Gyerek és kutya
ARCHÍV! - Állatasszisztált oktatás
A "négylábú tanársegédekkel" végezhető pedagógiai munkáról - egyetemi szinten
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Stefan Siman  |  2006. április 21.

2005 októberében Szombathelyen tartottak konferenciát a magyarországi állatasszisztált terápiának kutyával történő alkalmazási lehetőségeiről.


A kutyáknak a pedagógiai munkába történő bevonásáról a közelmúltban a németországi Köln egyetemén is tartottak egy szakmai napot; az ott elhangzottakról számol be lapunk munkatársa. 

Az utóbbi években egyre gyakrabban kerülnek nyilvánosságra kutyákkal és más állatokkal támogatott terápiai-, pedagógiai és egyéb - úgynevezett "állatasszisztált" - módszerek alkalmazási lehetőségeiről különféle riportok és beszámolók. Sokak számára egyre inkább tudatossá válik, hogy a teljes és tökéletes élethez - szorosan beleértve a gyógyászat, terápia, betegellátás, különböző rehabilitációs tevékenységek, szociális és pszichikai gondoskodás és a pedagógiai munka területeit is - az intelligens és egyre tökéletesebb technika alkalmazása mellett szükség van az élőlényekre, állatokra, kutyákra is. Ennek következtében sok területen kap egyre fontosabb és központi szerepet az állatokkal asszisztált és támogatott munka. Az Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központban, a rumi Áltatalános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskolájában, a kőszegi Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézetben és a Johanneum Evangélikus Diakóniai Központ Egészségügyi Gyermekotthonában végzett munka és az elért eredmények minden kétséget kizárólag nem csupán példaértékűek. Elismerést és megfelelően rendezett jogi és adminisztratív keretet kívánnak a tevékenységben résztvevő emberek és kutyák egyaránt.

 

Állatok integrálása a pedagógiai munkába

A németországi Köln városának egyetemén, többek között a neveléstudományi és a gyógypedagógiai-rehabilitációtudományi tanszéken folyik a pedagógusok képzése és továbbképzése. Az egyetem egyik professzora, Dr. Klaus Fitting-Dahlmann vezetésével 2005-ben hozták létre a TiPi ("Tiere in Pädagogie integrieren" - "Állatok integrálása a pedagógiába") nevű kutatási csoportot. A TiPi céljául tűzte ki a németországi és lehetőség szerint az EU-n belüli, állatokkal támogatott pedagógiai és ehhez kapcsolódó terápiai tevékenységeknek az összefogását, vizsgálatát, az eredmények kiértékelését, valamint a képzés, továbbképzés és a munkaminőség biztosításának megoldását.

A csoport két rendkívül aktív munkatársa, Claudia von Rogall és Eva Brüggemann viszonylag rövid idő alatt rendkívül jó eredményeket tud fölmutatni az állatoknak a különféle iskolák (normál általános iskola, hátrányos helyzetű gyerekek iskolája, testi vagy szellemi fogyatékos gyerekek iskolája stb.) pedagógiai munkájába történő bevonásának lehetőségeiről és eredményeiről. A csoport létrehozott egy internetes fórumot, ahol tapasztalatok cseréjére és információátadásra van lehetőségük a témával tanulmányaik során foglalkozó egyetemi hallgatóknak, az állatokkal támogatott pedagógiai munkát a gyakorlatban megvalósítóknak, valamint az állatok oktatásában és képzésében résztvevőknek.

A TiPi negyedéves időközönként szakmai napot szervez, ahol különböző kapcsolódó témákról hallhatnak előadásokat az érdeklődők. Az érdeklődést és az "állatokkal támogatott pedagógia" (angol szakmai rövidítés szerint AAE) szakmai elismertetésének folyamatát jól jelzi a résztvevők számának növekedése. A tavalyi első szakmai napon közel 30 érdeklődő volt jelen, a 2006. február 17-én megtartott egyetemi nyílt rendezvényen már közel 100 egyetemi hallgató, leendő pedagógus, tanár, iskolaigazgató, gyógypedagógus és fogyatékos gyerekekkel foglalkozó intézmény dolgozója hallgatta az előadókat és vett részt a szakmai fórumon.

 

Az "iskolakutyák"

A szakmai nap első előadója, Viola Pfordte Hepp két ausztrál juhászkutyának egy müncheni iskolába (Knappertsbusch HauptSchule in München) hivatalos iskolakutyaként történő engedélyeztetéséről, bevezetéséről, valamint a kutyákkal elért változásokról és eredményekről számolt be. Véleménye szerint elengedetlenül szükséges - már az előkészítő fázisban is -, hogy kellő, szakmailag meggyőző felkészültséggel rendelkezzék a pedagógus, és az alkalmazásra kerülő kutya is. Az etikai és jogi érvek együttes hatására lehet egyáltalán elérni, hogy a pedagógus és kutya, mint egy jól működő páros, lehetőséget kapjon a munkához.

Az eddigi - közel egy éves - tapasztalatai hátrányos helyzetű gyerekekből álló, délutáni napköziotthonos foglalkozással kiegészített 8. osztályban végzett munkára alapozódnak. A 25 fős osztályban 9 lány és 16 fiú van, ebből 7 nem német nemzetiségű. Egy részük jelentős lelki sérüléseket szenvedett, drámai előéletű gyerek, többek között háborús közegből menekült afrikai fiatal. Egy ilyen összetételű osztályban Pfordte Hepp asszony szerint az alábbi, pedagógiailag jól körvonalazható és dokumentálható területeken történt eddig jelentős javulás a két kutya bevonása révén:
- sokkal több pozitív érzelmi megnyilvánulás van az osztályban, mint korábban,
- a közösségi sikerélmények sokkal aktívabbak lettek, mint korábban voltak,
- minden gyereknek jelentősen növekedett a felelősségtudata, mint korábban,
- a kutyákkal végzett közös aktivitások révén azok a gyerekek is integrálódni tudtak az osztályközösségbe, akik korábban kitaszítottak voltak.

Az osztályközösség és az egyes gyerekek pszichikai állapotának javulása is egyértelműen kimutatható a kutyák jelenléte és pedagógiai munkába történt bevonása óta:
- a kutyák jelenléte, a velük történő esetenkénti testkontaktus fölvétele segít a gyerekeknek a stresszhelyzetek gyors leépítésében,
- csökkent a gyerekek magányérzete,
- a korábban gyakorta jelentkező unalom és depresszió jelei megszűntek,
- a kutyák integrációja óta általánosan jobb a hangulat,
- a kutyákkal végzett aktivitásoknak köszönhetően kevesebb volt a betegnapok száma.

Az osztály a két kutya, Windy és Sylvester bevonásával önálló, példamutató kezdeményezést indított "Szemetet a szemetesbe" címmel. Korábban az iskola vezetése és a gondnokság megoldhatatlannak látszó problémával állt szembe a "véletlenül elejtett" hulladékokat illetően. A diákoknak a kutyákkal végzett akciói és információs felvilágosító munkája azonban meghozták az eredményt: tisztábbak lettek a folyosók és az iskolaudvar. A gyerekek és a szülők kérdőíves kiértékelése szintén egyértelműen pozitív eredményekről tanúskodik, ezért az iskola vezetősége és a szülői munkaközösség egyöntetűen az "iskolakutyák" további munkája mellett döntött, így az a jelen tanévben is tovább folytatódik.

 

Négy tappancs a tornateremben

Ezt követően Timea Siman előadásából a résztvevők áttekintést kaphattak a müncheni "Symbiosys - ember és kutyaakadémia" állatokkal támogatott pedagógiai munkák területére jelenleg kialakított képzési és továbbképzési lehetőségeiről, majd részletes beszámolót hallhattak a 4Pfoten (4Tappancs) által létrehozott, kifejlesztett és elismert "Az ember és a kutya együttélése" iskolai projektről is. Az általános iskolai tananyagba szervesen beilleszthető, 5 x 45 perces ismeretterjesztő, oktató és a kutyával közös aktivitást támogató program a Bajor Oktatási Minisztérium jóváhagyásával a múlt év szeptemberétől már sok iskolában került sikeres lebonyolításra.

Timea Siman előadásában ismertette a hallgatókkal az általa kidolgozott program rövid tartalmát:
1. A gyerekek előkészítése a projektre, illetve a kutyával való első találkozásra, a kutya származásának, emberekhez való viszonyának rövid története.
2. Az első találkozás a kutyával, játékos alapengedelmességi gyakorlatok.
3. Alapismeretek az ember és a kutyaközötti kommunikációról, az ember és kutya testbeszédjeleinek megismertetése, hasonlóságai és különbségei.
4. Helyes viselkedés idegen kutyával történő találkozáskor, esetleges baleseti helyzetek megelőzése.
5. "Nekem is kell egy kutya" - a fajnak megfelelő tartás biztosítása, közös játék a kutyával.

Egy rövid videofilm bemutatásával mindenki számára jól érzékelhetővé vált, hogy az "Ember és a kutya együttélése" iskolai projekt milyen pedagógiai célok elérését teszi lehetővé. A hallgatóság kérdéseire válaszolva az előadó elmondta, hogy a programnak a tornateremben vagy az iskolaudvaron történő kivitelezése esetén a gyerekek (2. vagy 3. osztályok) különféle képességeinek fejlesztése érdekében milyen, a kutyával közösen végezhető gyakorlatokra és játékokra kerülhet sor.

Az eddigi tapasztalatok és az iskolák pedagógusainak véleménye egyértelműen pozitív eredményeket mutatnak. Külön kiemelést érdemelt egy olyan iskolában szerzett, rendkívül jó tapasztalat, ahol egy 3. osztályt a közeli gyógypedagógiai intézet hat szellemi fogyatékos gyerekével egészítettek ki a kutyás foglalkozások időtartamára. A kutya segítségével a fogyatékos gyerekek integrálódása és közös aktivitása az egészséges gyerekekkel a résztvevő tanárok és gyógypedagógusok véleménye szerint korábban soha nem tapasztalt intenzitással valósult meg.

 

Négylábú gyógytornász

A szakmai nap Ausztriából érkezett előadója, Eva Brandner-Höfer a "Canisterapia" nevű programját mutatta be a hallgatóságnak. A saját tenyészetből származó landseer kutyáival végzett, a Steierországi Pedagógiai Akadémia által elismert munka, mely a közeljövőben könyv alakban is megjelenik, a fogyatékos gyerekek mozgását elősegítő gyakorlatokra koncentrálódik. A részletes, mindenre kiterjedő és komoly tudományos háttérrel rendelkező magyarázatokkal alátámasztott előadás során a gyerekek szenzomotorikus problémáinak a kutyákkal segíthető területei voltak a központi helyen. A jelenlévő gyógypedagógusok és gyógytornász szakemberek részéről különösen nagy elismerést kapott az előadás, amely mindenki számára jól érthetően, de magas szakmai színvonalon tette érthetővé, hogy a különféle mozgássorozatok, mozgáskombinációk között milyen motivációs és eredménybeli különbségek lehetnek, ha kutyával, illetve kutyanélkül végzik azokat a rászorulók. Az előadás külön kiemelte a stresszhormonok leépítését segítő, a légzőrendszert támogató, kutyával végezhető gyakorlatokat. Külön színfoltot jelentett a jelenlévő landseer kutyával bemutatott néhány gyakorlati példa.

A szakmai nap délutáni részében Bibi Degnnek a Tellington Team németországi képviselőjének előadását és a Linda Tellington által létrehozott Animal Ambasador gyerekek által működtetett németországi csoportjának beszámolóit hallhatták a résztvevők. Az Animal Ambasador tulajdonképpen egy állatmenhely, ahol az állatokkal való munkák, foglalkozások egy részét általánosiskolás-korú gyerekek végzik. A gyerekek egyéni vagy csoportos állatvédelmi ötleteinek, elképzeléseinek megvalósítására ad lehetőséget az Animal Ambasador, ahol szakmai felügyelet mellett terápiai, pedagógiai célok elérését ötvözik a klasszikus állatvédelmi célokkal. A jelenlévő gyerekek beszámolói rendkívül meggyőzőek és hatásosak voltak. A pedagógusok és intézetvezetők egyértelmű elismeréssel reagáltak a Bibi Degn által vezetett, de a gyerekek által önállóan előadott különféle projektekről szóló beszámolókat illetően.

 

Higiénia az intézményekben

A délutáni szakmai fórum beszámolóinak, hozzászólásainak és témáinak érdekessége semmivel sem maradt el az előadásokétól. A legtöbbet elhangzott kérdések az intézményekre évtizedek óta nehezedő merev és idejétmúlt higiéniai-egészségügyi-tisztasági előírások köré csoportosultak. A válaszokból és az elmondott gyakorlati példákból kiderült, hogy a tapasztalatok alapján minden olyan intézményben, ahol bevezették az állatokkal támogatott pedagógia valamilyen formáját, az intézmény vezetője önállóan, személyes meggyőződés alapján döntött.

Eddig egyetlen helyszínen sem történt közigazgatási, kezelői tiltás, holott az érvényben lévő jogszabályok ezt lehetővé tennék. Mivel az igény, a gyakorlat és az elért eredmények sokkal előbbre tartanak, mint a jogalkotás, egyetlen helyen sem vártak a jogi szabályozás átalakítására, hanem felelősséget vállalva, logikusan, a naprakész ismeretek tudatában kezdeményeztek és döntöttek. A beszélgetés résztvevői egyöntetűen megállapodtak abban, hogy elsőrendű szempont a gyerekek érdeke, akkor is, ha az illetékes hatóságok adminisztratív szabályai messze elmaradnak az aktuális realitástól. A vélemények abban is egyöntetűek voltak, hogy manapság egy normálisan tisztántartott, rendszeresen állatorvosi ellenőrzés alatt álló és az Eu-normák szerinti oltásban, valamint parazitairtásban részesült kutya, macska vagy más kistestű emlősállat bevitele a gyerekek közé egy oktatási intézménybe semmilyen fertőzési és higiéniai veszélyt nem jelent.

Ezzel együtt természetesen keresni kell a kapcsolatot és a lehetőségeket abba az irányba, hogy az EU országaira egyformán érvényes módon, hosszú távon, jogilag rendezett környezetben lehessen dolgozni az állatokkal a különféle pedagógiai intézményekben. Ennek a távlati célnak az eléréséhez többek között fölhasználhatók és igénybe vehetők Dr. Andreas Schwarzkopfnak, a mikrobiológia és fertőzésepidemiológia egyik jelentős szakemberének, a Bad Kissingeni Hygenia Akademia vezetőjének eredményeit és adatait. Ezek egyértelműen kimutatták és dokumentálták, hogy egy háziállat (pl. kutya) semmivel sem visz be több és minőségileg más baktériumot vagy potenciális fertőzésokozót egy egészségügyi vagy szociális intézménybe, mint egy átlagos tisztaságú ember egy átlagos tisztaságú járművel való utazás után.

 

Kutya, de milyen?

Hosszas szakmai beszélgetés alakult ki a pedagógiai munkában használatos kutyák milyenségét illetően. Az eddig rendelkezésre álló tapasztalatok szerint nem lehetnek egyértelmű fajtakorlátozások. A beszámolókból és az eddig ismert adatokból az alábbi következtetéseket vonhatták le a jelenlévők:
- kis testméretű kutyák korlátozottan alkalmazhatóak, mert méretüknél fogva nem kapnak a gyerekektől megfelelő elismerést, és testméretükkel sok gyakorlat nem kivitelezhető;
- amputált farkú és fülű egyedek nem alkalmazhatók, mert nem képesek a pedagógiai munkához sok esetben nélkülözhetetlen testbeszédjeleket megfelelően leadni;
- azok a fajták, amelyek alkati adottságuknál fogva átlagon felül nyálaznak, nem kapnak nagyfokú elismerést és szimpátiát a gyerekek és szülők irányából, ennek megfelelően ezek alkalmazását nem tanácsolják a szakemberek;
- a közepes vagy nagy testméretű kutyák (kb. 40 kg fölső súlyhatárig) kifejezetten előnyösen használhatók;
- bizonyos pedagógiai célokhoz az álló füllel és hosszúkás orral rendelkező fajták előnyösebben alkalmazhatók;
- a fajtatiszta tenyészegyedek semmilyen előnnyel nem rendelkeznek a keverék kutyákkal szemben;
- jelenleg meglepően nagy számban vannak alkalmazásban állatmenhelyről kivett, törzskönyv nélküli, keverék egyedek.

A kutyák képzését, valamint a létrejövő ember-kutyakapcsolatot illetően a tapasztalatok abba az irányba mutatnak, hogy a hagyományos munkakutya-kiképzéstől eltérő kapcsolati forma kialakítása előnyös. A legtöbb klasszikus kutyával végzett munka során az a cél, hogy az ember a kutyát maga előtt pontosan irányítani tudja. A pedagógiai munkában használatos kutyáknál a cél, hogy az ember vezetni tudja a kutyát, és a kutya precízen kövesse az embert. Ennek a képzési módnak gyakorlati kivitelezésével már több helyen nagyon jó eredményeket értek el.

 

Biztonság és minőség

Szó esett a biztonságról, hiszen az alkalmazott állatok a legmagasabb szintű kiképzés és a legkörültekintőbb szervezés ellenére is esetlegesen kárt okozhatnak, vagy egy véletlen folytán - nem az állat hibájából - balesetek adódhatnak. Ennek megfelelően csakis erre a célra kötött biztosítással rendelkező, EU-előírás szerinti állategészségügyi okmányokkal és pedagógiai munkához jogosító vizsgával rendelkező kutyák alkalmazása ajánlott. A kutyák időszakonkénti újravizsgáztatását szintén indokoltnak tartották a jelenlévő szakemberek.

A szakmai fórum résztvevői egyöntetűen állást foglaltak amellett, hogy a kutyák és más állatok pedagógiai munkában való használatát egy minőségi szinthez, elfogadott standardhoz kell kötni. Csak ennek elfogadtatása garantálhatja, hogy nem valamiféle "divatos tevékenység a család kedvenc golden retrieverjével" vagy "jótékonykodási elfoglaltság egy rendes kutyával" fog a jövőben elterjedni, "állattal végzett pedagógia" címszó alatt. Meg kell teremteni ennek a szakmai területnek az elfogadottságát és minőségi színvonalát. Külön fölhívták a résztvevők a figyelmet arra, hogy tudni kell különbséget kell a már jelenleg néhol fölbukkant "beviszem én a kutyám a tanterembe ingyen" jellegű amatőr felajánlások és a valóban megalapozott, szakmailag körültekintően megszervezett és hatékony állatasszisztált pedagógiai munka között. Ez utóbbiba időt, pénzt, tudást, energiát áldoznak emberek és állatok egyaránt, aminek végeredményét ennek megfelelően kell honorálni.

 

Stefan Siman
Dipl. állatterapeuta, kutyatréner

A TiPi következő szakmai találkozóját az "Animal Learn" központtal közös szervezésben május 13-14-én tartja Aschauban.

A témához kapcsolódó webhelyek:
http://www.therapiehunk.at/
http://www.symbiosys.info/
http://www.4pfoten-tiertherapie.de/
http://www.uni-koeln.de/
http://www.tipi-koeln.de/




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)