Társunk a kutya
Az én kutyám nem marad egyedül!
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Stefan Siman  |  2013. március 17.

Az én kutyám nem marad egyedül!

A rendellenes viselkedés többnyire nagyon is kézzelfogható környezeti hatásokra vezethető vissza, és az esetek nagy részében korrigálhatók. Sokszor csupán a gazdi hiánya idéz elő olyan cselekedetet, ami addig nem volt jellemző. A félelem, hogy elveszítjük a szeretett személyt, a kutyákra hasonló hatással van, mint ránk emberekre.


Kezdő és gyakorló kutyatulajdonosok egyaránt gyakran mondják a címben megfogalmazott mondatot, amelyet az esetek nagy részében két fontos kérdéssel lehet kiegészíteni: az egyik, hogy mennyi ideig, a másik pedig, hogy az egyedüllét ideje alatt mit csinál a kutya. Az első kérdésre a válasz a közértbe való leszaladástól a szinte egész napos munkahelyi elfoglaltságig, tehát a 15 perctől a 10 óráig terjed. A második kérdésre a válaszok lehetősége és kombinációja szinte az emberi fantáziát meghaladóan széles körre terjedhet ki, az egyszerű ürülékhagyástól az ajtó és tapéta szétmarásán, a függöny letépésén, a könyvespolc leborításán, a DVD-gyűjtemény szisztematikus megsemmisítésén keresztül a szomszéd lakók ugatással, vonyítással történő idegösszeroppanáshoz közeli állapotba történő eljuttatásáig.

 

A szeparációs félelem

A problémát a szakemberek és a szakirodalom többféleképpen nevezi: szeparációs félelem, elszakadási szindróma vagy egyedül maradási félelem. Ezek a fogalmak tulajdonképpen minden esetben ugyanazt a jelenséget takarják: a kutyafélelmi magatartás-megnyilvánulását, amely mindig egy bizonyos élethelyzetben, de különböző formákban mutatkozik.

Minden szociálisan fejlett, közösségben élő állat esetében - így a farkasnál és a kutyánál is - a közösségtől történő elszakadás természetes, de nagyfokú stresszhatással járó jelenség. Az evolúció és a fajok kifejlődése során fokozatosan kialakult, hogy a kölykök és fiatal állatok nyugtalansággal, hangadással, a társaikhoz történő közeledéssel reagáljanak a környezetükben történő bizonyos változásokra - pl. ha valamilyen oknál fogva eltávolodtak a csoporttársaiktól vagy egyedül maradtak. Az életben maradáshoz elengedhetetlenül szükséges reakció ez, mert csak ez jelentett biztosítékot arra, hogy az anyaállat, vagy a csoporthoz tartozó más egyedek megtalálják az elveszett, egyedül maradt kölyköt. A kölyökállatnak az időközben őt ért stresszhatás biokémiai folyamatai révén, tapasztalati úton meg kell tanulnia, hogy vagy ne mászkáljon el egyedül a csoport biztonságot adó közelségéből, vagy ha mégis valamilyen oknál fogva egyedül marad, akkor mit kell tennie ahhoz, hogy egyáltalán esélye legyen arra, hogy a szülei, vagy a többiek megtalálják, ami sok esetben az életben maradásával jelenthet egyet. Másik oldalról, az anyaállatnak és a csoport ivarérett tagjainak nagy segítséget nyújt az elveszett kölyök megtalálásában, ha az egyedül maradva hangot hallat, és aktivitással, mozgással hívja föl magára a figyelmet.

Ennek a fentiekben leírt kölcsönös stresszhelyzetnek a lényeges célja, hogy testi közelség és kapcsolat alakuljon ki a csoport tagjai között, amelyik a későbbi életük folyamán nagyon nagy hasznukra válik. Azon állatfajok tagjainál, amelyeknél nincs meg a csoportos, szocializált életforma, vagy a kifejlett állatok nem fészekben nevelik kicsinyeiket (pl. tengeri teknős, amely lerakja a tojását és otthagyja, s a kikelő kis állat egész életében talán egyetlenegyszer sem látja az anyját vagy az apját) nem lehet megfigyelni az egyedül maradási félelem jelenségét.

 

Miként alakul ki az "ördögi kör"?

A kutyakölykök, természetes módon, az életük első szakaszában (az első 4 hétben) csak akkor érzik magukat kellemesen és biztonságosan, ha a szociális közeg (anya és társaik), valamint a territoriális közeg (a születés helyszíne) egyaránt biztosítja számukra a folyamatos kötődés lehetőségét. A második életszakaszukban (a 4-10. hétig) kezdenek ismerkedik a tágabb környezetükkel, és egyre gyakrabban, több időre és messzebb távolodnak el az anyaállattól és a megszokott (élelmet és pihenést biztosító) helyüktől. Ilyenkor a tapasztalati alapon történő tanulás gyakorlata alapján minden egyes eltévedésük, egyedül maradásuk mint büntetés, és minden egyes sikeres visszatérésük mint jutalom működik. Tehát a korszerű kutyanevelésből ismert tanulási elmélet két pontja szoros összefüggésben, egymás utáni sorrendben érvényesül:

1.) Negatív büntetés - az egyedül maradáskor: a kutya cselekvésekor elveszít (-) egy pozitív élményt = nincs az anya vagy a falkatársak, valamint a megszokott élettér közelében.

2.) Pozitív megerősítés - a visszatéréskor: a kutya cselekvésekor kap (+) egy pozitív élményt = újra az anyja és a falkatársai közelében, valamint a megszokott élettérben van.
Sajnos sok esetben az emberi beavatkozás következményeként nem természetesen és optimálisan zajlik le ez a folyamat:
- a kutyakölyköket idő előtt elválasztják az anyjuktól;
- a kutyakölyköket túl korán viszi el az alomból a leendő gazdi;
- az elválasztás nem folyamatos átmenettel, hanem hirtelen történik;
- az új helyen az első napokban a kutyakölyköt szinte csak traumatikus élmények érik.

Mindezek természetesen hátrányos hatással vannak a kutya további biológiai és pszichikai fejlődésére. Gyakorta ez még azzal párosul, hogy az új, ismeretlen, idegen környezetben még csak egy új bizalmi kapcsolat sem tud kialakulni - pótolva az elveszettet -, mert pl. az új gazdi egy ketrecbe, fürdőszobába, vagy a lakásba bezárva egyedül hagyja bizonyos időre a kölyökkutyát. A kölyökkutyában rendkívül gyorsan kialakul az az érzés, hogy a környezetében élő emberekben nem bízhat meg olyan mértékben és módon, mint korábban az anyjában és falkatársaiban, mert azok keresték, segítettek neki visszatalálni a közösségbe, ezzel szemben jelenlegi társa(i) ellenkezőképpen cselekednek; elhagyják és nem működnek vele együtt a csoport együtt maradása érdekében. Fokozatosan kialakul egy szociális társaslény, falkaállat számára ellenőrizhetetlen és ezért nehezen elviselhető viszony: a bizonytalanság.

A kölyökkutya megpróbálkozik hasonlóan reagálni, mint ahogyan azt korábban tette, és eredményre vezetett: csahol, nyüszít, sír, ugat. Az egyre fokozódó stressz következtében egyre emelkedő neurotikus viselkedési tünetek jelentkeznek, mert a kutyasegítséget vár a környezetétől, de nem kapja meg. Szélsőséges esetben a lépcsőházból visszatérő vagy később hazaérkező gazdi (mint erős és tekintélyes falkavezér) - esetleg még jó hangosan össze is szidja, vagy bántalmazza. Ezáltal természetesen az egész helyzet még tovább rosszabbodik, mert a kutya még jobban és erősebben igényli a szociális kapcsolatot, tehát a következő egyedül hagyásnál még intenzívebben csahol, nyüszít, sír, ugat és rongál - az ördögi kör tökéletes működésbe indul.

 

Az egyedül maradási félelem megnyilvánulásai

Ürülék hátrahagyása a tartózkodási helyen
A kutyák természetüknél fogva tiszta állatok: nem szennyezik be szándékosan a pihenő- és tartózkodási helyüket. A kanok esetében a közvetlen tartózkodási helyen kívüli vizeletjelölésnek fontos jelentősége is van, ezért erre a célra lehetőség szerint tartalékolják húgyhólyagukban a vizeletet. Egy egészséges, kifejlett kutya rövid bélcsatornájából adódóan viszonylag jól befolyásolható rendszerességgel végzi székletének ürítését. Ha pl. napi 1-2 alkalommal eszik, akkor kb. ugyanennyi alkalommal bélsárt is ürít. Ezekből következik, hogy az egészséges és természetes igényeit kielégíteni képes kutyaesetében az egyedüllét alatti ürülékhagyás nem a normális biológiai folyamat eredménye.

A megnyilvánulás lehetséges magyarázatai:
- egyedül maradási félelem stresszkövetkezménye;
- a korábbi büntetés megismétlődését elkerülendő jelzés;
- nem megfelelő szobatisztaságra történt nevelés;
- betegség;
- anyagcserezavar.

 

Tárgyak és berendezés dühös rongálása
A nem kellő hozzáértéssel nevelt és szocializált, fogváltási korba lépő, vagy fiatal kutyák gyakorta rágják, rongálják meg a környezetükben található tárgyakat, kaparnak vagy ásnak a kertben és az udvaron akkor is, ha nincsenek egyedül. Ezek a viselkedésformák nincsenek összefüggésben az egyedül maradási félelemmel. Amennyiben a kutya csak akkor rongál a lakásban, ha a gazdája eltávozik, akkor a megnyilvánulás lehetséges okai a következők:
- egyedül maradási félelemből fakadó neurotikus tünet;
- játék- vagy kíváncsiság-indíttatású pótcselekvés;
- külső ingerforrásokból eredő indíttatású cselekvés;
- unalom.

Hangadás: sírás, nyüszítés, vonyítás, ugatás
Amennyiben a kutya a különböző hangjeleket a gazdi távozása után, távollétében adja le, akkor a megnyilvánulás lehetséges okai:
- egyedül maradási félelemből fakadó tünet;
- külső ingerforrásokból eredő cselekvés;
- unalom.
Némelyik kutya már a gazdi elmenetelének előkészületeit érzékelve elkezdi a nyüszítést, mert a távozási rituálét már összeköti az egyedül maradás következményével. Nem tévesztendő össze a jelenség a krónikus stresszben szenvedő és emiatt ugató, csaholó kutya jelenségével, mely egyedül hagyva és a gazdája jelenlétében egyforma intenzitással, látszólag minden ok nélkül, örökös hangadással fejezik ki pszichikai terheltségét.

Egyéb szimptómák

- Ha normális szobahőmérsékletű, fa padlóburkolatú (parkettás, laminált padlós) helységben a kutyanedves tappancsnyomokat hagy hátra (a talppárna az egyedüli testrésze a kutyának, ahol izzad!) az arra utal, hogy a kutyafél az egyedül maradástól.
- Ha a kutyát néhány percre egyedül hagyva, a lakásba visszatérve közvetlenül az ajtó mögött lecsöpögött nyáladék figyelhető meg, ez szintén annak a jele, hogy a kutya az egyedül maradást nagyon magas stresszterhelés mellett viselte el.
- Gyakori jelenség, hogy közvetlen a távozás előtt a kutya megpróbálja gazdája végtagjait vagy lelógó ruhadarabjait a szájába venni. Ezzel mutatja ki, hogy megpróbálja megakadályozni a gazdi távozását.
- Nem ritka, hogy a kutya egyedül maradási félelme nem aktivitásban mutatkozik meg, hanem pszichoszomatikus reakciókban: depresszió, élelemfelvétel megtagadása, hasmenés, hányás.

V .L. Voit és P. L. Borchelt viselkedéskutatók fölméréseinek eredményeként megállapítható, hogy az egyedül maradási félelemben szenvedő kutyáknál a különféle szimptómák az egyedüllét kezdetét követő 40-50. perc között érik el a csúcspontjukat. A legtöbb kutya az egyedüllét kezdetét követő 80-120 perc után már ismételten beáll a normális, félelmi szimptómák nélküli viselkedésre, általában kimerülten fekszik vagy alszik.

 

A büntetésből, bántalmazásból eredő következmények

Több kutyatartó ember abban a téves meggyőződésben él, hogy a kutya bizonyos cselekedetét követő erőszakos büntetés vagy bántalmazás után kialakul a kutyában az általa elvárt magatartási forma. Gyakorta hallani: "Blöki pontosan tudja, hogy azt nem szabad!" és ezt garanciaként kezelik arra vonatkozólag, hogy a kutyájuk valóban nem fogja ezt vagy azt tenni. Csak azt nem veszik figyelembe, hogy a kutya nem emberként, hanem kutyaként fog a történtek után viselkedni: megtanulhatja az esemény és következmény összefüggését úgy is, hogy a cselekvés akkor válik veszélyessé, amikor a gazdi jelen van, tehát akkor szabad csinálni, amikor nincs jelen. Egy okos kutya bizonyos dolgokat, amelyekért korábban büntetést kapott, egy idő után kizárólag akkor fog megtenni, amikor egyedül van. Az ilyen okokra visszavezethető rongálásnak, vonyításnak sok esetben csak áttételesen van köze az egyedül maradási félelemhez.

Ha bizonyos nemkívánatos cselekedetekért a kutyabüntetésben, bántalmazásban részesül, ez az esetek többségében tovább erősíti félelmét, mert egy szociális kontaktusra erősen vágyó állat az ez irányú igényét kimutatva nem azt kapta meg, amit ösztöne diktált, hanem az ellenkezőjét. Ezért erre úgy reagál, hogy a következő hasonló alkalommal igyekezni fog igényét még intenzívebben kimutatni. Az ismételt kudarc tovább erősíti a félelmét.

További hibalehetőség a büntetésnél, ha maga a következmény (büntetés) időben nem közvetlenül a cselekvés után történik. A kutyaképtelen bármilyen összefüggést találni a reggeli órákban, a nappaliban, félelemből történt vizelethagyás és a délutáni hazatérést követő előszobai kiabálás vagy verés között. Másik hibalehetőség, ha az egyedül maradási félelemből történő nyüszítés vagy ugatás váltakozva többféleképpen, vagy néha semmilyen módon nincs büntetve. Az elmaradó következetesség miatt a kutyában teljes bizalmatlanság alakul ki kétlábú társa irányában, és megtanulja, hogy végül is számára semmilyen lehetőség nem marad befolyásolni a dolgok menetét, mert hol ez történik, hol valami más. Ilyen esetekben a kutya, beletörődve a megváltoztathatatlanba, továbbra is félni fog egyedül, továbbra is úgy reagál, mint korábban, és továbbra is eltűri az ezzel járó büntetést és bántalmazást.

Biológiai hátránya az egyedül maradási félelemben szenvedő kutyaszidásának, verésének, hogy maga a büntetés aktivizálja ugyan az állat érzelmi rendszerét, de tompítja a gondolkodási kapacitását. A kutyareagálásának befolyásolása egyre inkább érzelmi síkra terelődik, de az állat egyre inkább elveszti a természetes tanulási képességét, mert a büntetés pillanatában erős testi és szellemi stresszreakcióba kerül. A keletkező bioenergetikai reakciók önvédelmi mechanizmust indítanak meg benne, annak érdekében, hogy azonnal, mindenfajta gondolkodás nélkül reagálni tudjon. Ez azonban egyidejűleg azt is jelenti, hogy az elvárás, amit az ember az állattal szemben támaszt, teljesen hatás nélkül marad.

A fentiekben leírt következmények miatt rendkívül fontos, hogy az egyedül maradási félelemben szenvedő kutyák esetében a gazda vagy a tréner ne azt akarja megértetni a kutyának, hogy mit nem akar, hanem azt hogy mit akar!

 

Mit tehet a gazdi?

Sok esetben már az is félsiker, ha a kutya gazdája néhány egyszerű megelőző intézkedést meg tud tenni.
- Az elválasztás előtti napokban készítsünk illatminta-anyag (az anyaállat, a kölyöktársak szagával), hogy elhozva, az új környezetben a kölyökkutya ne teljesen idegen szaganyagokkal szembesüljön.
- A kölyökkutyát az új környezetében azonnal (lehetőleg még mielőtt ürít) körbe kell csalogatni az összes helyiségben, ahol később tartózkodhat, ezt követően a helyén, az illatmintával és egy ízletes rágcsálnivalóval 1-2 percre egyedül hagyni, majd visszatérve megjutalmazni.
- 8-10 hetes kor között lehetőleg egyáltalán ne hagyjuk egyedül a kölyökkutyát, mert ebben az időszakban a legérzékenyebb az agyban a CRH (Corticotrophin Releasing Hormon) rendszer, amely leginkább befolyásolja a félelmet.
- Valósítsunk meg jól átgondolt és kivitelezett területkorlátozást (fölmosható padló, zárt ajtók, ideiglenes rács, a kutyamagasságában lévő tárgyak eltávolítása stb.).
- Bármilyen mértékű az egyedüllét, a hozzászoktatási próbálkozást csak nagyon lassan és fokozatosan ajánlott elkezdeni.
- A gazdi ne csináljon nagy és látványos jelenetet a távozásból: nyugodt, magabiztos mozdulatokkal, a kutyához történő beszéd, testkontaktus és szemkontaktus nélkül távozzék, és ezt következetesen minden alkalommal hasonlóan kivitelezze
- Ne mulasszuk el a kölyök megfelelő szocializációját.

Ha az egyedül maradási félelem jelei a kutyánál már egyértelműen mutatkoztak, a következő gyakorlati intézkedéseket lehet megtenni:

A kutya szellemi és fizikai igényeinek kielégítése
- Kényszerítsük a kutyát arra, hogy a napi száraztáp-adagjának 1/3 részéért megdolgozzon. Azon a területen, ahol egyedül kell maradnia, rejtsük el (szőnyeg alá, sarkokba, bútorok mögé stb.) a száraztáp-darabokat, amelyeknek megkeresése és elfogyasztása gondolkodásra és mozgásra készteti a kutyát.
- Valamilyen kutyás sporttevékenységgel, kellően fárasszuk le a kutyát, ezáltal az egyedül maradás során kényszerül pihenni és regenerálódni.
- Végezzünk klikker-tréninget, speciálisan arra a célra, hogy a kutya kényszerüljön önállóan gondolkodni, problémát megoldani.
- A KONG interaktív kutyajáték kemény gumiból készült, speciális formájú és üreges kiképzésű játékszer, amelyet a kutya számára ínycsiklandozó dolgokkal lehet megtölteni. A kutyát ingerli, hogy kontaktusba kerüljön a tárggyal, majd hozzáéréskor mozgással reagál. A KONG nagymértékben hozzásegíti a kutyát az egyedül maradás első kritikus szakaszának (5-40 perc) elviseléséhez, mert mozgásra, gondolkodásra, aktivitásra készteti.
- A DOGSMART interaktív kutyajáték, fából készült korong, amelynek mélyedéseibe jutalomfalatok helyezhetők. A gazdi távozásakor a nyílások mindegyikét egy-egy fadugó zárja. Az egyedüllét alatt a kutya csak akkor jut hozzá az elrejtett finomságokhoz, ha megpróbálkozik a fadugók egyenkénti kiemelésével, ami szintén gondolkodásra és cselekvésre készteti a fent említett kritikus időszakban.
Általános tapasztalat, hogy az egyedülmaradási félelmet mutató kutyák egyik leghatékonyabb kezelési módszere a minél több séta, futás, úszás, közös játék emberekkel és más kutyákkal.

Deszenzibiláló tréning
A deszenzibilizáló tréning a kutya fokozatos szoktatása az egyedül maradáshoz, mindenkori reakcióinak figyelembevételével. Ajánlatos alapos elemzést végezni arra vonatkozólag, hogy az egyedüllétet megelőző időszakban hogyan reagál a kutyaa gazdi bizonyos tevékenységeire, milyen stresszjeleket és csillapító szignálokat ad le stb. Fontos, hogy a kutya minden apró elfogadható viselkedését jutalom kövesse, és a különböző cselekvéselemek sorrendisége és azok következménye között a kutya ne tudjon kapcsolatot fölépíteni (pl.: cipőfölhúzás + kabátfelvétel + kulcscsörgés az egyik alkalommal és kulcscsörgés + cipőfölhúzás + kabátfelvétel a másik alkalommal). A távozást megelőző és a visszatérést követő 20-25 percben a kutyával teljes mértékben közömbösen kell viselkedni: NEM hozzászólni, NEM ránézni, NEM hozzányúlni! Az egyedül maradási tréning során ügyelni arra, hogy a kutyát minimális stresszkiváltó ingerek érjék.

Táplálék-kiegészítő szerek
A Proquiet rágóka tryptophan tartalmú, nyugtató hatású, elrágható, a kutya számára ízletes, nem receptköteles tabletta. Az 5 HTP tabletta különösen az USA-ban és Kanadában elterjedt, nem receptköteles táplálék-kiegészítő szer. Helyes adagolása nehézkes, ennek következtében a "véletlen" túladagolás miatt már sok kutya elpusztult. Szakmai körökben számtalan különféle mellékhatásról van tudomás, az elért eredmény nagyon kétséges. A fenti szerek nélkül, egyszerű odafigyeléssel és a táplálék helyes összetételének megválasztásával jelentős eredmény érhető el a kutyaagyában lejátszódó biokémiai folyamatok terén.

Ügyelni kell rá, hogy a kutyával etetett táp szénhidráttartalma rizs, burgonya, árpa, zab származású legyen, és ne kukorica. A száraztápon tartott kutyák esetében ajánlott a táp mennyiségét minimálisra csökkenteni, és az evés után kb. 2 órával külön szénhidrátban gazdag élelmet adni az állatnak. Ez ízlés szerint lehet burgonya-, paprika-, zab-, árpaszármazék, B és B6 vitamin adalékkal.

Gyógyszeres kezelés
Clomicalm tabletta. Hatását azzal próbálja elérni, hogy meggátolja a serotin és a noradrenalin felvételét az agysejtekben. A szerrel kezelt kutyáknak kb. felénél lehet több-kevesebb javulást tapasztalni.
Alprazolam, Buspiron, Chlorazepat, Fluoxetin, Hydrocodon, Imipramin, Sertralin, Protriptylin tabletták. Ezek mindegyike többé-kevésbé nyugtató hatású, némelyik elég erős mellékhatásokkal, szinte kivétel nélkül nagy mennyiségű szintetikus kémiai anyaggal. Alkalmazásuk csak állatorvosi felügyelet mellett, óvatos dózisban és rövid ideig tartó adagolással ajánlott! A fenti szerekkel kezelt kutyák esetében az elért eredmények rendkívül vegyesek, és nem egyértelműen bizonyítottak.
Bach-virágterápia. A Bach-virágterápiában használatos virágok közül több is alkalmas az egyedül maradási félelem pszichikai állapotának csökkentésére: apróbojtorján, rezgőnyár, vadgesztenyebimbó, katáng, hangafü, vörösvirágú vadgesztenye, rozsnok. Hogy ezek közül melyekből lehet hatékony keveréket összeállítani, az nagymértékben függ a szimptómához kapcsolódó egyéb kísérőjelenségektől. 
- Homeopatikus szerek. Néhány homeopatikus szer adagolása szintén kedvezően befolyásolhatja a kutya egyedül maradási félelmének csökkentését. Ajánlott egy természetgyógyászatban járatos állatorvos vagy terapeuta tanácsát kikérni, hogy az adott kutyahelyzetében, pszichikai állapotában az Arsenicum album D30, Phosphorus D30, Ignatia D 30 vagy a Pulsatilla D30 közül melyik a megfelelő szer.

A fölsorolt lehetséges megelőzési és gyakorlati módszerek körültekintő alkalmazásainak, kivitelezésének ellenére is előfordul, hogy szélsőséges esetben az egyedül hagyott kutyapánikba esik. Ezért rendkívül körültekintően, a lehetséges stresszhatásokat figyelembe véve kell eljárni. Fontos, hogy a kutyának legyen lehetősége kikapcsolódni, figyelmét elterelni, lenyugodni és pihenni. Az eredménytelenség és sikertelenség leginkább emberi hibára vezethető vissza, és nem a kutya tehet róla, hogy nem a gazdi elképzelései és elvárásai szerint alakulnak a dolgok. Ilyen esetekben ajánlatos egy külső szakember, megfigyelő segítségét kérni a módszerek és tréning helyességének megállapítására. Sok esetben a kutyát érő ingerek téves megítélésében keresendő a sikertelenség oka, ezt videoanalízissel lehet pontosan megállapítani.

Gondoljon rá, hogy Ön most a kutyája helyett is olvasott - az ember és a kutya jobb együttéléséért!

 



nyitókép: archív

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 

Magyar vizsla kölykök eladók 20.000 Ft/db áron. 3 szuka, 2 kan. Augusztus végi elvihetőséggel. Oltási könyv 1 oltással. Érdeklődni telefonon: +36-70/705-6243

tovább a hirdetésre »

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)