Juhász- és pásztorkutyák
Anatóliai juhászkutya (FCI 331)
Anatólia
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2009. május 04.

Anatóliai juhászkutya (FCI 331)

Törökország hatalmas, magját az anatóliai fennsík képezi. A területén talált csontleletek szerint, már az i.e. 10. és 9. évezredben tartottak, illetve tenyésztettek itt juhokat, tehát meglehetősen régi hagyományai vannak a pásztorkutya-tartásnak és -tenyésztésnek.


Sőt a még mindig létező nagybirtokokon, a hatalmas birkanyájak mellet napjainkban is szükség van e hatalmas kutyák munkájára. A török tenyésztők, és a nyugati szakirodalom többsége három török pásztorkutya fajtát - vagy csupán típust - különböztet meg. A "fehér fejű" akbas a kuvaszra hasonlító, nagytestű, általában hosszú szőrzetű, fehér kutya. A karabas neve "fekete fejűt" jelent, mely elnevezés nem a kutya teljes színére, hanem csupán fekete maszkjára utal. Gyakran nemcsak a kutya pofája és füle, hanem egész feje fekete. A karabas szőrzete rövid és sűrű, és a maszkot leszámítva világos barna, esetleg csíkozott. A harmadik török pásztorkutya a kangal, mely az arisztokrata Kangal törzsről kapta nevét, akik Sivas tartomány Kangal nevű falujában illetve annak környékén élnek, és évszázadok óta juh- és lótenyésztéssel foglalkoznak. A kangal és a karabas külleme nagyon hasonló, kérdéses, hogy egyáltalán lehet-e két önálló fajtáról beszélni. Az FCI igen egyszerűen oldotta meg a kérdést: a 331. számú standard által hivatalos fajtaként fogadta el az anatóliai juhászkutyát. Az FCI-vel ellentétben, a török tenyésztők meg vannak róla győződve, hogy a török Sivas tartomány Kangal falujából származó kutyái különálló fajtát képeznek, melyet ők Sivas Kangalnak is neveznek. Ezzel a névvel csak azokat a kutyákat illetik, melyek közvetlenül ebből a tartományból származnak. A Kangal család napjainkban is befolyásos, híres dinasztiát képez, méneseik és nyájaik védelmére gondosan válogatott őrkutyákat alkalmaznak, azonban sajnos nem vezetnek törzskönyvet. Mindenesetre a család és az Amerikai Kangal klub önálló fajtának tartja a kangált, míg az FCI, az amerikai és a brit ASDC illetve a német ASDA azon a véleményen vannak, hogy mindegyik, Törökországban előforduló pásztorkutyaegyetlen fajtához tartozik, melyet az anatóliai juhászkutyanévvel illetnek (Anatolian Shepherd Dog ill. Anatolischer HirtenHunk). Számukra tehát a kangal nem önálló fajta, (Anatolian Shepherd Dog ill. Anatolischer HirtenHunk). Számukra tehát a kangal nem önállófajta, hanem egyszerűen az anatóliai juhászkutya képviselője. A legtöbb szervezetnél előforduló fenti elnevezés egyébként kissé félrevezető, ugyanis a fajta nem szó szoros értelemben vett juhászkutya, mivel a rábízott állatokat nem tereli, hanem elsősorban védelmezi. Az elnevezés a török név szó szerinti fordításából ered (Coban Köpek), amit inkább birtokviszonyként kellene értelmezni (a juhász kutyája), sem mint feladat megjelölésként.

Anatóliai juhászkutya standard (FCI 331)

Általános megjelenés: Hatalmas, rendíthetetlen, nagy rámájú, erőteljes alkatú pásztorkutya, széles, erőteljes fejjel és sűrű, kettős szőrzettel. Nagynak és kitartónak kell lennie. Nagy sebességű mozgásra képes.
Fontos arányok: Az arcorri rész kissé rövidebb, mint az agykoponya.
Wesen: Kiegyensúlyozott és higgadt, mindennemű agresszivitás nélkül, független, nagyon intelligens és engedelmes. Büszke és megbízható. Gazdájával szemben hűséges és lojális, de a felnőtt kutyák idegenekkel szemben bizalmatlanok.
Agykoponya: Nagy, de a testtel arányos, a fülek között széles és enyhén ívelt. A felnőtt kanoknak szélesebb a fejük, mint a szukáknak.
Stop: Kevésbé kifejezett.
Arckoponya: Felülről nézve szinte téglalap formájú, a profilja tompa, az orrhegy felé csak gyengén elvékonyodó.
Orr: Fekete, a májbarna egyedeknél barna.
Ajkak: Enyhén lelógóak, feketék. A felső ajkak alsó szegélye nem lehet mélyebb az alsó állkapocs alsó szélénél.
Állkapocs: Erőteljes.
Harapás/fogak: erős fogak, szabályos, rendezett és teljes ollós harapás, vagyis a felső metszőfogak sora hézag nélkül az alsó metszőfogak sorára nyúlik, és a fogak az állkapocsban függőlegesen állnak. Teljes fogazat 42 foggal.
Szemek: A fej méretéhez képest inkább kicsik, mélyek és egymástól messze ülők. A kötőhártya nem látszik. A szemszín az aranytól a sötétbarnáig terjed. A szemhéjszélek feketék, kivéve a májbarna kutyáknál.
Fülek: Közép nagyok, háromszögletűek, végük lekerekített. Lelógóak, a koponya oldalához simulnak, izgalmi állapotban kissé megemelkednek.
Nyak: Enyhén ívelt, erőteljes, izmos, mérsékelten hosszú, inkább vastag, kevés lebernyeggel.
Test: Erőteljes, jól izmolt, sohasem zsíros.
Felső vonal: Az ágyék enyhén ívelt.
Hát: A végtagok hosszához képest inkább rövid.
Mellkas: A könyökig ér, a bordák jól íveltek.
Has vonal: Jól felhúzott.
Farok: Hosszú, legalább a csánkízületig ér, meglehetősen magasan tűzött, nyugalmi állapotban lelógó és enyhén kunkorodó, izgalmi állapotban, különösen a kanoknál, magasan a hát fölé csavarva hordott.
Mellső végtagok: Jó hosszúságúak, egyenesek, erőteljes csontokkal, széles végtagállás.
Lapockák: Jól izmoltak és ferdék.
Könyök: Szorosan a testhez simul.
Lábtőízület: Erőteljes.
Lábközép: Oldalról nézve enyhén ferde.
Mellső mancsok: Erőteljesek, jól ívelt lábujjakkal és rövid körmökkel.
Hátulsó végtagok: Erőteljesek, de nem túlzottan izmoltak. Hátulról nézve egyenesek és párhuzamosak.
Térd: Jól szögelt térdízület.
Csánkízület: Közepes szögelés, erőteljes és sem kifelé, sem befelé nem fordul.
Hátulsó lábközép: Egyenes és párhuzamos.
Hátulsó mancsok: Erőteljesek, jól ívelt lábujjakkal és rövid körmökkel.
Jármód: Igen figyelemreméltóan egyenletes és harmonikus mozgás, szilárd, egyenes hátvonallal, jól hordott nyakkal és fejjel, mely egy cserkésző vadász benyomását kelti. Poroszkálás lassabb jármódban megengedett. Rövid léptű, elaprózódó mozgás felettébb nem kívánatos.
Szőrzet: Rövid vagy félhosszú, sűrű, vastag aljszőrzettel. A klímának megfelelően, a szőrhosszt illetően nagy eltérések lehetségesek.
Szín: Minden szín megengedett.
Méret: A kanok marmagassága 74-81 cm, a szukáké 71-79 cm.
Súly: A kifejlett kanok súlya 50-65 kg, a szukáké 40-55 kg.
Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, melynek értékelését az eltérés mértéke határozza meg.
Súlyos hibák: Mélyre állított, nehézkes és lassú, túl masszív, túl könnyű felépítésű, agárszerű megjelenés. Lapos koponya, rövid léptek, elaprózódó mozgás. Túl hosszú, lelógó szőrzet.
Tenyésztésből kizáró hibák: Túl rövid fang (a fej teljes hosszának egyharmada). Túl rövid és túl puha szőrzet, hiányzó aljszőrzet, előre- vagy hátraharapás, nyájőrzésre való képtelenség.
Megjegyzés: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.



nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)