy nehézkes lenne. Megfontolt és aktív.
Karakter: Erőteljes, kitartó, aktív és megbízható.
Wesen: Nagyon élénk, éber és hűséges.
Fej és koponya: A fej minden oldalról szemlélve nagy és kvadratikus. Izgalmi állapotban enyhe homlokráncok, melyek nyugalmi állapotban nem láthatók. A koponya kerülete megegyezhet a marmagassággal. A koponya széles és mély, jól kitöltött pofával. Hangsúlyos stop. A fang rövid; az orrhegy és a stop közötti távolság kb. egyharmada a fej teljes hosszának, az orrhegytől a nyakszirtcsontig. A fang a szemek alatt széles és kb. ezt a szélességet őrzi meg az orrig. Az orr tompa és kvadratikus metszésű, a fang felső vonalával derékszöget képez és arányos a koponyával. Az alsó állkapocs egészen a végéig széles. Az orr széles, tág orrnyílásokkal. A fang oldalról nézve nem hegyes vagy ívelt, hanem lapos. Az ajkak nem lelógóak, sohasem lehetnek mélyebbek az alsó állkapocs alsó szélénél.
Szemek: Sötétek vagy mogyoró barnák, közép nagyok, olyan messze ülnek egymástól, amilyen széles a fang; a szemek között homlokbarázda húzódik. Világos vagy sárga szemek nagyon nem kívánatosak.
Fülek: V-formájúak, szélesek és magasan, a nyakszirtcsont magasságában tűzöttek és ezáltal kvadratikus kinézetet kölcsönöznek a koponyának; ez nagyon fontos szempont. Kicsik, színük sötétebb, mint a testszőrzet. Izgalmi állapotban a fülek vége a szemmel egy magasságban helyezkednek el. Rózsafül nagyon nem kívánatos.
Harapás: Tétreharapás kívánatos, csekély előreharapás megengedett, de nem részesíthető előnyben. A szemfogak nagyok és messze szétállnak, a többi fog erőteljes, egyenletesen elrendezett és jól ágyazódik az állkapocsba.
Nyak: Jól ívelt, mérsékelten hosszú, kerülete szinte a fej kerületével megegyező.
Mellső rész: A mellkas mély és széles, mélyen lenyúlik a mellső végtagok közé, mélyen lenyúló mellcsonttal. A lapocka izmos, ferde és erőteljes, de nem terhelt. A mellső végtagok erőteljesek és egyenesek, erőteljes csontokkal. Egymástól messze állnak, egyenes frontot lehetővé téve. A lábközép egyenes és erős.
Test: A hát rövid és egyenes, zömök testalkatot eredményezve; nem lehet azonban soha annyira rövid, hogy a bullmasztiff mozgékonyságát gátolná. Pontyhát vagy beesett hát nagyon nem kívánatos.
Hátulsó rész: Az ágyék széles és izmos, megfelelő lágyékmélységgel. A hátulsó végtagok erősek és izmosak, a lábszár jól fejlett. erőről és mozgékonyságról tanúskodnak, anélkül, hogy nehézkesek lennének. A csánkízület mérsékelten szögelt. Tehénállás nagyon nem kívánatos.
Mancsok: Csontosak, íveltek, macskamancsok, gömbölyded lábujjakkal. A talppárnák kemények. Sötét köröm a kívánatos. A nyitott mancsok nagyon nem kívánatosak.
Farok: Magasan tűzött, a farktő erőteljes, a hegye felé elvékonyodik és a csánkízületig ér. Egyenesen vagy ívelten hordott, de sohasem merőlegesen felfelé, mint egy kopónál. Egy szivattyúkarhoz hasonló farok nagyon nem kívánatos.
Jármód/mozgás: erős és céltudatos mozgás. Egyenes irányú mozgásnál a mellső és hátulsó végtagok nem keresztezhetik egymást. A jobb mellső és a bal hátsó végtag egyszerre emelkedik és ereszkedik. A feszes hát, melyet a hátulsó lábak toló mozgása nem befolyásol hátrányosan, kiegyensúlyozott és harmonikus lefolyású mozgást biztosít.
Szőrzet: Rövid és kemény, időjárásálló és a testhez simul. Hosszú, selymes vagy hullámos szőrzet nagyon nem kívánatos.
Szín: Csíkos, őzbarna és vörös minden árnyalata. A színnek hibátlannak és tisztának kell lennie. Kis fehér jegy a szügyön megengedett. Más fehér jegyek nem kívánatosak. A szemek felé világosabb fekete maszk nélkülözhetetlen, a szemek körüli fekete szegély kihangsúlyozza a tekintetet.
Méret: Marmagasság: Kanok: 63,5-68,5 cm, szukák: 61-66 cm
Súly: Kanok: 50-59 cm, szukák: 41-50 kg
Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, melyet az eltérés mértékével pontos arányban kell értékelni.
Megjegyzés: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)