A fajtatenyésztés története
A fajtatenyésztés története VII.
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Barba Rafael Péter  |  2012. április 24.

Az indiai szubkontinens északnyugati részén már a Kr.e. III. évezredben létrejöttek az első államalakulatok, ismerték az írás mesterségét, kereskedelmi és kulturális kapcsolataik voltak Sumerral.


 

A dravida hegemóniát a Kr.e. II.-I. évezred árja inváziója törte meg. A nomád hódítók letelepültek, kialakult a kasztrendszer. A vallási képzeteket a brahmanizmus uralja, egészen a Kr.e.: VI. században megjelenő Buddhizmusig. A IV. század a hellén hódítás kora. A III. század az ókori India virágkora, a kereskedelmi kapcsolatok Burmától Egyiptomig terjednek. A középkor további háborúkat, moszlim, mongol hódítókat, a mogulok uralmát hozza. Majd megjelennek az európai gyarmatosítók előfutárai.

A történelem viharai kihatnak a vallási elképzelések rendszerére is. Az emberáldozatot felváltó állatáldozatokkal megszülető állatkultusz tagjai között a kutya, mint az istenek, isten-emberek kísérője van jelen. Ennek egyik szép példája a VIII. századi, Yama-t ábrázoló - Radzsasztanból, a Maitraka korszakból fennmaradt - templomi kőszobor, melyen az isten lábánál láthatjuk kísérő kutyáinak egyikét.

Természetesen a mindennapi életnek is részese a kutya. Ennek korai időkből, fajtaazonosításra is alkalmas ábrázolásai sajnos nem maradtak fenn, ám a hagyományaihoz életmódjában is ragaszkodó társadalom megjelenítése a XVI-XVII. századi műveken így is hű képet tár elénk az ősi viszonyok továbbéléséről. A két aszkétának virágot felajánló pásztor kutyája például korának egyik távoli múltban kialakult használati eb típusát testesíti meg. Legjellemzőbb és legáltalánosabb a vadászkutyák, ezen belül is az agarak ábrázolása. A murakkába (albumba) gyűjtött miniatúrák a fejedelmi udvarokban keletkeztek, azok életét voltak hivatottak megörökíteni. Az udvari nemesség, a fejedelmek élete pedig az állandó harci készültség jegyében zajlott. Ezen életformának a vadászat, a lovas, solymász-agarász hajsza elengedhetetlen részét képezte. Reprezentatív megjelenítését láthatjuk ennek az Akbar korszakból származó, rókavadászat hajszáját megörökítő miniatúrán. Az ábrázolt agár emlékeztet a perzsa agárra, de nem zárható ki, hogy a chippipara (dél-indiai agár) korai megjelenítését látjuk. Szintén a Mogul iskola stílusában készült a vadászó herceget bemutató miniatúra, melyen a nyulat megragadó fekvő agár izmainak feszülése, a kutyaállkapcsának halálos szorítása jól érzékelhető. És agár a kísérője az öt Pandava hercegnek. A szent Meru hegyen lévő mennyet csak ő és Yudhisthira király éri el. A kézirat kétségtelenül egy afgán típusú agarat örökít meg. Nézzük a fej típusát, a fül formáját és tűzését, a nyak- és faroktűzést, s a művész által tökéletesen megragadott mozgást! Igen, ez a ghazni (hegyvidéki típus).

India tehát, amellett, hogy átveszi a más kultúrák által kitenyésztett fajtákat, megteremti a maga fajtáit is (ezeket a nemzetközi kynologia még nem ismeri el), mivel a helyi viszonyoknak leginkább ők felelnek meg.

Ilyen a fentebb már említett dél-indiai agár, a chippipara, melynek szűkebb hazája Tamilnadu szövetségi államban dél-Madurai és a Tinnevelly körzet. Ez a fajta igen gyors. A maharashtra agár, ez az ismeretlen eredetű, rövid szőrű, elegáns fajta, a nevét adó szövetségi államban Nyugat-Dekkan vidékén honos. A leírások szerint olyan, mint egy kis greyhound, vagy egy nagy whippet. Főképpen babiruszsza (vaddisznó fajta), nyúl és sakál vadászatára használatos. Szintén nyúlra és disznóra használt vadászkutya a rajapalayam. Eredete a XIV. századi Andhra Pradesh államba vezethető vissza. Alakjában az agár és dogfélékre, kicsit a német dogra emlékeztet. S végül, mint igazi indiai fajtát, említhetjük még az úgynevezett karaván kutyát, ezt a Dekkanban, különösen az Osmanabadi körzetben elterjedt vadászkutyát. Nagysága hasonló a maharashtra agárhoz. Eredete egy 1658-1707 között uralkodó Tamerlán utód, hódító mogul császár személyéhez köthető.

A rampur, vagy észak-indiai agár, mely egy igazi erős kutya, Uttar Pradesh államból, már nem tekinthető eredeti indiai fajtának, mivel Bhadri radzsa tenyésztette ki az afgán-, a grey-hound, a szarvas agár és az ír farkas felhasználásával. A vanjari és bhadri kutyák sem ősi fajták. Mindkettő XX. századi tenyésztés.

Összegzésképpen megállapítható hát, hogy Indiában a kétségtelenül magas szintű kultúra ellenére sem születtek olyan technikai, technológiai újítások, melyek új eb típusok, fajták megjelenését indukálhatták volna.

Korábbiakban rámutattam, hogy a canis familiaris tenyésztése terén, mint bontja ki az ember a faj nagyfokú variabilitási képességében rejlő lehetőségeket a tárgyi kultúra fejlődése által életre hívott új és újabb szükségleteknek való megfelelés érdekében. De vajon, csak a tárgyi kultúra hat a szükségletek változására, bővülésére? Láttuk, hogy a sémi és moszlim vallás megvetetendő, tisztátalan lénynek tartja a kutyát. Mégis, a hasznosság fontosabbnak bizonyult még ez esetekben is a hitbéli előírásoknál. Érdemben tehát, úgy tűnhet, hogy valóban csak a tárgyi kultúra befolyásoló ereje hat az eb fajtatenyésztésének fejlődésére. Legalábbis az eddig vizsgált kultúrákban.

Az Indiából világhódító útjára induló buddhizmus, mint látni fogjuk - először az emberiség történetében -, a tárgyi kultúra mellé a szellemi kultúrát is a fajtatenyésztés forrásává teszi. Ez a történet azonban már átvezet egy másik kultúrkörbe: Kínába.

Ázsia ezen óriásának ősi kultúrája szervesen illeszkedik az őt övező társadalmakhoz, fejlődése, kapcsolódása, párhuzamai és sajátosságai legjobban a vallási rendszerekben, mitológiákban követhető nyomon. A kiindulás, mint más esetekben is, a természeti vallások, ősök kultusza, totemisztikus elképzelések köre. Az első összetett vallásfilozófiai rendszerek a Kr.e. VI-V. századra alakulnak ki, így a konfuciánus idealista filozófia, a Lao-ce-nek tulajdonított taoizmus, majd a Kr.u. I. században megjelenik a buddhizmus, hogy a VI-VII. századra kiteljesedjen. A VII. század ismét a konfucianizmus megerősödését hozza, majd ismét a buddhizmus előtörésének lehetünk tanúi. Megjelennek a társadalomban a nesztorianus, manicheista, iszlám hatások.

A kutya ebben a gazdag mitikus világban jól reprezentált. Állításomat két kiemelt példával támasztom alá.

Mu-Lien ( a szankszrit Maudgaljána és a mongol Molon tojin kínai átírása ), aki anyját meg akarván szabadítani a pokoltól, mint Sákjamuni (a történeti Buddha) tanítványa, a mester tanácsa szerint áldozatot mutat be; ez azonban anyját csak a bűnök egy részétől mentesíti, s így az kutyává változik. Mu-Liennek további erőfeszítéseket kell tenni, hogy anyja visszanyerhesse asszonyi alakját. Ez a Mongóliában is elterjedt legenda a kutyát, mint a köztes lét lehetséges megtestesülését mutatja be.

A késői kínai népi mitológia egyik története a Csü-Pao-Pen ("kinccsel teli váza") varázserejű tárgyról, voltaképpen az önzetlen ember szerencséjéről szól. A halász, aki megtalálja, előbb a kutyáját eteti belőle, s abból az étel soha nem fogy ki. Mikor pedig egyszer az öreg felesége beleejti arany hajtűjét, az megtelik arany hajtukkel. Így meggazdagodnak, s másokon is segíteni tudnak.

A Tibeto-Birmán mitológiai kör asztrális mítoszaiban szintén igen elterjedt a kutya alakja.

A tibeti mitológia tanulmányozásának forrásai archeológiai és epigrafikus emlékek, tunhuangi és kínai krónikák, bon és Buddhista szövegek, apokrifok (XIV-XVI. század), történeti krónikák (XVI. század) és asztrológiai művek (XVII. század).

Itt említendő, sajátos, a tibeti lamaista vallás reinkarnációs hitével összefüggő extrém gyakorlat a halottak kutyával történő felfalatása. A halott tetemét a szeletelő ember lehúsolja, és a kutyáknak veti. A halott csak akkor születik újjá, ha teste már teljesen megsemmisült. E folyamatot gyorsítja meg a kutya (vagy a ragadozó madarak) tápcsatornájában történő megsemmisülés.

A régi Koreában többek között a kutyais totemállat volt. A Buddhizmust Kogurjába Kr.u. 372-ben, Pekcsébe 384-ben, Szillába 527-528-ban vezették be. Ezt követően olvadtak e pantheonba a helyi istenek, szellemek.




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 

Magyar vizsla kölykök eladók 20.000 Ft/db áron. 3 szuka, 2 kan. Augusztus végi elvihetőséggel. Oltási könyv 1 oltással. Érdeklődni telefonon: +36-70/705-6243

tovább a hirdetésre »

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)