A fajtatenyésztés története
A fajtatenyésztés története IX.
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Barba Rafael Péter  |  2012. április 24.

Räber szerint az elsőként betelepülő ainuk tőzegkutyákat (canis familiaris palustris) hoztak magukkal, és ezekből tenyésztették ki az ősi nippon inut, mely a japán spiccek őse.


 

12000 évvel ezelőtt, a jégkorszak végi olvadás miatt megemelkedő tengerszint szüntette meg a ma szigetországként ismert Japán összeköttetését a kontinenssel.

A benépesülés ezt megelőzően, az őskőkorban (Kr.e. 50000 körül) ment végbe. Az ember a vándorló nagyvad csordákat követve települt meg e tájon, csakúgy, mint a ragadozók, így a farkas. Kr.e. 11000-től, az úgynevezett Jomon korszakban már letelepült népességgel találkozunk.

 Közlésében az első csontleletek Kr.e.: 6000 tájára datáltak. Véleményét osztja az általa is hivatkozott japán régész, Saito, aki állítólag 300 újkőkori kutyacsontvázat vizsgált meg. korukat Kr.e.: 5000 körülire becsülte. Átlagos marmagasságuk 36,8 cm és 49,5 cm között volt. Honshu észak-nyugatirészén további két 55 cm marmagasságú egyed maradványaira bukkant. Rámutat, hogy a vizsgált osteológiai anyag jól megkülönböztethető a japán farkas egykorú maradványaitól, ugyanakkor nagyfokú rokonságot mutat a kontinens tőzegkutyáival. Mindez arra utal, hogy a kutyát az ainuk magukkal hozták, domesztikációja nem a szigeteken történt.

Leletek bizonyítják, hogy a késői Jomon korban (Kr.e.: II. évezred) a mai kis shiba inuk őseit kedvencként tartották, s igazi temetésben részesítették.

A fajtatenyésztés tehát, már igen korán megjelenik e kultúrkörben is. Mégis, milyen tényezők alakították a szigetek kutyáit?

elsőként a földrajzi és éghajlati adottságokat kell vizsgálat tárgyává tenni. A szigetország 73%-át hegyek alkotják. Vizsgált korunkban ezek jelentős részét erdők borítják. A mezőgazdasági művelésre alkalmas terület kevés. A szigeteket ölelő tenger, a számtalan öböl révén a halászat már kezdetektől az élelemszerzés legfontosabb forrása. Az éghajlatra az észak-déli elhelyezkedés, a télen is előforduló monszun-esők, az óceán közelsége nyomja rá bélyegét. Az északi szigetek kemény és hosszú teleivel, a déli szubtrópusi éghajlat éles kontrasztot alkot. Ezek az adottságok, társulva a kialakuló vallási képzetekkel, meghatározóak az életlehetőségek tekintetében. Nincs jelentős állattenyésztés. A hússzerzés forrása elsősorban a vadászat, mely éppen a hitvilág alakulása következtében fokozatosan háttérbe szorul. Az állati fehérje szükséglet kielégítése mindinkább a tengerből történik. Az európaiak érkezése előtti izoláltság állapotában nincsenek olyan technológiai újítások sem, melyek új kutyafajták születését indukálhatnák. A kutya szerepe az ősi feladatkörben konzerválódik: vadásztárs, őriz és jelzi a veszélyt, északon szánt húz, terhet szállít. S persze, kínai mintára, a vallás is oka lesz néhány fajta megjelenésének. A luxus szintén szükségletet teremt, hogy végül az ember vérszomjas szenvedélye szintúgy megkövetelje a magáét.

Az ősi japán fajták kialakulásának és fennmaradásának feltételeit nagymértékben a zárt közösségekben való életviszonyok, a tradicionális életvitel teremtették meg. Itt említendő a japán spiccek különlegesen tetszetős és egyedi szőrzete, mely az éghajlati viszonyok mellett a halban gazdag takarmányozás eredményének is köszönhető.

Ahhoz, hogy a folyamat még jobban érthető legyen, további rövid történeti áttekintés szükséges.

A Yayoi korszakból (Kr.e. III. század - Kr.u. III. század) fennmaradt, erősen stilizált kutyaábrázolásokban néhányan a ma már nem létező nippon inut vélik felismerni.

Kr.u.: 57-től datálható a kínai kapcsolatok kialakulása, a IV. századtól ez egyre erősödik, létrejön az állam. Az V. században Koreából lovas nép kel át.

A VI. században az ősi shinto ("Istenek útja") vallás rovására átveszik a buddhizmust. A VIII. század második felére tehető a buddhizmus és a shintoizmus összeegyeztetése (shinbutsu shu-go = istenek egyesítése). A shinto kamikat (természeti erők, szellemek) a Buddhákkal társítják.

A X-XI. századtól a gyengülő központi hatalom árnyékában az egymás mellett élő vallások keverednek. 1219-re tehető a szamuráj rend létrejötte. Az 1274-es és 1281-es mongol támadások kudarcát követő viszonylag nyugodtnéhány évtized alatt az erkölcsi hanyatlás jeleként értékeli némely forrás a szamurájok kedvenc időtöltései között a kutyaviadalokat. Takatoki, az utolsó Hojo régens (1303-1333) is gyönyörűségét lelte ezekben. A győztes ebeket gazdagon feldíszítve hordozták körül a küzdőtéren a közönség csodálatára.

Az Ashikaga kor (1336-1573) végére tehető az első japán eb törzskönyv, a Kezukecso születése, ebben különválasztják az őshonos és import fajtákat (1542-től megjelennek az európaiak).

Nitta Yoshisada krónikája a XVI. század első felében, majd a következő században Hojo Soun, a szamuráj élet hagyományos elemeit sorolva kiemeli az íjászat, a lovaglás és a stratégia ismeretének fontosságát. A gyakorlás elengedhetetlen eleme a célbalövés mozgó célra. Ilyen az "Inuoimono", vagy futó kutyalövészet. A gyakorlat aprólékosan kidolgozott pontos koreográfia szerint folyt. A kutyákat nem volt szabad megsebezni. A lövészek ezért különlegesen kiképzett, gömbölyű fejű nyílvesszőket használtak.

A mozgalmas XV.-XVI. századot követő hermetikus elzárkózás a konfucianizmus előretörését hozza. Az Edo/Tokugava korszak (1600-1867) új politikájának megszilárdulására a jóindulatról szóló konfuciánus eszmék és a Buddhizmus könyörületes szelleme is hatással volt. Végletes példa erre a "Seiruě awaremu no rei" (Minden élőlény iránti könyörület ediktuma), melyet az ötödik shogun, Tsunayoshi (1646-1709) adott ki. A konfucianizmust tanulmányozó shogun a jóságos kormányzás híve volt, s szerette a kutyákat. Maga is a kutyaévében született. A hagyomány szerint gyermeke halálakor egy Buddhista szerzetes azt mondta neki, hogy előző életében bizonyára megölt valami élőlényt, s most ezért kell bűnhődnie. Valószínűleg ezek a hatások vezettek nevezett rendeletének 1687-es kibocsátásához, mely általánosságban tiltotta az állatok megölését, de különösen a kutyákét. Aki megölt egy kutyát azt ki kellett végezni. El is nevezték a haragos közemberek "Inukabo"-nak ("kutyaherceg"-nek, "kutyashogun"-nak). Nyugat-Edoban hatalmas, 82.500 m2-es kutyamenhelyet építtetett, ahol a kóbor állatokat befogadták és ellátták. Mivel a szabályozás a tilalmat fokozatosan kiterjesztette a halakkal, madarakkal és teknősökkel való kereskedésre is, az általános felháborodás hatására ezeket a rendeleteket a shogŰn halála után eltörölték.

Angol forrás szerint a házikutyát Omistoként (az öngyilkosság embertestű, kutyafejű istene) is tisztelték. Amikor elpusztult állva temették el, úgy, hogy a feje kint legyen a földből, és még néhány napig ételt hordtak elé. Más forrás ezt a közlést nem erősíti meg.

A kínai Fo oroszlán japán megfelelője a Shishi, más néven Koma-inu (koreai kutya), avagy Kara-shishi (kínai oroszlán), mely szintén stilizált oroszlán megformálás. Elhelyezésének módja és szerepe is azonos amazokkal. Talán ezt az idealizált formát kívánta megtestesíteni az irodalomban mukuge (?) inunak nevezett jószág.

A kutyamár a korai népi hagyományban baj elhárító: távol tartja az ártó szellemeket, gyermekek védője, talizmán. Születéskor a gyermek feje mellé kutyafigurát tettek. A kislányok kutyadobozt kaptak a piperecikkek tárolására, s fiatalasszony korukban is használták ezeket. A baj elhárító kutyafigura a hozomány része. kutyafigurát (inukariko) küldtek a betegnek, így kívánva neki gyógyulást. Baj elhárító, démonűző szerepe volt a hayabito-k (kutyamaszkos, ugatva haladó testőrök) vonulásának is a császári menet élén.

Ember és kutyaegyüttélésének sajátos hozadéka az úgynevezett "Vászon rangsor", melyben a kutya nyakára rögzített vászonszalag színe, minősége, szabása és a viselés módja utal a tulajdonos családjának társadalmi helyzetére, a megjelenés vallási-, egyéb társadalmi esemény (seregek szemléje, vadászat) jellegére. A kutyák megbecsülését jelzi az is, hogy ellátásukra személyes őröket neveztek ki. Az etetés ceremoniálisan zajlott le. Ezeket az őrzőket, ápolókat "inukai"-nak nevezték. Az idők folyamán ez családi névvé vált.




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 

Magyar vizsla kölykök eladók 20.000 Ft/db áron. 3 szuka, 2 kan. Augusztus végi elvihetőséggel. Oltási könyv 1 oltással. Érdeklődni telefonon: +36-70/705-6243

tovább a hirdetésre »

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)