Juhász- és pásztorkutyák
Hosszúszőrű skót juhászkutya (collie rough) FCI 156
Nagy-Britannia
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2011. január 21.

Hosszúszőrű skót juhászkutya (collie rough) FCI 156

Számtalan elmélet született a collie nevének kialakulásával kapcsolatban. T. Gray 1887-ben írott művében korábbi szerzőkre hivatkozva a kelta "cu-luth" szóra vezeti vissza a collie elnevezést.


A "cu" jelentése kutya, a "luth" annyit tesz, kitartó. (A szóvégi "th"-t nem ejtették.) Egy juhászkutyára kifejezetten illik is a kitartó eb elnevezés. Egy másik szakértő, Dalziel úgy vélekedett 1891-ben, hogy a collie neve a "collar" azaz gallér, nyakörv szóból ered, utalva a skót juhászkutya dús nyakszőrzetére és az ezen körbefutó fehér sávra. Egy másik elmélet is igen hihetőnek tűnik, miszerint a kutyák nevüket munkájukról, azaz a terelés "tárgyáról", a fekete lábú és pofájú juhról kapták, mely Skóciában "colley" névre hallgatott. Rödiger berlini nyelvészprofesszor szerint a collie-nak, lévén skót kutya, kelta nevének kell lennie. A kelta nyelvben sok olyan szó van, mely fiatal kutyát jelöl: "culian", "cuilen", stb. Mindezen szavak a görög "kylla" szóval állnak rokonságban, mely fiatal állatot, kölyökkutyát jelent.
A skót juhászkutya pontos származási története ugyanolyan tisztázatlan, mint nevének eredete. Mint fajta, valószínűleg a skót felföldről és Anglia északi részéről származik. Sokan azon a véleményen vannak, hogy a collie elődei a XVIII. század közepén jöttek Skóciába Lancashire és Yorkshire grófság fekete fejű birkáival. Azelőtt Skóciában nem voltak ilyen birkák, tehát ha elfogadjuk azt a feltételezést, hogy a collie a fekete pofájú és lábú birkákra utaló "colley" (szénfekete) elnevezésből ered, akkor addig collie-k sem lehettek Skóciában. I. Erzsébet királynő háziorvosa, Caius egyébként már 1576-ban megjelent könyvében leír egy közepes nagyságú juhászkutyát, a Canis pastoralist, de ekkor még minden bizonnyal nem beszélhetünk kialakult fajtákról, csak hasonló feladatuk (a terelés) következtében, hasonló küllemmel rendelkező munkakutyákról.
A collie modern tenyésztésének kezdeteiről azonban már jóval többet tudunk. 1871 fontos évszám a fajta történetében. Ekkor bukkant fel egy birminghami kiállításon a híres Old Cockie, aki a modern collie ősatyjává vált. Ezen a bizonyos kiállításon két collie kan keltett feltűnést, a már említett Old Cockie és Old Mec. A győztes Old Mec lett, de a közönségnek inkább Old Cockie tetszett jobban, és Cockie és Old Mec. A győztes Old Mec lett, de a közönségnek inkább Old Cockie tetszett jobban, és a sajtó is sokáig foglalkozott az esettel. A skót juhászkutya népszerűségéhez hozzájárult maga Viktória királynő is, akinek több collie-ja is volt. A királyi levéltárban számos dokumentum található a királyi udvar kutyáiról.
Sajnos a minél szebb kutyákat akaró és minél több kiállítást megnyerni vágyó szenvedélynek hamar jelentkeztek a mellékhatásai: Minden idők egyik legszebb kanjáról, Anfield Modelről feljegyezték, hogy ijedős volt, és nem mindig viselkedett előnyére a ringben. E jellembéli hiányosságok óriási méreteket öltöttek a Lassie-láz kitörésekor, s ez a probléma napjainkban sem tűnt el.

Hosszúszőrű skót juhászkutya(collie rough) standard (FCI 156)

Általános megjelenés: Nagyon szép, higgadt méltóságú kutya. Az összképhez viszonyítva egyetlen része sem aránytalan.
Jellemző tulajdonságok: A test felépítését az erő és aktivitás formálja, otrombaságtól és durvaságtól mentes. Nagyon fontos az arckifejezés. Ha szemügyre vesszük az idevonatkozó jellegzetességeket, teljes kiegyensúlyozottság, a koponya és a fang helyes illeszkedése, a szemek mérete, formája, színe, elhelyezkedése és a szabályosan hordott fülek határozzák meg.
Wesen: Barátságos, az idegesség és agresszivitás minden jele nélkül.
Fej és agykoponya: A fej sajátossága nagyon fontos. A kutyaméretéhez viszonyítva kell vizsgálni. Elölről vagy oldalról nézve a fej egy tompa, szépen metszett, sima körvonalú ékhez hasonlít. A koponya lapos, oldalain fokozatosan elvékonyodik egyenes vonalban a fülektől a fekete orr hegyéig, anélkül, hogy a pofacsontok kiállnának és a fang hegyesnek és vékonynak tűnne. Oldalról nézve, a koponya és a fang felső vonalai egyenesek, párhuzamosak és egyforma hosszúságúak. A könnyed, de észrevehető stop osztja meg őket. A belső szemzugok közötti egyenes középpontja (mely egyidejűleg a korrekt stop centruma) egyben a kiegyensúlyozott fejhossz középpontja.
A sima, jól lekerekített fang vége tompa, sohasem kvadratikus. Az alsó állkapocs erős és kiformált. A koponya mélysége a szemöldöktől az állkapocs alsó szegélyéig sohasem lehet túlzott (összességében nem mély). Az orrtükör alapvetően fekete.
Szemek: Nagyon fontos szempont, a szemek kölcsönzik a kutyabájos arckifejezését. Közepesen nagyok (semmiképp sem lehetnek nagyon kicsik) kissé ferdén elhelyezkedők, mandulaformájúak, sötétbarna színűek, kivéve a blue-merle színű példányokat, melyeknél a szem színe gyakran (egyik vagy mindkettő teljesen vagy egyik vagy mindkettő részben) kék vagy kékfoltos. A tekintet nagyon intelligens, figyelő állapotban élénk, éber pillantással.
Fülek: Kicsik, sem túl közel, sem túl távol tűzöttek egymástól a koponyán. nyugalmi állapotban lekonyulóak, de mihelyt valami felkelti a kutyafigyelmét, előre fordítva félig felállóak; ez azt jelenti, hogy megközelítőleg a fül kétharmada feláll, míg felső egyharmada természetes módon előrehajlik, a törésvonal vízszintes síkja alá.
Fang/harapás: A fogak jó méretűek. Az állkapocs erős, tökéletes, szabályos és teljes ollós harapással. Ez azt jelenti, hogy a felső metszőfogak sora hézag nélkül az alsó metszőfogak sorára nyúlik, és a fogak az állkapocsban függőlegesen állnak.
Nyak: Izmos, erőteljes, arányos hosszúságú, jól ívelt.
Elülső rész: A vállak ferdék és jól szögeltek. A mellső lábak egyenesek és izmosak, nem túlságosan erős csontokkal, miközben a könyök sem befelé, sem kifelé nem fordul.
Test: A marmagassághoz viszonyítva kicsit hosszabb, feszes hát, enyhe ívvel az ágyék felett. A bordák jól íveltek. Mély mellkas, mely a lapockák mögött eléggé széles.
Hátsó rész: A comb izmos, száraz és inas a jól szögelt térd alatt. A csánk mélyen álló és erőteljes.
Mancsok: Ovális, a talpak jól párnázottak. A lábujjak az első lábakon jól, a hátsókon valamivel kevésbé csontosak és szorosan egymás mellett helyezkednek el
Farok: Hosszú, utolsó csontja legalább a csánkig ér. nyugalmi állapotban mélyen, kissé ívelt véggel hordott. Izgalmi állapotban lehet magasabban, de sohasem a hát felett hordott.
Jármód/mozgás: A mozgás félreismerhetetlen, jellegzetes jegye a fajtának. Egy jó testfelépítésű kutya könyökei sohasem fordulnak kifelé, mindazonáltal a mellső mancsok mozgás közben viszonylag közel kerülnek egymáshoz. Kötött, keresztező, vagy ringó járásmód felettébb nem kívánatos. Hátulról nézve a hátsó lábak csánktól lefelé párhuzamosak, de nincsenek szorosan egymás mellett. Oldalról nézve a mozgás folyamatos. A hátulsó lábak erőteljesek, nagy tolóerővel. Megfelelően térölelő lépés kívánatos, mely könnyed és fáradság nélküli.
Szőrzet: Jól illik a test körvonalaihoz, nagyon sűrű. A fedőszőr sima, kemény tapintású. Az aljszőrzet Puha, bundaszerű, és nagyon sűrű, csaknem eltakarja a bőrt. A sörény és a gallér bőséges. A pofa és az arc szőrzete sima és rövid. A fülek csúcsán a szőr sima és rövid, a tűzéshez közeledve egyre több a szőr. Az elülső lábak szőrrel dúsan borítottak. A hátsó lábakon a csánk felett dús a szőrzet, csánk alatt azonban rövid. A farok nagyon dús szőrzettel borított.
Színek: Gold-sable (cobolyszínek fehérrel), tricolour és blue-merle.
Cobolyszínek: Minden árnyalat a világos aranytól a telt mahagóniig vagy árnyalt cobolyszínek. Világos szalma- vagy krémszín fölöttébb nem kívánatos.
Tricolour: Túlnyomórészt fekete, a fejen és a lábakon telt cserszínű jegyekkel. A rozsdaszín a fedőszőrzetben fölöttébb nem kívánatos.
blue-merle: Túlnyomórészt világos, ezüstös kék, fekete vagy feketén márványozott jegyekkel. A telt cserszínű rajzolatok kívánatosak, hiányuk azonban nem kifogásolható. Nagy fekete foltok, pala- vagy rozsdaszín sem a fedőszőrzetben, sem az aljszőrzetben nem kívánatos.
Fehér jegyek: Mindegyik felsorolt szín rendelkezhet a collie-ra jellemző több-kevesebb fehér jeggyel. Az alábbi rajzolatok előnyösek: teljeses vagy részben fehér gallér, fehér szegy, fehér lábak és mancsok, fehér farokvég. A fangon és/vagy a koponyán lehet egy fehér folt.
Marmagasság: kanok 56-61 cm, szukák 51-56 cm.
Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, melynek értékelését az eltérés mértéke határozza meg.
Megjegyzés: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.



nyitókép: archív

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)