Őrző védők, schnauzerek, molosszerek
Fila brasileiro - FCI 225
Brazília
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2011. január 17.

Fila brasileiro - FCI 225

A portugál filar szó annyit tesz: megragadni, megfogni. Kiválóan jelöli a fila brasileiro egykori tevékenységét, hiszen akár marhacsordák mellett, akár vadászaton használták a filát, nélkülözhetetlen volt hatalmas ereje, hogy egy vad bikát vagy egy jaguárt megragadhasson.


Régészeti leletek és feljegyzések bizonyítják, hogy Brazíliában már az indián ős lakosoknak is voltak kutyái. Von Stephanitz és William Pferd is leírt egy bizonyos patagóniai ebet, mely Brazília déli tartományaiban él. Az indiánok ezt a kutyát egy vadon élő lámafaj vadászatára használták. Egészen véletlenül Darwin világ körüli útja során éppen a Santa Cruz folyó torkolatában állt meg vitorlását megjavíttatni. Kísérője, Philip King tengerész hadnagy a kényszerpihenő közben vázlatokat készített a tehuelcse indiánokról és kutyáikról. Ezek az 1834-ből származó rajzok az egyedüli képi bizonyítékai a patagóniai kutyalétezésének. később Robert Fitzroy kapitány is hírt ad ezekről a kutyákról. A kérdés csak az, milyen mértékben vettek részt ezek az őshonos kutyák a fila brasileiro kialakulásában. A brazil partvidéken elsőként letelepedő gyarmatosítók portugálok voltak. 1555 táján franciák érkeztek, 1630-tól holland telepesek is partra szálltak, majd jöttek a spanyol hódítók. A fila őseit az ő kutyáik között is kell keresni. Mindezek a kutyák Brazíliában már szabadon kereszteződhettek egymással, s mivel többségük hasonló típust képviselt, viszonylag egységes állomány jött létre. A nehéz körülményekhez alkalmazkodni képes egyedek fennmaradtak, szaporodtak egymás között, a gyengék elpusztultak. 1785 táján angol vérebek is érkeztek, lebernyeges bőrük és határozott tarkócsontjuk ma is felfedezhető a filákon.
Ebből az egyvelegből alakult ki lassacskán, főleg az ország déli részében, Minas Gerais államban a fila brasileiro első tenyésztési központja. A hatalmas birtokokon, ahol az állatállományt a jaguár tizedelte, nagy szükség volt megbízható, jó kutyákra. Egy jó fila képes volt arra, hogy orránál megragadva kezessé tegye a legvadabb bikát is, de kárt ne tegyen benne. Mozgékonynak és erősnek kellett lennie, hiszen vadászatokon ragadozó nagymacskákat kellett becserkésznie. A jó vadásztulajdonságokat tovább finomították foxhound, greyhound és pointer keresztezésekkel. A fajta kialakítójaként dr. Paolo Santos-Cruzt tartják számon.  Ő adott meghatározó irányvonalat a tenyésztésnek, létrehozva Brazília első hivatalos fajtáját. Az első tenyésztő, aki törzskönyvben nyilvántartott filákat tenyésztett, Juvenal Peioto volt. Sao Paulóban élt, da Vila Paulista kennel néven tenyésztett. Santos-Cruz azonban elsősorban Minas Gerais farmereit kereste fel, a Mato Grosso fennsíkját utazta be, illetve Goias vidékén keresett kutyákat. A negyvenes években kezdett el maga is tenyészteni. 1950-ben a Brazil Kennel klub megbízásából fogalmazta meg a fajta első, hivatalos leírását. Ezt a standardet dolgozták át kismértékben és adták be 1984-ben az FCI-nek, mely jóvá is hagyta. 1949 óta dr. Procopio Valle is segítette munkájában Santos-Cruzt. Európába először Albert bajor herceg hozott fila brasileirót, 1954-ben: Dunga da Parnapuát, Santos-Cruz tenyészetéből.

Fila brasileiro standard (FCI 225)

Általános megjelenés: Jellegzetes molosszoid fajta. erőteljes csontozat, téglalap formátumú felépítés, mely kompakt, de harmonikus és arányos. Súlyához könnyen felismerhető fürgeség társul. A szukáknak kimondottan femininnek kell lenniük, mely első pillantásra megkülönbözteti őket a kanoktól.
Viselkedés és wesen: Karakterének jelentős részét merészsége, határozottsága és kiemelkedő bátorsága alkotja. Gazdájával és annak családjával szemben engedelmes és a gyermekekkel szemben különösen toleráns. Hűsége Brazíliában közmondásos. Mindig gazdája társaságát keresi. Egyik jellemvonása az idegenekkel szembeni bizalmatlanság. Alapvetően nyugodt, öntudatát és önbizalmát sem ismeretlen zajok, sem egy új környezet nem ingatja meg. Őrkutyaként felülmúlhatatlan, de ösztöneinél fogva nagyvad vadászatára és marhacsordák őrzésére is alkalmas.
Mozgás: Térölelő és hajlékony. rugalmas léptei egy nagymacska mozgására emlékeztetnek. Fő jellegzetessége a poroszkálás - kettős ütemű jármód, az egyoldali végtagok teljesen együtt, párban mozognak előre és hátra. Mindez az egész kutyának gördülő és ringó mozgást kölcsönöz (ún. "teveporoszkálás"), a test egész felső vonala által a farokig hangsúlyozva. Lépésben a fej a hátnál mélyebben hordott. A fila ügetése rugalmas, szabad és könnyed, erőteljes lépésekkel. Vágtája erőteljes és egy ilyen nagy és súlyos kutyához képest meglepően gyors. Jellegzetesen molosszoid, laza felépítése révén a fila mozgás közben váratlan és nagyon gyors irányváltoztatásra képes.
Arckifejezés, tekintet: nyugalmi állapotban higgadt, mindenen felülemelkedő és önbizalommal teli. Tekintetet sohasem unatkozó vagy elrévedő. Izgalmi állapotban arckifejezése és tekintete határozottságot és éberséget tükröz.
Fej: Nagy, nehéz, hatalmas, de mindig arányos a test egészével. Felülről nézve egy trapézra hasonlít, melyhez a fej egy körte formájában csatlakozik. Oldalról nézve a fang és a koponya aránya 1:1, miközben a fang igen enyhén rövidebb, mint a koponya.
Koponya: Oldalról nézve enyhe ívet ír le a stoptól a nyakszirtcsontig, mely határozott, különösen a kölyköknél. Elölről nézve a koponya nagy, széles, felső vonala enyhén ívelt. Oldalvonalai szinte függőlegesen futnak lefelé, olyan ívben, mely a fang irányában elvékonyodik. Sohasem rendelkezik stoppal.
Stop: Különösen elölről nézve hiányzik. A középbarázda enyhén kifejezett és finoman emelkedik. Oldalról nézve a stop igen csekély, ferde és valójában csak a jól fejlett szemöldökív formálja.
Fang: Erőteljes, széles és mély, mindig összhangban áll a koponyával. Felülről nézve a szemek alatt jól kitöltött, a fang közepéig elvékonyodik, majd onnan a fang végégig ismét csekély mértékben kiszélesedik. Oldalról nézve a fang egyenes vagy enyhén lefelé ívelt (római orr), de sohasem felfelé. A fang mellső része szinte függőleges, egy mélyedéssel pontosan az orr alatt és ezáltal a felső ajkakkal tökéletes ívet képez. A felsőajak vastag, az alsóra lógó, miáltal meghatározza a fang alsó vonalát, mely szinte párhuzamos a fang felső vonalával. A szájszél mindig látható. Az alsó ajkak a szemfogakig szorosan az állkapocshoz simulnak, majd onnantól lazák, csipkézett szélekkel. A fang tövében nagyon mély, de mélysége nem több a fang hosszánál. A szájszélek egy fordított u-t formálnak.
Orr: Jól fejlett, tág orrlyukak, melyek nem teljesen az állkapocs szélességével megegyező méretűek. Színe fekete.
Szemek: Középnagyok-nagyok, mandulaformájúak, egymástól meglehetősen messze fekszenek és közepesen-mélyen beágyazottak. Megengedett szemszínek: sötétbarnától a sárgáig, mindig a szőrszínnel harmonizálva. A bőséges laza bőr miatt sok filának lelóg az alsó szemhéja, mely nem tekintendő hibának, mivel ez a részlet a fajtára jellemző melankolikus kifejezést hangsúlyozza.
Fülek: Lelógóak, nagyok, vastagak, V-formájúak. Tövüknél szélesek, végük felé elkeskenyedők, lekerekített végekkel. A koponya hátulsó részén, nyugalmi állapotban a szem vonalában tűzöttek. Izgalmi állapotban a fülek az eredeti pozíció felett helyezkednek el. A fültő mellső széle magasabban van, mint a hátsó. A fülek a pofához simulva lelógnak vagy vissza hajlanak és láttatni engedik a fül belsejét.
Harapás: A fogak szélesebbek, mint amilyen hosszúak, erőteljesek és fehérek. A felső metszőfogak töve széles, felületük éles. A szemfogak erőteljesek, jól és egymástól távol ülnek az állkapocsban. Az ideális záródás az ollós harapás, de a tétreharapás is megengedett.
Nyak: Szokatlanul erőteljes és izmos, rövidnek tűnik. Felső része enyhén ívelt és jól elkülönül a fejtől. Toroklebernyeg.
Felső vonal: A mar enyhén lejtős vonalú, mivel a lapockák közti távolság igen nagy. A mar alacsonyabb, mint a far. A mar mögött a felső vonal irányt változtat és enyhén emelkedik a far felé. A hátvonal a görbeség vagy beesettség semmiféle jelét nem mutatja.
Far: Széles és hosszú, a vízszintessel közel 30 fokos szöget zár be, enyhén lekerekített. A far kissé magasabb, mint a mar. Hátulról nézve a far majdnem olyan széles, mint a mellkas, szukáknál szélesebb lehet.
Test: erős, széles és mély, vastag és laza bőrrel fedett. A mellkas hosszabb, mint a test hátsó része. A test hossza 10 százalékkal haladja meg a marmagasságot, a vállaktól a far leghátsó pontjáig mérve.
Mellkas: Jól ívelt bordák, ez a görbület azonban nem károsíthatja a vállak helyzetét. Mély és tágas mellkas, mely a könyökig ér. Igen határozott szegycsont.
Ágyék: Rövidebb és nem olyan mély, mint a mellkas. A mellkas és az ágyék határozottan elkülönül egymástól. szukáknál a lágyék alsó része fejlettebb. Felülről nézve az ágyék keskenyebb, mint a mellkas és a far, de nem képezhet szuk derékot.
Alsó vonal: Elnyújtott mellkas, melynek vonala a talajjal és a mellkas minden meghosszabbításával párhuzamosan fut. A has vonal hátrafelé enyhén emelkedik, de nem whippet-szerű.
Mellső rész: A vállat két egyforma hosszúságú csont alkotja (a lapocka és a felkarcsont). A lapocka a vízszintessel 45 fokos szöget zár be, a felkarcsonttal 90 fokosat. A lapocka és a felkarcsont kapcsolódása alkotja a vállízületet, mely az elő mell magasságában található, de valamivel a mögött. Ideális esetben a vállízület a mellkas alsó vonala és a mar között félúton helyezkedik el. Egy képzeletbeli függőleges a martól kiindulva a könyököt és a lábat érintve éri el a talajt.
Végtagok: Erőteljes csontozat, párhuzamos végtagok, melyek a lábközépig egyenesek. A lábtőcsont rövid, láthatóan erőteljes, enyhén ívelt lábtőízület. A végtagok hossza a talajtól a könyökig mérve a talaj és a mar távolságának 50 százaléka.
Mancsok: Erőteljes és csontos lábujjak, melyek nem túl szorosan zártak. A talppárnák vastagok, szélesek és mélyek. Ideális esetben a mancsok egyenesen előre néznek. erős, sötét karmok; fehér karom csak akkor megengedett, ha a lábujjak vagy a mancsok színe fehér.
Hátulsó rész: Kevésbé nehéz csontok, mint a mellső végtagok esetében, de összességében sohasem könnyed csontozat. A comb az erős izomzat következtében kerekded. Ezek az izmok a csípőcsonttól és az ülőcsonttól indulnak, a hátulsó rész külső határait alkotják. Ezért az ülőcsontnak jó hosszúnak kell lennie. A hátulsó végtagok párhuzamosak, erőteljes csánkízülettel, a hátulsó lábközép enyhén ívelt és magasabb. Mint a mellső lábközép. A térd- és csánkízület mérsékelten szögelt.
Hátulsó mancsok: Kissé oválisabbak, mint a mellsők, de különben ugyanaz a leírás vonatkozik rájuk. Nem lehetnek farkaskörmök.
Farok: Tövénél nagyon széles, közepesen tűzött, a csánkízület magasságától szemmel láthatóan elvékonyodik. Izgalmi állapotban a farok magasan hordott és a végén található görbület erősebben hangsúlyozott. De nem csavarodhat a hát fölé.
Marmagasság: A kanok 65-75, a szukák 60-70 cm magasak.
Súly: A kanok legalább 50, a szukák legalább 40 kg súlyúak.
Szín: Minden egyszínű árnyalat megengedett, kivéve a tenyésztésből kizáró színek (fehér, egérszürke, foltos és merle). A teljesen csíkozott filák világosabb vagy nagyon sötét csíkokkal is rendelkezhetnek. Fekete maszk lehetséges, de nem kötelező. Minden megengedett színnél lehetnek fehér jegyek a mancsokon, a szügyön és a farok végén. Egyén helyeken nem kívánatosak. Fehér jegyek, melyek a test több mint negyedét elfedik, büntetendők.
Bőr: Az egyik legfontosabb fajtajelleg az egész testet borító vastag, laza bőr. A nagyon laza bőr a nyakon lebernyeget képez, a szügyön és a hason is nagyon laza a bőr. Néhány filának ránc van a fej oldalán vagy a maron, mely a vállakig lefut. Izgalmi állapotban a bőr összehúzódása kis ráncokat képez hosszanti irányban a koponyán.
szőrzet: Rövid, sima, sűrű és feszesen simul a testhez.
Általános hibák: Fél heréjűség vagy rejtettheréjűség, mesterséges eszközök segítségbe vételének kísérlete, albinizmus, típushiány, stb.
Tenyésztésből kizáró hibák:

  1. Agresszivitás saját gazdával szemben.
  2. Gyávaság.
  3. Rózsaszínű orrtükör.
  4. Hátraharapás.
  5. Előreharapás, melynél a fogak zárt fangnál is látszódnak.
  6. Egy szemfog vagy egy M-fog hiánya, az M3 kivételével.
  7. Kék szemek (porcelán-szemek).
  8. Kupirozott fülek vagy farok.
  9. A far alacsonyabb a marnál.
  10. Fehér, egérszürke, foltos vagy merle szín.
  11. Túl kicsi marmagasság (kanoknál 65 cm alatt, szukáknál 60 cm alatt)
  12. Laza bőr hiánya.
  13. Hiányzó poroszkálás.
Nagyon súlyos hibák:
  1. Kicsi fej.
  2. Száraz felső ajkak
  3. Elölről nézve határozott stop.
  4. Kidülledő szemek.
  5. Két hiányzó fog, a P1 kivételével.
  6. Hiányzó lebernyeg.
  7. Apatikus vagy félénk.
  8. Lövésfélénkség (negatív viselkedés lövés közben).
  9. Pontyhát.
  10. Egyenes, a hátulsó rész felé nem emelkedő hátvonal.
  11. Túl erősen felhúzott has.
  12. Tehénállás.
  13. Hiányos hátulsó szögellés (egyenes csánk).
  14. Gyenge csontok.
  15. Hiányzó szubsztancia.
  16. Túlzott marmagasság (kanoknál 75 cm felett, szukáknál 70 cm felett).
  17. Fehér jegyek, melyek a test több mint negyedét elfedik.
  18. Hiányzó pigmentáció a szemszéleken.
  19. Kerek szemek.
  20. Kvadratikus testfelépítés.
Súlyos hibák:
  1. Rövid fang.
  2. Kicsi fülek.
  3. Magasan tűzött fülek.
  4. Túlzottan világos szemek.
  5. Ráncképződés a koponyán nyugalmi állapotban.
  6. Előreharapás.
  7. Két hiányzó fog.
  8. Vízszintes ráncozottság a torok alatt, mely nem lebernyeg.
  9. Beesett hát.
  10. Keskeny far.
  11. A hát fölé kunkorodva hordott farok.
  12. Túl csekély mellkas mélység.
  13. Mindenfajta eltérés a leírtaktól a mellső- és hátulsó végtagok vonatkozásában.
  14. Túlzottan szögelt csánkízület.
  15. Rövid léptek (nem térölelő).
Enyhe hibák: Minden eltérés az itt leírtaktól.
Megjegyzés: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.
Kiegészítés: A következőkben leírt wesenteszt a fajta őshazájában a Champion cím megszerzéséhez szükséges.
Wesenteszt: Minden 12 hónapnál idősebb fila számára kötelező, ha Champion címet kívánnak szerezni. Minden Champion kutyának rendelkeznie kell a wesenteszt teljesítését igazoló okirattal. Minden "speciality show" keretében rendeznek wesentesztet. Nagyobb kiállítások esetén szabadon választható és a bíró hatáskörébe tartozik. Feltétel, hogy nyilvános legyen és a kiállítás területén kívül bonyolítsák le. A vizsga tartalma:
  1. Támadás bottal. A kutyának a segédet elölről kell megtámadnia, minden segítség nélkül, miközben a kiállító vagy felvezető a helyén marad. Tilos a kutyát megérinteni vagy megütni.
  2. Lövésállóság. Riasztólövéseket kell leadni 5 méterre a kutyától. A kutyának figyelmet és egyidejűleg önbizalmat és megbízhatóságot kell mutatnia.
  3. A kiállítási körben történő felvezetés teljes egésze alatt a bírónak analizálnia kell a fila a viselkedését és jellemét, különösen arckifejezését. A wesenteszt alatt az alábbiakra kell figyelni:
  4. Idegenekkel szembeni ellenszenv.
  5. Magabiztosság, bátorság, határozottság és merészség.



nyitókép: archív

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)