Agarak
Nemzeti kincs törvényen kívül?
A magyar vadászagár napjainkban
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Tóth Zsigmond  |  2007. szeptember 21.

Nemzeti kincs törvényen kívül?

A Hortobágyon járva a Górés-tanya felé vetett az utunk, ahol az udvaron, az öreg fákon hazánk utolsó fán fészkelő fehér gólyáit figyelhettük meg. A körülbelül 4-5000 éves kunhalom tövénél épült hajdani iskolaépület udvarán furcsa, már-már archaikusnak nevezhető kutyákra akadtam.


 

A gazda, Kiss Róbert készségesen elmesélte történetüket. Az egyik érdekes általa tartott fajtáról, a magyar agárról kezdtünk el beszélgetni a rekkenő hortobágyi hőségben.

A magyar agár munkavonala, amelyet kedvelői és tenyésztői előszeretettel hívnak  magyar vadászagárnak, megőrizte eredeti munkavégző képességét, így nem egészen úgy fest, mint a kiállítások győztesei. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium a magyar agarat vadászkutyaként is elismerte, ezért lehetőség van arra, hogy az állatok teljesítményvizsgát tegyenek, melyet a Tiszántúli Agarász Egylet (TAE) szervez. A tagság elkötelezte magát arra, hogy a fajta fenntartásáért lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek. Noha nem sok tagot számlál, napjainkban ez a szervezet a fajtagazda is, (76.555/4/2006) államilag elismert törzskönyvet állít ki, amit viszont az FCI még nem fogad el.

Mint minden régebbi kutyafajta, eredeti szerepéből kiesve a magyar agár is jelentős küllemi változáson ment keresztül. Napjaink kiállítási magyar agarának állóképessége sem a régi, ősi jellegű harmonikus felépítése is megváltozott. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a II. világháború után, az agarászat betiltását követően maradtak az eredeti szerepkörüknek megfelelő állatok, melyek megőrizték azokat a fajtajegyeket, amelyek a terepi munkához feltétlenül szükségesek voltak: mély mellkasukban jókora tüdő és szív található. Jó és rugalmas lábszerkezetük van, hiszen a fagyott mélyszántáson is vadásznak velük, ott, ahol 50-70 centis buckákon kell sebesen átvágniuk. elsősorban csak az ilyen típusú kutyák alkalmasak erre a feladatra, mivel egy vékony csontozatú agárnak ilyen körülmények között könnyen eltörne a lába. Rövid derekuk is jó állóképességre utal, míg fejük szép, elegáns, harmonikus.

A keleti végeken

Hazánkban a '70-es évektől voltak olyan törekvések, hogy a magyar agarat élesen különböztessék meg az angol agártól, ezért egyes tenyésztők a markáns fejforma elérése érdekében német dogot, pointert is belekevertek a fajtába. Ezek a csepp-vérkeresztezések a küllemi, alkati jegyeket nagymértékben megváltoztatták, aminek eredményeként még napjainkban is gyakoriak a változatos almok. Nemegyszer előfordul, hogy egy alomban egy jó agártípusú kölyök mellett négy másik, keverékjellegű is születik. Mivel Szabolcs-Szatmárban az elszigeteltség miatt tiszta vérben maradtak fenn az agarak, így őket nem érintették a kiállításokra, versenypályákra tenyésztett kutyákkal történt keresztezések. A TAE tagjai a  '90-es évek elején jó típusú Szabolcs-Szatmár-béli kutyákat vásároltak - azóta is ezekkel, illetve ezek leszármazottaival folytatják a tenyésztést.

Idővel azonban kiderült, hogy teljesítményvizsga nélkül nagyon nehéz, szinte lehetetlen a színvonalas agártenyésztés, különösen akkor, amikor az agarászat nálunk tiltott vadászati mód. Ma nyolc alföldi megyében van jogosultságuk a tagoknak arra, hogy  teljesítményvizsgán természetes körülmények között lemérhessék agaraik munkateljesítményét. Az ott esetlegesen elejtett vadat természetesen ki kell fizetniük a vadásztársaságoknak. Ilyenkor a nyúl szerepe nem elsősorban az, hogy tarisznyában végezze, hanem hogy a kutya munkavégző-képességét ellenőrizzék vele, más szóval, hogy a nyulat le tudja-e követni, megfelelő fordulékonysággal, állóképességgel rendelkezik-e. A teljesítményvizsgán kiemelkedően szereplő és jó küllemű ebeket javasolják tenyésztésre.

Vizsgázik az agár

Hogyan is zajlik egy teljesítményvizsga? A résztvevőknek vadászati jogosultsággal kell rendelkezniük, éves vadászjegyüket meg kell váltaniuk, s az egyesület tagjának kell lenniük. A teljesítményvizsga általában kisszámú jelentkezővel zajlik: hat-nyolc agár jelenik meg a megmérettetésen. Sorsoláson dől el, hogy mely kutyák kerülnek párba, majd a vadászat vezetője eligazítást tart, ahol kifejti, hogy csak mezei nyúlra, illetve rókára szabad elengedni az agarakat. Egyszerre csak egy pár kutya futhat, s a futam ideje alatt a mintegy 500 méteres hajtósor előtt haladnak. (Ilyenkor ne gondoljunk a főúri vadászatokra jellemző hajtók tömegére: ötvenméterenként halad egy-egy ember, akik legtöbbször egyben a versenyen résztvevő kutyák gazdái.) A két szélen a pontozóbírók lóháton kísérik fel a kutyákat.

Még mielőtt valaki azt hinné, hogy ez a gazdagok sportja, el kell árulnunk, hogy néhány lelkes áldozatkész, hagyományőrző kutyabarát kedvelt időtöltéséről van szó. Ha az éppen versenyző kutyák gazdái meglátják a nyulat, elengedik az agarakat, s megindul a hajsza, de csak az esetek mindössze tíz százalékában sikerül a vadat megfogniuk. Ilyenkor a bíró odalovagol a kutyához, s az elejtett állatot nyeregbe emeli. Ezt követően haladhat tovább a hajtóvonal. A nap végén a pontozóbírók ítélete alapján kapnak az agarak bizonyítványt. Sikeres szereplésük esetén átesnek az alkalmassági vizsgán.

Sohasem lesz divatkutya

Az agarászat megítélése a mai társadalomban sajnos még sokszor az orvvadászattal azonos, jóllehet az Országgyűlés a magyar agarat nemzeti kinccsé nyilvánította, ezért megőrzése, fenntartása közérdek. A tenyésztéshez szükséges teljesítményvizsgákat a törvény adta legális körülmények között kell megszervezni. A magyar agarak a vadászat során a kimerülésig képesek dolgozni, míg otthon a háznál rendkívül nyugodtállatok. Alkalmazkodóképességük nagy, így kertben és lakásban egyaránt problémamentesen lehet őket tartani. Ám rendszeres futtatásukat biztosítani kell, hiszen hosszú távon, nehéz terepviszonyok között kell helytállniuk, miközben fontos, hogy ne sérüljenek.

Sokan azt hiszik, hogy az agár buta fajta, de ezt csak az állítja, aki kellően nem ismeri őket. Igaz, hogy aki például agilityzni szeretne velük, az csalódni fog, mivel igen önálló gondolkodású négylábúakról van szó: sosem fognak a gazda sarkában járni, hogy kedvében járjanak, hiszen hosszú generációk óta a vad önálló elfogására szelektálták őket. Idegenekkel szemben elutasítóak, távolságtartóak, viszont nem agresszívak, s csak ritkán harapnak. Általában hat-nyolc kölyköt fialnak, s ezekből három-öt kölyköt nevelnek fel. Napjainkban a kölykök ára csak ritkán fedezi a tartás költségeit - az agár nem divatkutya.

A vadász típusú magyar agár jövője nemcsak rajongóinak kezében van, hiszen a vadászati törvények közvetlenül kihatnak tenyésztésére. Vajon az elkövetkezendő évtizedekben engedélyezik-e ezt az ősi, hagyományos vadászati módot, vagy más lehetőséget biztosítanak kiteljesedésükre? Jelenleg Magyarország megyéiből csak négyben folyhat igazán komoly megmérettetés. Talán eljutunk egyszer oda, hogy a solymászathoz hasonlóan a kultúrált agarászat is méltó helyre kerül a közgondolkodásban, s társadalmilag elfogadott lesz.



nyitókép: Tóth Zsigmond

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)