Jog-ügyes
Bozontos kiskutyák I.
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Czerny Róbert  |  2010. október 29.

Bozontos kiskutyák I.

Az Úgy szeretnék egy bozontos kiskutyát... kezdetű dal a slágerlistás korszak elmúltán, évtizedekkel később is hatással van arra, aki csak egyszer is meghallgatja. A siker garantált: kiskölyök énekel egy kiskutyáról.


 

 

Fülbemászó dallam, csengő-bongó gyermekhang, és az örök téma: gyermek és állat egymás iránti ragaszkodása. A dalszövegnek azonban van a jelen korunk számára is aktuális üzenete: "ha nem lesz fajtiszta, az se baj".

A nem faj(ta)tiszta kiskutyák a mai Magyarországon hol másutt is lennének megtalálhatóak, mint a gyepmesteri (állategészségügyi) telepeken, az állatmenhelyeken és az utcán! Merüljünk el abban a korántsem egyszerű problémában, hogy miként lehet a csavargó, bozontos kiskutyát az utcáról befogadni, megtartani - jogszerűen!

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 127. §-a szerint "ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet". Ez azt jelenti, hogy a gazdátlan javakon (uratlan jószágon) akkor lehet tulajdonjogot szerezni, ha a dolognak (pl. az ebnek, mint élő jogtárgynak) nincs tulajdonosa. Ez esetben a tulajdonszerzés birtokbavétellel történik. Akkor tekinthetjük a kutyát gazdátlannak, ha azért nincs tulajdonosa, mert nem is volt (pl. kóborló anyától elhanyagolt építési telken világra jött kutyakölyök), vagy a korábbi tulajdonos szándékosan felhagyott a tulajdonjoggal (pl. utcára kitett jószág). Ez utóbbi példával kapcsolatban kell megjegyeznünk, hogy az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 8. §-a értelmében az ember környezetében tartott állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad, és az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos. Aki ilyen cselekményt követ el, megvalósítja az állatkínzás bűncselekményét. Ezek a szigorú szabályok mára megnehezítik annak tisztázását, hogy valóban kidobta-e a tulajdonos a később megtalált, és egy rendes befogadó gazdához, családhoz került kutyát, vagy sem. Ha ugyanis a befogadó család becsületesen (és jogszerűen!) jár el, keresni kezdi a régi gazdát, és meg is találja őt, az esetleges jogsértést az előző kutyatulajdonos természetesen nem fogja beismerni. Még az is előfordulhat, hogy a befogadó család keveredik gyanúba: kutyalopás miatt!

A Ptk. 129. §-a szabályozza a találást, mint a tulajdon megszerzésének egyik eredeti módját. Ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, feltéve, hogy mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír elő, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa, ezen felül a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett. Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találta. Ilyen esetben a dolgot a hivatal vagy a vállalat három hónapi őrizet után értékesítheti. A tulajdonos a találást követő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását.

A fenti szabályok alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy ha valaki például egy fővárosi buszon egy ott felejtett zsákban bozontos kiskutyát talál, nem viheti haza, ehelyett köteles leadni a BKV-nak. Hogy aztán a BKV hová viszi, mit csinál vele, már nem tartozik ránk. Vagy mégis? Állatvédelmi szervezet a BKV-nál vagy a területileg illetékes állategészségügyi állomásnál kérheti annak vizsgálatát, hogy mi lett a talált jószággal, és kezdeményezheti annak új gazdához kerülését, állatvédelmi vagy állategészségügyi jogszabályokra hivatkozva.

Mi legyen az utcán talált kutyával? A jegyzőnek is bevihetjük, de a rendőrségen is bejelenthetjük. A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet 27. §-a egyes, a találással összefüggő kérdéseket is szabályoz. Kimondja, hogy a rendőr az állampolgár által talált dolgot (bizonyos dolgok kivételével) csak akkor vehet át, ha annak a jegyzőhöz történő beszolgáltatása valamilyen oknál fogva nem lehetséges. A rendőri átvételről elismervényt kell adni. Az említett BM-rendelet 29. §-a kimondja: "ha a rendőr közterületen állati tetemet vagy sérült állatot talál, erről értesíti az elszállításra kijelölt szervezetet vagy a jegyzőt".

Nem biztos, hogy egy bozontos kis "vakarcs" kerül az utunkba. Vajon mit tehetünk az értékes, fajtatiszta kutyával? A Ptk. 130. §-a úgy rendelkezik, hogy ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg (a már ismertetett szabályok miatt), a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, feltéve, hogy megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak avégből, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa. Mekkora lehet a találódíj? Erről és a megtalált eb felelős őrzéséről a jelen cikksorozat 2. részében, a következő lapszámban olvashatnak. A cikksorozat 3. részében pedig a menhelyekről örökbe fogadható kutyákat érintő jogi kérdésekről ejtünk szót.

Dr. Czerny Róbert állatvédelmi jogász rovata
(A fenti képen M. Andrea és M. Krisztina
láthatók, az utcáról befogadott bozontos
kiskutyákkal)



nyitókép: archív

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)