Őrző védők, schnauzerek, molosszerek
Pireneusi hegyikutya- FCI 137
Franciaország
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2009. május 04.

A 450 km hosszú és 150 km széles Pireneusi-hegység választja el a róla elnevezett félszigetet az európai kontinens törzsétől. Kétharmada Spanyolországhoz, egyharmada Franciaországhoz tartozik.


Ez a vidék az őshazája egy hatalmas, impozáns, fehér kutyának, a pireneusi hegyikutyának. A fajta őseit a franciák patou-nak hívták. E kutyák feladata volt a gulyákat és nyájakat megvédeni a farkasoktól és medvéktől, de korabeli feljegyzések szerint őriztek kastélyokat, várakat és városfalakt is. A pireneusi hegyikutya kettős életet élt, hiszen megmaradt rettenthetetlen nyájőrzőnek, de évszázadokon át kedvelt kutyája volt az arisztokráciának is, egészen a francia forradalomig. Ezek a kutyák túlnyomórészt fehérek voltak, kisebb szürke vagy barna foltokkal. Mivel igen hatalmas területen élt ez a fajta, magától értetődően nem lehetett teljesen egységes. Egy 1874-es cikk két típus különböztetett meg: A Chien de Pyrénées occidentalt (nyugatipireneusi kutya), mely főképpen Bagneres-de-Bigorre környékén terjedt el, és a Chien des Pyrénées orientalt (keleti pireneusi kutya) mely korábban a Pireneusok azon körzetében terjedt el, amely Ariege megyével és az Andorrai Köztársasággal határos. Amikor a XIX. század végén a francia kinológusok hozzákezdtek a pireneusi hegyikutyaszabályozott és fajtaazonos tenyésztéséhez, eredeti hazájában már meglehetősen ritka volt, hiszen jelentősen lecsökkent a medve- és farkas állomány, így a patoŰ elvesztette eredeti feladatát. Élelmes hegyi vezetők azonban egyfajta élő szuvenírként kezdték tenyészteni a fajtát, mivel a hőforrások miatt a Pireneusok kedvelt üdülőhellyé vált, és a turisták szívesen vittek haza a hatalmas fehér állatokból, hogy otthon a sétányon villoghassanak velük. A fajta fontos pártfogója volt Theodor Dretzen, aki H. von Bylandt gróf társaságában bejárta a Pireneusokat, tipikus pireneusi kutyák után kutatva. 360 kutyát mutattak meg neki, de csak hat felelt meg Dretzen elképzeléseinek. A felvásárolt kutyákra alapozta Zaila kennelét. Több mint egy tucat kutyát tartott, egy öreg hegyivadász őrmester gondozta őket, naponta három órát futtatva az ebeket. A párizsi kiállításokra ntek, Dretzen két külön kupét foglaltatott kutyáinak, a szállodákban pedig két külön szobát.
lepedőkkel bélelt kocsikban utaztak a kutyák, hogy ne piszkolják be magukat. Ha vidékre mentek, Dretzen két külön kupét foglaltatott kutyáinak, a szállodákban pedig két külön szobát.

Pireneusi hegyikutyastandard (FCI 137)

Általános megjelenés: Nagy, impozáns, erőteljes felépítésű kutya, mely nem nélkülöz bizonyos mérvű eleganciát.
Hibák: Nehézkes benyomás, hiányzó előkelőség, a bernáthegyihez való hasonlatosság, újfŰndlandira vagy leonbergire emlékeztető megjelenés. Kövér, laza, nehézkes, vagy ezzel ellentétben veszélyes megjelenés.
Marmagasság: Kanok 70-80 cm, szukák 65-72 cm. Teljesen típusos kutyáknál 2 cm eltérés megengedett.
Súly: Kanok kb. 60 kg, szukák kb. 45 kg.
Fej: A testmérethez képest nem túl hatalmas. A fej oldalai igen laposak. A koponya enyhén ívelt, a nyakszirtcsont látható. A koponya hátsó részében csúcsíves. A koponya legszélesebb része hosszával megegyező. Finom hajlattal olvad össze a széles, igen hosszú és a végén elkeskenyedő fanggal. A kissé lelógó felső ajkak éppen eltakarják az alsó állkapcsot, feketék vagy erőteljesen feketén jelöltek, akárcsak a szájpadlás. Az orrtükör teljesen fekete.
Hibák: Túl nehéz fej. Túl erősen fejlett koponya. Ívelt homlok. Hangsúlyos stop. Nem megfelelően pigmentált nyálkahártyák. Túl erősen lelógó felső ajkak. Derékszögű fejforma.
Tenyésztésből kizáró hibák: Az orrtükör nem vagy nem teljesen fekete.
Szemek: Az inkább kicsi szemek sötét borostyánszínűek. Éber és megfontolt tekintet. Enyhén ferdén ülők. A szemhéjak szorosak, feketék. Gyengéd és ábrándos pillantás.
Hibák: Kerek, túl világos vagy kidülledő szemek. Lelógó szemhéjszél. Harapós vagy zavart tekintet. Pigmenthiány a szem körül.
Tenyésztésből kizáró hibák: Nem pigmentált szemhéjak.
Fülek: A szemek magasságban tűzöttek, meglehetősen kicsik, háromszögletűek, lekerekített végekkel. Laposan a fejre hullnak. Izgalmi állapotban kissé magasabban hordottak.
Hibák: Túl hosszú, túl széles, kifordult, megtört vagy túl magasan tűzött fülek.
Nyak: Erőteljes, meglehetősen rövid, kevésbé fejlett lebernyeggel.
Hibák: Vékony, kissé hosszú, túl erősen fejlett lebernyeg.
Fogak: Teljes harapás, egészséges és fehér fogak. A felső metszőfogak sora hézag nélkül az alsó metszőfogak sorára nyúlik. Tétreharapás megengedett.
Tenyésztésből kizáró hibák: Előre- vagy hátraharapás.
Váll: A lapocka közepesen ferde. Széles, izmos mar.
Test: A mellkas nem túl mély, de széles és hosszú. A bordák enyhén íveltek. A hát jó hosszúságú, széles és szilárd. A far enyhén ferde, a csípőcsontok határozottan kiállóak. Kevésbé lenyúló lágyék.
Hibák: Beesett vagy ívelt hát, vagy előre lejtő hátvonal. Agárszerű has.
Végtagok: A mellső végtagok egyenesek, erőteljesek és zászlósak. A zászlók dúsabbak és hosszabbak a hátulsó végtagokon. A comb erősen izmolt, de nem messze lefelé nyúló. A széles, száraz csánkízület közepesen szögelt. Mindkét hátulsó végtagon jól fejlett, dupla farkasköröm található.
Hibák: Meredek csánkízület. Befelé- vagy kifelé forduló végtagok.
Tenyésztésből kizáró hibák: Hiányzó vagy csak egyszerű farkasköröm, csenevész farkasköröm a hátulsó végtagokon.
Mancsok: Enyhén hosszúak, kompaktak, kissé ívelt lábujjakkal.
Hibák: Túl hosszú vagy túl lapos mancsok.
Farok: Meglehetősen hosszú, bozontos, zászlós. nyugalmi állapotban mélyen hordott, lehetőleg egy kampóval a végén. Izgalmi állapotban a kutyamegemeli és erősen a háta fölé görbíti.
Hibák: Nem sűrű szőrzettel borított vagy rosszul hordott farok. Túl rövid vagy túl hosszú farok, zászló nélkül. Mozgás közben nem a hát fölé görbített farok, vagy nyugalmi állapotban is folyamatosan a hát fölé görbített farok.
szőrzet: Igen sűrű és sima. Meglehetősen hosszú és Puha. A farkon és a nyakon hosszabb, ahol enyhén hullámos lehet. A gatyaszőrzet vékonyabb, gyapjasabb és nagyon sűrű.
Hibák: Rövid vagy bozontos szőrzet. Hiányzó aljszőrzet.
Szín: Fehér vagy fehér szürke (vagy borz színű), fakósárga, farkas színű vagy narancsszínű (rozsdás) foltokkal a fejen, a füleken és a farktőnél. A legbecsesebb a borz színű foltozottság. Néhány kutyaa testén is visel foltokat.
Hibák: A megadottól eltérő színek, melyek keresztezésre utalnak.
Tenyésztésből kizáró hibák: Olyan foltok a szőrzeten, melyek a szőrszálak tövéig feketék.
Jármód: Mérete ellenére folyamatos a mozgása, sohasem nehézkes, hanem éppen ellenkezőleg, nagyon elegáns. Szögelései fáradság nélküli mozgást tesznek lehetővé.
Megjegyzés: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)