Agarak
Jó kutyát tenyészteni csak az tud, akinek szeme és szíve van
Beszélgetés tenyésztésről és az ír farkasról
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Balaskó Norbert  |  2007. május 31.

Jó kutyát tenyészteni csak az tud, akinek szeme és szíve van

Tovább tartott keresztülverekedni magam a városon, mint a Budapesttől 17 kilométerre fekvő Kerepes-Szilasligetig eljutnom, hogy találkozhassak Teleki Zahorán Magdalénával, a kétszeres aranykoszorús Von Schloss Neuschwanstein Kennel tulajdonosával.


 A viszonylag forgalmas főút mentén álló ház udvarán egy csodálatos, ordasszürke ír farkaskutya ejtőzött. Ahogy Magdaléna megjelent az ajtóban, kényelmesen feltápászkodott, és gazdája mellett kimért macskaléptekkel közeledett a kapuhoz.

 

Ahogy beléptem, az óriási kan kutya barátságosan megszaglászott, majd üdvözlő fültővakargatásomra kéjes sóhaj szakadt föl hatalmas mellkasából, és teljes testsúlyával nekem dőlt. Rendesen meg kellett vetnem a lábam, hogy talpon maradjak, és a hatalmas állat - melynek felemelt feje majdnem a mellkasom magasságáig ért - ne billentsen ki egyensúlyomból. Valóban rendkívüli élmény egy ekkora kutyát testközelből látni és megsimogatni.

- Az ír farkaskutya valóban lebilincselő látvány. Gondolom, Dunát lehetne rekeszteni azokkal a kérdésekkel, amelyekkel megtaláltak már titeket. Vannak általánosságban ismétlődők köztük?

- Természetesen mindenhol megnéznek bennünket, ahol megfordulunk, hiszen az ír farkas valóban nem mindennapi kutya. Többnyire dog-agár keveréknek nézik őket. A kérdések legtöbbje pedig így szól: Hány kiló? Mennyit eszik? Milyen harapós? "Kedvenc" kérésem, hogy ugrassam fel a vállamra, hadd lássák, mekkora... Mindezekből jól lemérhető, hogy a fajtát mindmáig kevesen ismerik igazán, bár szerencsére már a kisebb kiállításokon is feltűnik belőlük 2-3 példány.

- Ez késztetett arra, hogy könyvet írj a fajtáról, mely tudomásom szerint az első magyarul megjelent írfarkas-irodalom?

- Igen, erről van szó. Én ugyanis minden tőlünk elkerülő kiskutyához gondozási, nevelési és fajtaismertető útmutatót mellékeltem, mely különféle fénymásolt anyagokból állt össze. Ebből kiindulva fogant meg az ötlet, hogy mindezeket könyv formájába szedjem össze, ezáltal szélesebb rétegek számára is hozzáférhetővé váljanak az információk erről a csodálatos fajtáról.

- Ha jól tudom, 14 éve tenyészted a fajtát, ezalatt 67 alom látott napvilágot, és 14 országban van champion kutyátok. Ilyen álmokkal vágtál bele a tenyésztésbe annak idején?

- A fajtával akkor ismerkedtem meg, mikor családommal együtt Németországban éltünk. Volt ott egy ír farkaskutya, Mojo, neki köszönhetően lettem a fajta szerelmese. Mikor hazatelepültünk, lázasan keresgéltem az újságokban írfarkas-kölyök után. Hónapokig nem jártam sikerrel, mígnem eszembe jutott, hogy a fajta voltaképpen agár, tehát megnéztem az "agár" címszó alatt feladott hirdetéseket. Ekkor végre találtam magamnak kutyát. A tenyésztés gondolata már jóval korábban is foglalkoztatott, és bennem volt az is, hogy szerettem volna kicsit híresebbé tenni Magyarországot ír farkasaim által. Mindezt pedig saját tenyésztői munkámnak köszönhetően akartam elérni. Azt vallom, hogy jó kutyát venni bárki tud, akinek pénze van. Jó kutyát tenyészteni viszont csak az tud, akinek jó szeme és szíve van a fajtához.

Munkánknak köszönhetően elértük azt, hogy a kutyákat megelőzi a saját hírük, és ennek köszönhetően mindenféle hirdetés nélkül mennek el az almok. Tavaly saját tenyésztésű kutyánk Európa- és Fajtagyőztes lett Finnországban, az európa kiállításon, másik büszkeségeinkkel, a skót szarvasagarakkal felnőtt és fiatal Európa-győztes, valamint fiatal Világgyőztes címet értünk el. Ők is mind saját tenyésztésű kutyák.

Azt gondolom, hogy aki komolyan tenyészt, annak legalább valami elfogadhatót kell alkotnia nemzetközi szinten. Ezért egyik legnagyobb eredményünknek tartom, hogy sikerült kvalifikálnunk magunkat az idén márciusban megrendezett Cruft's Dog Show-ra. Erről az eseményről azt kell tudni, hogy évente egyszer megrendezett, négynapos kiállítás, melyről túlzás nélkül állítható, hogy a világ legnagyobb és legrangosabb kiállítása. Nehéz szavakban leírni, milyen érzés részt venni a Cruft's Show-n. Aki életében nem látott még Cruft's-ot, az nem is látott még kutyakiállítást...

Hatalmas sikernek könyveltük el, hogy megszereztük a kijutáshoz szükséges kvalifikációt, de még nagyobb élmény volt, hogy kint összetalálkoztunk az Angol Ír Farkaskutyaklub elnökével, akinek - állítása szerint - megtiszteltetést jelentett, hogy megismerkedhet velünk, és élőben ismét találkozhat azzal a csodás kannal, akit az Európa-kiállításon már látott. Elmondani sem tudom, mit jelentett számunkra ez az elismerés.

Mindazonáltal a fajta iránt érzett elkötelezett szeretet okán, több mint 10 éve foglalkozom ír farkaskutya-mentéssel. Sikerült olyan kapcsolatot kialakítanom a legtöbb menhellyel, hogy azonnal engem hívnak, ha ír farkas, vagy annak keveréke kerül be hozzájuk. Én a fajta elhivatott tenyésztőjeként kötelességemnek érzem, hogy segítsek a bajba jutott példányokon is, ráadásul sokan vannak, akik szeretnének ír farkaskutyát, de nem tudják megfizetni a minőség árát. őket külön listán tartom számon, és nekik is köszönhetően tavaly hat kutyát hoztam el a székesfehérvári menhelyről, és juttattam őket új gazdához. Tapasztalataim szerint évente 1-2 kutya biztosan segítségre szorul. Annak idején ilyen fajtamentés kapcsán kerültem kapcsolatba magyar agarakkal is. Ők speciel végül nálam is maradtak.

Megmondom őszintén, nagyon szomorúnak tartom, hogy sok "nagy tenyésztő" - tisztelet a kivételnek - egyszerűen becsapja az ajtót, ha tényleg baj van, és segíteni kellene egy rászoruló kutyán. Mást ne mondjak, hoztam el menhelyről olyan ír farkast, amelyet a saját tenyésztője adott le nyolc hónaposan, miután nem tudta eladni...

- Meséltél skót szarvasagaraitokról, amelyeknek tenyésztésében ugyanolyan komoly eredményekkel büszkélkedhettek, mint az ír farkasok esetében. Kint az udvaron meg is mutattad őket. Beszélnél kicsit róluk is, hiszen talán még kevésbé ismert fajta itthon?

- A skót szarvasagarat, vagy más néven deerhoundot nyolc éve mi honosítottuk az országban. A velük való foglalkozás próbaképpen indult az ír farkaskutyák mellett. Megmondom őszintén, hogy én bizony a mai modern ír farkaskutyáról mindenkinek el szoktam mondani, hogy a fajta egy nagytestű, problémás házikedvenc. A problémát leginkább a növendékkori felnevelés okozza. Körülbelül 4-7 hónapos koruk között (a nagy testű kan kölykökre sokkal tovább) szó szerint úgy kell rájuk vigyázni, mintha porcelánból lennének. Végleges érettségüket négyéves korukra érik el, ugyanakkor sajnos viszonylag rövid ideig, 7-8 évig élnek. Bár hozzánk járnak vissza a kozmetikába tőlünk származó 10-12 éves kutyák, azért nagy átlagban nem ez a jellemző.

A szarvasagár küllemben csupán csak abban különbözik az ír farkastól, hogy valamivel vékonyabb, elegánsabb felépítésű, magasságra viszont azonosak. ugyanakkor tudni kell, hogy ezt a fajtát 800 éve nagy odafigyeléssel és szinte változatlan formában tenyésztik, ráadásul sosem volt divatja. Ennek köszönhetően a skót szarvasagár roppant egészséges és kifejezetten hosszú életű (13-14 év) fajta. Mindemellett rendkívül intelligens, és szinte bármilyen munkára kiképezhető, emellett pedig ugyanolyan kedves, nyugodtés kiegyensúlyozott, mint az ír farkas. Úgy is mondhatnám, hogy a skót szarvasagár az ír farkas "jobb kivitelű" változata. Akik eddig vittek tőlünk szarvasagarat, kivétel nélkül meg voltak velük elégedve. Kicsit bánt is, hogy az ő propagálásukra, népszerűsítésükre kevesebb időt és energiát tudok szakítani.

- Ha jól érzékelem, azért a többség, aki ír farkaskutyát szeretne, inkább kedvencként, társként választja magának. De azért ne feledkezzünk meg arról, hogy tulajdonképpen egy agárfajtáról beszélünk. Lehet-e az agárverseny bármelyik formája potenciális célkitűzés azok számára, akik az ír farkaskutyával ilyen formában szeretnének foglalkozni?

- Azt gondolom, hogy mindenképpen, hiszen a versenyzés nagyszerű időtöltés mind a kutyának, mind a gazdának, és biztonságos keretek között teszi lehetővé, hogy ezek a kutyák kiélhessék azokat az ösztöneiket, melyekért valaha tenyésztették őket. Ezzel együtt úgy vélem, hogy az ír farkasok nem igazán a versenypályára valók. Testnagyságuknál fogva az általánosságban használt pályák kicsik az ő méreteikhez, a nagy ívű kanyarokban előfordulhatnak bukások, melyek súlyos balesetekhez is vezethetnek. Ennél sokkal jobbnak tartom az ún. coursing-ot, mely talán a leginkább élethűen utánozza a vadászat hangulatát. A coursing verseny egyenletes felszínű mezőn zajlik, ahol a kutyák általában párban indulnak a géppel húzott és fordítótárcsák segítségével cikk-cakkban vezetett, változó sebességgel vontatott műnyúl után. Teljesítményüket két-három speciális coursingbíró értékeli, több szempont alapján: üldözési kedv, gyorsaság, fordulékonyság, helyzetfelismerés, kondíció. Csehországban három évig az Év coursingbajnoka volt a tőlünk származó, Nelson nevű kan, Magyarországon Ivy nevű szukánk két éven keresztül volt Év coursingbajnoka, s ugyancsak két éven keresztül viselte ezt a címet Orlando nevű szukánk, aki az Európa-bajnokságon dobogós is lett.

Persze a coursing-on való eredményes szereplésre nem minden egyed alkalmas. Ehhez lehetőség szerint valamivel vékonyabb, alacsonyabb kölyköt kell kiválasztani, mely kellő temperamentummal is rendelkezik, jó futó és nagyon mozgékony. Célirányos felkészítését már kölyökkortól el kell kezdeni, ami speciális étrendet és tudatosan felépített edzésmunkát igényel. Én mindenesetre bátran ajánlom mindenkinek, mert a kutyák szemmel láthatóan roppantul élvezik ezeket a versenyeket. Bevallom, mi is szeretnénk egyre több figyelmet szentelni a coursing-nak, bár a tenyésztésben elért eredményességünk megőrzése így is rengeteg időt és energiát emésztenek fel.

- Nem kevés az a munka, amit eddig is a fajta tenyésztésébe és népszerűsítésébe fektettetek. Vannak további tervek a jövőt illetően?

- A Hungária Agár klubon belül működő Ír Farkas és Deerhound Baráti Kör elnökeként - két év kényszerszünet után - mindenképpen szeretném feléleszteni a Kör által szervezett rendezvényeket. Ezek nagyon jó hangulatú, kötetlen összejövetelek voltak, ahol kutyák és gazdáik fesztelenül ismerkedhettek egymással. Meggyőződésem, hogy e csodálatos fajta képes olyan közel hozni egymáshoz az embereket, ami kiveszőben van a mai világból. Ezt magam is többször megtapasztaltam. Eklatáns példa annak a fiatal házaspárnak az esete, aki vásárolt tőlünk két kutyát. Annyira beleszerettek a fajtába, hogy a férj csinált egy fórumot, amely évekig kiválóan működött. Nemcsak kedvelt találkahelye lett az írfarkas-tulajdonosoknak, de minden tekintetben hasznos információt is tartalmazott. Néhány garázda azonban feltörte és tönkretette az oldalt. A www.irfarkas.hu domain-név a Fórumot indító fiatalemberé maradt, aki nem volt hajlandó megválni tőle, pedig több millió forintot (!) is kínáltak érte. Mikor újból eljöttek hozzám és ismét két kiskutyát vettek magukhoz, hálája jeléül nekem ajándékozta, a tulajdonomban lévő www.irishwolfhounds.hu mellé.



nyitókép: x

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)