A kutyáról általában
13500 lépés
A kutyák mozgásának tanulmányozása
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Stefan Siman  |  2013. november 07.

13500 lépés

A különböző mozgások, ezen belül az állatok mozgásának a kutatása az 1800-as évekre nyúlik vissza.


 

A kapott eredmények, felfedezések és adatok nemcsak a szűk szakmai csoportok munkáját segíthetik, hanem nagyon hasznos információkhoz juttathatják a tenyésztőket, a kutyakiképzőket, az állatmenhelyek dolgozóit, de az egyszerű kutyatulajdonosokat is.

Dr. Martin S. Fischer professzor és Dr. Karin E. Lilje, a jénai Friedrich Schiller Egyetem fejlődésbiológiai tanszékének munkatársai a legmodernebb technikai lehetőségek fölhasználásával nemrégen azt vizsgálták, hogy kutyák csontozata és izomzata milyen mozgást végez járás, illetve futás közben, valamint - ami még fontosabb -, hogy milyen eltérések figyelmetők meg a különböző kutyafajták mozgásában.

Eadweard Muybridge volt az, aki kifejlesztette a szériafényképezés lehetőségét, ezzel lehetővé tette például azt, hogy 1872-ben egyértelműen el lehessen dönteni egy 25000 dolláros fogadást, amelyet arról kötöttek, hogy a ló galopp közben egy pillanatra egyetlen lábával sem éri a földet, vagy a négy lába közül valamelyik mindig éri a földet. Muybridge a galopp-pálya szélén 36 darab fényképezőgépet állított föl, amelyekkel sorozatot készített. Az így kapott képek segítségével bizonyítható volt, hogy rövid ideig a lónak egyetlen patája sem éri a földet, ezzel a fogadás eredményét sikerült bizonyíthatóan eldönteni.

Hogy mozog a kutya járás és futás közben?

Természetesen időközben a technikai fejlődés az egész mozgáskutatást megváltoztatta. A jelenlegi technika lehetővé teszi annak mérését, hogy az állat végtagjai milyen erővel nyomódnak járás közben a talajhoz, mérhető, hogy mozgás közben melyik izomcsoportnak milyen erőt kell kifejtenie, vagy melyik izomcsoport a mozgás melyik pillanatában mekkora igénybevételnek van kitéve.

Minden egyszerű kutyatartó tapasztalatból tudja, hogy mennyire fontos a kutya számára a mozgás, a járás, a futás és a különböző sebességű mozgásformákból összetevődő előrehaladás. De hogy pontosan mi és hogyan zajlik le a kutyacsontozatát és izomzatát illetően a mozgás közben, azt nagyon kevesen tudják. Az egyes fajtastandard-leírások is csak rövid és felszínes, főleg esztétikai meghatározásokkal intézik el a kutyák mozgásával szembeni elvárásokat.

A jénai egyetem biológiai-fejlődésbiológiai tanszékén közel 20 éve kutatják a különféle gerinces állatok mozgását. Az állatok különféle mozgássémáinak, mozgáskoordinációjának eredményeit a gépgyártás és az ipari robotok fejlesztésével foglalkozó mérnökök és tervezők egyre nagyobb előszeretettel tanulmányozzák és használják föl a munkájuk során.

Az egyetem 2005-ben indította el a GFK és a VDH (Németországi Ebtenyésztők Egyesülete) támogatásával azt a kutatási programot, amelyik a kutyák mozgásának elemzésével foglalkozik. Eltérően a korábbi hasonló próbálkozásoktól - amelyek kifejezetten a beteg, mozgássérült (pl. csípődiszpláziás) kutyák mozgásával foglalkoztak -, csak egészséges, az érvényes fajtastandard leírásának megfelelő testi felépítésű és méretű kutyákat vontak be a vizsgálatokba. Az FCI által elismert közel 400 kutyafajta közül az Európában leginkább elterjedt 30 fajtát választották ki, ügyelve rá, hogy minden testméretű, súlyú és formájú fajta képviselve legyen. Minden kutyafajtából öt szuka és öt kan kutya vett részt a felmérésen.

Ahogy a videokamera és a számítógép a kutyákat látta

Hogy pontosan meghatározható legyen a kutyák járás, futás közbeni mozgása, a kutatók a különböző kutyafajták előrehaladásának összehasonlításához különféle paramétereket használtak. Mérték a lépések hosszát, időtartamát, az időt, amíg a kutya tappanccsa a talajjal érintkezik.

A kísérletbe bevont kutyáknak a pontos testméretük adatainak rögzítése után (testsúly, marmagasság, fejmagasság, gerinchossz stb.) 5 méter hosszú és 1,7 méter széles futószalagon kellett különböző jármódokban mozogni.

  1. Lépés: a kutya legnyugodtabb, leglassúbb és legkímélőbb járómódja, amely közben felváltva három, illetve két tappancs érintkezik a talajjal.
  2. Ügetés: gyorsabb haladást lehetővé tévő diagonális, kétütemű járómód, amely közben a jobb mellső végtagot a bal hátsó, a bal mellsőt a jobb hátsó követi átlósan. (Szánhúzó kutyák párba fogásánál nagyon fontos, a hatékonyságot befolyásoló a lábak emelésének sorrendje!)
  3. Galopp: tulajdonképpen vágtaugrások folyamata, amelynek során az átlós lábpár (belső hátsó és külső első) talajfogása egymáshoz viszonyítva kissé késik, rövid időszakokig a kutyateljes teste a levegőben van, egyetlen tappancsa sem érintkezik a talajjal.

Természetesen külön-külön azt is vizsgálták, hogy az összehasonlított egyedek közül melyik végezte gazdaságosabban, a legkisebb energiabefektetéssel az egyes járásmódokat. Mivel a különbözö fajtájú (méretű) kutyák a különféle lépésmódokat más-más haladási sebesség eléréséhez használják, a futószalagot fokozatmentesen a mindenkori vizsgált kutyafajta igényeihez igazították. A mozgássorozatok rögzítéséhez két különböző technikát használtak: nagy sebességű (500 kép/másodperc) videokamerát, amelynek képsorozatai ennek megfelelő részletességgel mutatták meg a kutyák mozgását, testrészeik pozízióit, valamint a Qualisys Videometria rendszert, amely egyszerre hat infravörös fényérzékenységű videokamera által rögzített film egyenkénti képeinek adatait képes rögzíteni, majd később ezeket az adatokat tetszés szerint összehasonlítani, kiértékelni.

A kísérletek előtt minden kutyára 30 darab kis méretű és könnyű, fényvisszaverő anyaggal bevont labdát rögzítettek (tépőzáras megoldásal, fájdalommentessen és a szőrzetet nem károsítva) a gerince vonalán és a lábak fontos pontjain. A munkatársak és a gazdik legnagyobb meglepetésére a kutyák alig tiltakoztak a művelet során: a mozgó futószalag, a lámpák és a kísérletben résztvevő többi kutyajobban lekötötte a figyelmüket. A gazdik és a laboratórium munkatársai viszont jól szórakoztak a lámpák fölkapcsolását követöen földíszített karácsonyfára emlékeztető kutyák látványán...

A kamerák tulajdonképpen az így megjelölt pontokról visszaverődő fényt rögzítették. A kapott képsor az animációs rajzfilmekhez hasonló eredményt adott, viszont lehetővé tette, hogy a számítógép minden egyes kép minden egyes megjelölt pontjának a koordinátáit meghatározhatóvá, ezáltal kiértékelhetővé tegye. A módszer segítségével minden kutyalépésformánkénti 15 lépését hasonlították össze, ami együttesen 13500 kutyalépés kiértékelését jelenti. A vizsgálati módszer egyetlen hibaforrása, hogy a különböző kutyafajták esetében a csont és a bőr (a fényvisszaverő labdák) között különböző vastagságú izomzat van. Ennek kompenzálhatósága végett minden fajtáról röntgenfelvételt is készítettek, amelyeket számítógép segítségével összevetettek a mozgásfelvételekkel.

A vizsgálat eredményei

Az elkészült képek, mozgáskordináták adatainak elemzése olyan nagy és szerteégazó munkát jelent, hogy még jelenleg is folyamatban van. Néhány következtetést azonban már eddig is sikerült levonniuk a kutatóknak. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy eddig az állatorvostudomány, valamint a kutyasport és a munkakutya-kiképzés szakemberei nem tulajdonítottak kellő jelentőséget a mellső lapockacsont funkciójának a kutyák járása, futása közben. A vizsgálatok rámutattak, hogy a kutyalábának letétele és felvétele között a melső lapockacsont szinte minden kutyafajtánál kb. 35 fokot mozdul el, egy-egy lépés hosszúságának 60%-át a lapockacsont befolyásolja. Kimutatható volt, hogy a lapockacsontnak a lépések alatti lengő mozgása sokkal nagyobb mértékű, mint ahogyan ezt eddig feltételezték. Eddig a kutyákkal foglalkozók főleg a lábszárcsontok méretére, formájára, valamint a tappancsokra koncentráltak, azt feltételezve, hogy ezek befolyásolják leginkább a kutya előrehaladását és mozgását.

A másik fontos fölismerés volt, hogy az egyes, látszólag teljesen különböző anatómiai, csontozati felépétésű kutyafajták haladás, járás közbeni mozgása között közel sincs akkora különbség, mint amekkorát a kutyateljes testi mozgását kívülről szemlélők eddig feltételeztek, vagy a fajtát tenyésztők szerettek volna "belemagyarázni". Ugyanis a különféle lábformák és lábméretek ellenére a lábak csuklópontjainak elmozdulási arányai közel azonosak például a kicsinyke csivava és a nagytestű német dog esetében is.

Szintén fontos, fajtaspecifikus felismerés volt, hogy az igazán harmonikus, egyenletes haladás csak akkor jöhet létre, ha a mellső és hátsó forgáspontok azonos magasságban vannak. Ezeket a forgáspontokat eddig a mellső és hátsó combcsont felső csatlakozópontjára képzelték a szakemberek. A számítógépes vizsgálatok azt bizonyították, hogy ez a mellső lábak esetében a lapockacsont felső harmadára tehető. Ezt az anatómiai tényt a kísérlet vezetőnek véleménye szerint a kutyaegészségvédelmének érdekében figyelembe kellene venni, és néhány fajta esetében a standardleírásokat sürgősen ennek megfelelően módosítani.

A kutatásban résztvevők a további eredményekről szívesen tajékoztatják a különféle fajták tenyésztőszervezeteit, hogy a jövőbeni tenyésztési céloknál a kutyák mozgásáról nyert információkat figyelembe vehessék, szükség esetén a standardleírásokat megváltoztathassák, kiegészíthessék. A kapott eredmények és az azokból levonható következtetések további állategészségügyi és ebtenyésztési hasznosítása minden kutyával fogalalkozó közös érdeke kell, hogy legyen.

 

A rendelkezésünke bocsájtott képekért külön köszönet az OF-SUBARASHII AKITA kennelnek:

Martina & Wulf Echterhoff

Johannisbergstr.40

44227 Dortmund

http://www.of-subarashii-ken.de/ 

További információk az interneten:

http://www.gkf-bonn.de/

http://www.uni-jena.de/

http://www.gfbs-home.de/

http://www.of-subarashii-ken.de/



nyitókép: archív

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 

Magyar vizsla kölykök eladók 20.000 Ft/db áron. 3 szuka, 2 kan. Augusztus végi elvihetőséggel. Oltási könyv 1 oltással. Érdeklődni telefonon: +36-70/705-6243

tovább a hirdetésre »

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)