Nem FCI besorolású fajták
Itt gyűjtöttük össze azon kutyafajtákat, amelyek nem rendelkeznek FCI besorolással
Kalibakutyák "bevetésen" I. rész
Beszámoló a 10. Kalibakutya-expedícióról
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Czéher György  |  2007. december 21.

A Kutya Szövetség hasábjairól már ismert 2005-ös első és 2006-os második Kalibakutya-expedíció téli szállásaikon, a falvakban találta a Kárpátokban máig eredeti foglalkozásukat űző hegyi pásztorkutyákat és gazdáikat.


 

A csoport egyik tagja, Szremkó Zoltán az idén nyáron barátjával, Rácz Róberttel (aki gyerekkorában maga is segédkezett juhász nagyapja mellett) kerékpárra ült, hogy valódi "munkahelyükön"” is meglátogassa őket.

A transzhumáló pásztorkodás lényege, hogy a pásztorok kétlaki életmód során gondoskodnak állataikról és a hozzájuk tartozó legelőkről. A téli fagy beálltával levonulnak a falvakba, ahol a kalibás legelők kicsinyített gazdasági egységeinek is tekinthető portákat berendezve laknak, a hegyinél jóval nagyobb kényelemben és sűrűségben. A jószágok itt nem legelnek, hanem a tavasztól őszig felhalmozott szénát etetik velük gazdáik. Az első kutatóút óta több másik expedíciót is szerveztünk, hogy újabb adatokat gyűjtsünk a kalibázó pásztorok életmódjáról, s a máig el nem ismert "tizedik magyar fajtáról", a gyimesi kalibakutyáról. Az ismeretek megszerzésén túl kiépítettük saját tenyészkoncepciónk alapjait is. Jelen írás a legutolsó, tizedik expedíció rövid beszámolója.

Vándorok két keréken

Augusztus 19-én indultunk. A teljes túra 16 napot vett igénybe: öt napig tartott az út kerékpárral Gyimesközéplokra, ahol négy napot eltöltve biciklivel körbejárhattuk a környező kalibáknál dolgozó pásztorokat, majd utunkat visszafelé fordítva, újabb hét nap alatt értünk haza Csongrádra. A Kárpátok vonulatain átkerekezve Szászföldön is keresztülhaladtunk; errefelé napjainkban már főként románok élnek. Útközben is találkoztunk pásztoremberekkel, akiknek a gyimesi kalibakutyákhoz nagyon hasonló kutyáik vannak. Mindenütt szívélyesen fogadtak: a házukba hívtak, étellel, itallal kínáltak. Átlagosan napi 120-130 km kerekeztünk, gyakran 70-80 km-t földúton, esetleg hegyvidéki terepen. Miután megérkeztünk, az első expedíció házigazdájaként megismert Nóri néninél laktunk Középlokon, aki - szokásához híven - megint kitett magáért. Tőlük jártunk fel reggelente Antal Jenőékhez és a velük szomszédos kalibához. Gyönyörűek a hegyek, de a távolból, "karosszékben ülve" nem kapunk valós képet erről az életformáról.

Fejik a juhokat

A kalibáknál nehéz az élet: villany nincs, és vizet is gyakran egy heggyel odábbról kell hozni, naponta többször is, elég nagy mennyiségben, mert a sajtkészítésnél fontos a tisztaság. A gazdák hajnali négykor kelnek, s este közel már az éjfél, mire mindennel elkészülnek. A csúcsidőszakban naponta háromszor fejnek, és kétszer készítenek sajtot. A fejés igen fárasztó: átlag 2-300 juhnál másfél-két óráig eltart, még ha többen végzik is. Az eredmény mintegy két vödörnyi tej. A mennyiség persze sok mindentől függ: a legelő állapotától, a fejő ügyességétől, a fejős állatok arányától a nyájban stb. A fejéshez igencsak finom kéz kell, különben a juh tőgye nem ürül ki rendesen. Közben jól meg kell ragadni a soron következő állatot, térddel támasztani a kis kétszárnyas ajtót, ahol a juhok tolongva várják, hogy társaikat követhessék. ráadásul figyelni kell arra is, hogy ne ürítsen a jószág a kifejt tejbe! A kutyáknak fejés közben semmi dolguk: ilyenkor békésen szunyókálnak. Napközben a megszokott menetrendhez alkalmazkodnak. Követik a nyájat, amikor a pásztor a hegyet járja vele. Mindig megosztják erőiket, miközben szervezetten összetartanak.

Mindenki a helyére!

Érdekes látni, milyen jól összedolgoznak a nyájőrzők: még akkor sem marakodott a hét kutya, amikor Jenő jutalomkenyér-darabkákat dobott nekik. Rendszerint savót vagy sajttejet, és hozzá pirított lisztet, kukoricadarát kapnak enni, s az etetések is mindig közösek. Bámulatos fizikumot építenek ebből a szerény táplálékból: jóltápláltak, erősek, egészségesek! Amikor a karámba hajtják a juhokat, a kutyák a kerítés mellett strázsálnak, minden irányba figyelve, esténként pedig ki-ki elfoglalja őrhelyét a környező hegyeken, magaslatokon. Ilyenkor egy-egy kevésbé bátor vagy beteg állat odalent, a kaliba mellett maradhat; ez a pásztornak is megfelel, így teljes a csapat. A hegyvidéki legelőkön, vagy akár a települések felé haladtukban a kutyák csak kísérik, és körülvéve őrzik a nyájat. "Kemény a szájuk", ezért nem terelhetnek, nehogy az a juh vagy kecske sebzéséhez vezessen. Ne felejtsük el, hogy a Kárpátokban él a világ legjobb szaglású csúcsragadozója, a barnamedve, méghozzá igen jelentős, több ezer példányt számláló állományt alkotva, ezért a legkisebb vérző seb is komoly veszélyforrássá válhat, nem csak a sebzett egyed, hanem a kalibánál élő többi állat számára is! Lovakat, szarvasmarhákat már terelhetnek, erről nem, vagy csak ritkán nevelik le a kutyákat.

A sajtkészítés titkai

Sajtot általában reggel és este készítenek. A lefejt tejet átszurik, majd a borjú gyomrából nyert oltóanyaggal kezelik: ez az oltás. Mikor a tej megalszik, a sajtárban törőbottal "összezutyulják". Ezután nagyméretű fakanállal egybegyűjtik a "megtúrósodott", sajtolni való részt, majd óvatosan alányúlnak szegett gézzel, gézlepedővel, és kiemelik. A lecsurgatáshoz kialakított, gyalult fenyődeszkákból eszkábált asztalra helyezik, és a gézzel különböző módokon hengergetve, nyomkodva addig préselik, amíg gömbölyűvé össze nem áll. Végezetül követ tesznek rá, és pár óráig még sajtolják, illetve préselik, hogy a fölös nedvesség teljesen kicsöpögjön. Így kapja meg aztán a sajt a végleges formáját. A "sajttejet", ami a sajtárban maradt, nem öntik ki, hanem óvatosan felforralják az üstházon. Amikor jól besűrűsödik, az üstöt vízzel locsolgatják körbe, hogy elváljon az üstfaltól. szurővel gézkendőbe merik, majd fellógatják, hogy kicsurogjon belőle a lé. Ezt hívják ordának, nagyon tápláló, fehérjedús tejtermék. Az üstben maradó savó a kutyák és disznók fő eledele, s mint ilyen, ez szabja meg a tartható kutyák mennyiségét is. Számunkra tehát ez a sajtkészítés legfontosabb titka!




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 

Magyar vizsla kölykök eladók 20.000 Ft/db áron. 3 szuka, 2 kan. Augusztus végi elvihetőséggel. Oltási könyv 1 oltással. Érdeklődni telefonon: +36-70/705-6243

tovább a hirdetésre »

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)