A fajtatenyésztés története
A fajtatenyésztés története IX.
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Barba Rafael Péter  |  2012. április 24.

Räber szerint az elsőként betelepülő ainuk tőzegkutyákat (canis familiaris palustris) hoztak magukkal, és ezekből tenyésztették ki az ősi nippon inut, mely a japán spiccek őse.


 

12000 évvel ezelőtt, a jégkorszak végi olvadás miatt megemelkedő tengerszint szüntette meg a ma szigetországként ismert Japán összeköttetését a kontinenssel.

A benépesülés ezt megelőzően, az őskőkorban (Kr.e. 50000 körül) ment végbe. Az ember a vándorló nagyvad csordákat követve települt meg e tájon, csakúgy, mint a ragadozók, így a farkas. Kr.e. 11000-től, az úgynevezett Jomon korszakban már letelepült népességgel találkozunk.

 Közlésében az első csontleletek Kr.e.: 6000 tájára datáltak. Véleményét osztja az általa is hivatkozott japán régész, Saito, aki állítólag 300 újkőkori kutyacsontvázat vizsgált meg. korukat Kr.e.: 5000 körülire becsülte. Átlagos marmagasságuk 36,8 cm és 49,5 cm között volt. Honshu észak-nyugatirészén további két 55 cm marmagasságú egyed maradványaira bukkant. Rámutat, hogy a vizsgált osteológiai anyag jól megkülönböztethető a japán farkas egykorú maradványaitól, ugyanakkor nagyfokú rokonságot mutat a kontinens tőzegkutyáival. Mindez arra utal, hogy a kutyát az ainuk magukkal hozták, domesztikációja nem a szigeteken történt.

Leletek bizonyítják, hogy a késői Jomon korban (Kr.e.: II. évezred) a mai kis shiba inuk őseit kedvencként tartották, s igazi temetésben részesítették.

A fajtatenyésztés tehát, már igen korán megjelenik e kultúrkörben is. Mégis, milyen tényezők alakították a szigetek kutyáit?

elsőként a földrajzi és éghajlati adottságokat kell vizsgálat tárgyává tenni. A szigetország 73%-át hegyek alkotják. Vizsgált korunkban ezek jelentős részét erdők borítják. A mezőgazdasági művelésre alkalmas terület kevés. A szigeteket ölelő tenger, a számtalan öböl révén a halászat már kezdetektől az élelemszerzés legfontosabb forrása. Az éghajlatra az észak-déli elhelyezkedés, a télen is előforduló monszun-esők, az óceán közelsége nyomja rá bélyegét. Az északi szigetek kemény és hosszú teleivel, a déli szubtrópusi éghajlat éles kontrasztot alkot. Ezek az adottságok, társulva a kialakuló vallási képzetekkel, meghatározóak az életlehetőségek tekintetében. Nincs jelentős állattenyésztés. A hússzerzés forrása elsősorban a vadászat, mely éppen a hitvilág alakulása következtében fokozatosan háttérbe szorul. Az állati fehérje szükséglet kielégítése mindinkább a tengerből történik. Az európaiak érkezése előtti izoláltság állapotában nincsenek olyan technológiai újítások sem, melyek új kutyafajták születését indukálhatnák. A kutya szerepe az ősi feladatkörben konzerválódik: vadásztárs, őriz és jelzi a veszélyt, északon szánt húz, terhet szállít. S persze, kínai mintára, a vallás is oka lesz néhány fajta megjelenésének. A luxus szintén szükségletet teremt, hogy végül az ember vérszomjas szenvedélye szintúgy megkövetelje a magáét.

Az ősi japán fajták kialakulásának és fennmaradásának feltételeit nagymértékben a zárt közösségekben való életviszonyok, a tradicionális életvitel teremtették meg. Itt említendő a japán spiccek különlegesen tetszetős és egyedi szőrzete, mely az éghajlati viszonyok mellett a halban gazdag takarmányozás eredményének is köszönhető.

Ahhoz, hogy a folyamat még jobban érthető legyen, további rövid történeti áttekintés szükséges.

A Yayoi korszakból (Kr.e. III. század - Kr.u. III. század) fennmaradt, erősen stilizált kutyaábrázolásokban néhányan a ma már nem létező nippon inut vélik felismerni.

Kr.u.: 57-től datálható a kínai kapcsolatok kialakulása, a IV. századtól ez egyre erősödik, létrejön az állam. Az V. században Koreából lovas nép kel át.

A VI. században az ősi shinto ("Istenek útja") vallás rovására átveszik a buddhizmust. A VIII. század második felére tehető a buddhizmus és a shintoizmus összeegyeztetése (shinbutsu shu-go = istenek egyesítése). A shinto kamikat (természeti erők, szellemek) a Buddhákkal társítják.

A X-XI. századtól a gyengülő központi hatalom árnyékában az egymás mellett élő vallások keverednek. 1219-re tehető a szamuráj rend létrejötte. Az 1274-es és 1281-es mongol támadások kudarcát követő viszonylag nyugodtnéhány évtized alatt az erkölcsi hanyatlás jeleként értékeli némely forrás a szamurájok kedvenc időtöltései között a kutyaviadalokat. Takatoki, az utolsó Hojo régens (1303-1333) is gyönyörűségét lelte ezekben. A győztes ebeket gazdagon feldíszítve hordozták körül a küzdőtéren a közönség csodálatára.

Az Ashikaga kor (1336-1573) végére tehető az első japán eb törzskönyv, a Kezukecso születése, ebben különválasztják az őshonos és import fajtákat (1542-től megjelennek az európaiak).

Nitta Yoshisada krónikája a XVI. század első felében, majd a következő században Hojo Soun, a szamuráj élet hagyományos elemeit sorolva kiemeli az íjászat, a lovaglás és a stratégia ismeretének fontosságát. A gyakorlás elengedhetetlen eleme a célbalövés mozgó célra. Ilyen az "Inuoimono", vagy futó kutyalövészet. A gyakorlat aprólékosan kidolgozott pontos koreográfia szerint folyt. A kutyákat nem volt szabad megsebezni. A lövészek ezért különlegesen kiképzett, gömbölyű fejű nyílvesszőket használtak.

A mozgalmas XV.-XVI. századot követő hermetikus elzárkózás a konfucianizmus előretörését hozza. Az Edo/Tokugava korszak (1600-1867) új politikájának megszilárdulására a jóindulatról szóló konfuciánus eszmék és a Buddhizmus könyörületes szelleme is hatással volt. Végletes példa erre a "Seiruě awaremu no rei" (Minden élőlény iránti könyörület ediktuma), melyet az ötödik shogun, Tsunayoshi (1646-1709) adott ki. A konfucianizmust tanulmányozó shogun a jóságos kormányzás híve volt, s szerette a kutyákat. Maga is a kutyaévében született. A hagyomány szerint gyermeke halálakor egy Buddhista szerzetes azt mondta neki, hogy előző életében bizonyára megölt valami élőlényt, s most ezért kell bűnhődnie. Valószínűleg ezek a hatások vezettek nevezett rendeletének 1687-es kibocsátásához, mely általánosságban tiltotta az állatok megölését, de különösen a kutyákét. Aki megölt egy kutyát azt ki kellett végezni. El is nevezték a haragos közemberek "Inukabo"-nak ("kutyaherceg"-nek, "kutyashogun"-nak). Nyugat-Edoban hatalmas, 82.500 m2-es kutyamenhelyet építtetett, ahol a kóbor állatokat befogadták és ellátták. Mivel a szabályozás a tilalmat fokozatosan kiterjesztette a halakkal, madarakkal és teknősökkel való kereskedésre is, az általános felháborodás hatására ezeket a rendeleteket a shogŰn halála után eltörölték.

Angol forrás szerint a házikutyát Omistoként (az öngyilkosság embertestű, kutyafejű istene) is tisztelték. Amikor elpusztult állva temették el, úgy, hogy a feje kint legyen a földből, és még néhány napig ételt hordtak elé. Más forrás ezt a közlést nem erősíti meg.

A kínai Fo oroszlán japán megfelelője a Shishi, más néven Koma-inu (koreai kutya), avagy Kara-shishi (kínai oroszlán), mely szintén stilizált oroszlán megformálás. Elhelyezésének módja és szerepe is azonos amazokkal. Talán ezt az idealizált formát kívánta megtestesíteni az irodalomban mukuge (?) inunak nevezett jószág.

A kutyamár a korai népi hagyományban baj elhárító: távol tartja az ártó szellemeket, gyermekek védője, talizmán. Születéskor a gyermek feje mellé kutyafigurát tettek. A kislányok kutyadobozt kaptak a piperecikkek tárolására, s fiatalasszony korukban is használták ezeket. A baj elhárító kutyafigura a hozomány része. kutyafigurát (inukariko) küldtek a betegnek, így kívánva neki gyógyulást. Baj elhárító, démonűző szerepe volt a hayabito-k (kutyamaszkos, ugatva haladó testőrök) vonulásának is a császári menet élén.

Ember és kutyaegyüttélésének sajátos hozadéka az úgynevezett "Vászon rangsor", melyben a kutya nyakára rögzített vászonszalag színe, minősége, szabása és a viselés módja utal a tulajdonos családjának társadalmi helyzetére, a megjelenés vallási-, egyéb társadalmi esemény (seregek szemléje, vadászat) jellegére. A kutyák megbecsülését jelzi az is, hogy ellátásukra személyes őröket neveztek ki. Az etetés ceremoniálisan zajlott le. Ezeket az őrzőket, ápolókat "inukai"-nak nevezték. Az idők folyamán ez családi névvé vált.




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)