A fajtatenyésztés története
A fajtatenyésztés története V.
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Barba Rafael Péter  |  2012. április 24.

Az emberi történelem ősi magaskultúráinak sorába tartozó ókori Egyiptomban már kétségtelenül - a szó mai értelmében is - tudatos házikutya- fajtatenyésztés folyt. Itt teljesedik ki kutya és ember kapcsolata.


Történik mindez úgy, hogy e kultúra tanulmányozása során egyfajta kettősségnek lehetünk tanúi. Egyfelől a civilizált ember már képes egyszerű eszközeivel, ugyanakkor gazdag tudományos ismeretei révén pontosan előre jelezni a Nílus áradását, s létrehozni máig fennmaradt, az utókort bámulatra késztető alkotásait. Másfelől lelke és tudata még ezernyi szállal kötődik a természethez. tudja, ennek erőit le nem győzheti, de ismeretei alapján élhet velük. Ebben a mindennapos küzdelemben kitüntetett szerep jut régi társának: a kutyának.

Négylábú barátja jelen van a városok utcáin, s végzi takarítói tevékenységét (pária kutyák), elkíséri gazdáját a vadászatra, segít a nyáj terelésében, őrzésében, ha kell fegyveres harcaiban is részt vesz. Szoros kötődését az emberhez az istenek panteonjában elfoglalt helye is mutatja. A közös élet mozzanatait pedig a hálás ember megörökíti.

Itt kell megemlítenem, hogy kísérletező kedvükben az egyiptomiak megpróbálkoznak a hiéna (cibethiéna?) háziasításával is, mint szintén családi alapon szerveződő, hierarchikus társadalomban élő ragadozóéval. E tevékenységgel azonban viszonylag hamar felhagynak.

Az egyiptomiak tehát nem csupán tartották és használták, szerették és becsülték a kutyát, de mint mondtam, tudatosan tenyésztették is számos fajtában. Nem lehet nem észrevenni a sloughi (arab agár), a cirneco dell' Etna, a fáraókutya, az ibizai kopó és a nagy portugál kopó morfológiai hasonlatosságát a fennmaradt ábrázolásokkal, csakúgy, mint a basenji, de a jurai és schwyzi kopók esetében is. A számos fennmaradt művészi alkotás közül is kiemelkednek a thébai sírokban fellelt falfestmények, melyek valóságos fajtaismertetőként adnak áttekintést a fáraók birodalmának kutyáiról. A tesem és sloughi típusú agaraktól az epiroszi molosszuson át a kopószerű és rövidlábú kutyáig terjed a paletta. Utóbbiról nem tudhatjuk biztosan, hogy valóban csupán kísérőként ("társasági"), esetleg jelzőebként, vagy a ház és gabonaraktárak körüli rágcsálóirtásban jeleskedő jószágként élte életét.

Érdekes és tanulságos adalék a kutya származásáról folyó vitához Anubisz isten léte. Az talán köztudott, hogy a Rosette-i kő Champollion által történt 1822. évi megfejtése előtt Egyiptomról szóló ismereteinket csupán a görög-római szerzők műveiből nyerhettük. Így érthető, hogy a világszerte elterjedt elnevezések is a görög alakban rögzültek. Ez történt Anubisz esetében is. Az ő eredeti, becsületes, egyiptomi neve ugyanis Inpu (Inpw). E szó jelentése pedig: kutya, kis kutya. Kétségtelen ugyanakkor, hogy általában sakálfejű istenként emlegetik. Ma ez számunkra logikátlannak és zavarónak tűnik. Ám gondoljuk meg! A kor embere a kutya háziasításának gyökereihez még igencsak közelinek mondható. Ő volt a valóságos fajtatenyésztés első professzionális művelője. Aligha tételezhetjük fel tehát, hogy puszta következetlenségről volna részéről szó. Inkább arról, hogy számára a kutya és a sakál nem egymást kizáró fogalmat takartak, mivel tenyésztői gyakorlatában nem egyszer fordult elő azok keresztezése. Így, e kettős identitás alapján vált Anubisz (Inpu) is alkalmassá isteni szerepére. Nem lenne szabad soha elfelednünk, a teológiai tézisek, filozófiai fogalmak alapja mindig valamely tapasztalásban keresendő!

Nézzük, mit is mond e kérdésről a mitológia!

Az állatok megtestesült istenek kezdetben, a vadászat oltalmazói; a domesztikálással egyesek az állattartók istenségeivé válnak. Inpu az egyiptomi mitológiában a halottak oltalmazója; fekvő fekete sakál, ill. sakál- vagy kutyafejű ember alakjában. Az elhunyt túlvilági megítéltetéséné mint bíró van jelen, így az istenek bírójának (szab) is nevezik. A sakál jele bírót is jelentett. kultusza Kaszában (görög: Kynopolisz), a 17. Nomoszhoz (közigazgatási terület) tartozó városban született, de nagyon korán elterjedt egész Egyiptomban. Az Ó-Birodalom időszakában a holtak istenének tartották. Fő jelzői: "Henti-Imentiu", vagyis a nyugatiak (elhunytak) Élén Álló, "Ra-Szetau ( a holtak országa) ura", "az istenek palotájában élen álló". A piramis szövegek szerint a holtak birodalmának főistene volt, ő tartotta számon a megholtak szívét. A Kr.e. III. évezred végétől azonban feladatai fokozatosan áthárultak Oziriszra, aki jelzőit is átvette, Anubisz pedig átkerült az Ozirisz-misztériumokhoz kapcsolódó istenek körébe. Izisz-szel együtt kereste Ozirisz holttestét, óvta az ellenségtől, és Thot-tal együtt részt vett Ozirisz ítélethozatalaiban. Nagy szerepet játszott a temetési szertartásban, nevével sűrűn találkozunk a halotti irodalomban: ő volt az elhunyt testének épségben tartását szolgáló balzsamozásnak, mumifikálásnak az isteni védnöke, sőt egyes elképzelések szerint ő maga végezte az eljárást. Azt tartották róla, hogy, ha rátette kezét a múmiára, az varázsa révén Ah-ba, "boldog állapot"-ba, "lelki világosság"-ba jutott, új életre kelt. Ő helyezte el a sírkamrában a halott körül a "Hórusz fiúkat", és mindegyiknek adott megőrzésre egy kanopusz edényt az elhunyt bebalzsamozott belső szerveivel. Szoros kapcsolatban állt a thébai nekropolisszal, amelynek pecsétjén kilenc fogoly felett fekvő sakálként ábrázolták. Találkozunk szobrával Nebhepruré (Tutanhamon) sírjában is, mint a fáraó kutyaalakban való megtestesülésével átváltozásai során. Bata isten fivérének tartották, róluk szól a két testvér meséje. Plutarkhosz szerint Ozirisznak és Nebethutnak a fia.

Vajon nem a holtig tartó hűség legszebb elismerése az ember részéről e kitüntetett szerep? A kutya(Inpu), aki életünkben megbízható társunk, akire házunk, javaink, családunk, személyünk őrzését bíztuk, végül lelkünk vezetője, őrizője lesz a holtak birodalmában.

Felső-Egyiptomból, Abydos mellől került elő egy úgynevezett Goleni-főnöki edény, az amarai kultúrából, mely a legrégebbi vadászkutya(agár?) ábrázolás a Kr.e.: 3800-3600 közötti időből (predinasztikus korszak). A Hierakonpoliszból, Kr.e.: 3200 tájáról fennmaradt, palából készült sminkpalettán pedig az első lógó fülű (vadászkutya, agár?) kutyaábrázolás látható. Ekkor, Kr.e. 3000 körül készülnek az első kutyasírkövek. Egyikükön hieroglifa olvasható, ebből megtudjuk: ezt a kb. 5000 évvel ezelőtt élt kutyát (életében Egyiptom egyik első királyát szolgálta) Nebnek hívták. Ez "Uraság"-nak fordítható, nyílván tréfás elnevezés. Az ő neve az első ismert kutyanév! E korban egyébként, ma kegyetlennek tűnik, a temetkezési szokások értelmében uruk halálakor a szolgákat megölték, hogy követhessék gazdájukat s dolgozhassanak neki a másik világban is. A kutyákat ugyancsak a háznép sírjai mellé temették. Hernéith királyné sírjának bejáratánál egy kutyacsontváza feküdt. Életében talán a palota kapujának őrzője lehetett, s úrnőjével kellett maradnia annak utolsó lakhelyén is.

Az Ó-Birodalom korából (piramisépítő fáraók!) ismerjük egy kutyasír feliratának hosszabb részletét: "Őfelsége parancsolta meg, hogy eltemessék őt". A szöveg a továbbiakban elmondja, hogy a sírfelszerelést a kincstár biztosította.

"Természetesen" egyiptomi ásatásokból kerültek elő a legrégebbi kutyanyakörvek is. Az egyik különös igényességgel van kidolgozva. Díszítésén oroszlánok vagy párducok vetik magukat antilopokra.

Ismerünk egy Kr.e. 1120 táján készült bizottsági jegyzőkönyvet, mely a királyok völgyében elharapódzott sírrablások kivizsgálása során került felvételre. Ebben szerepel Antef király ekkor már ezer éves sírja is. Az irat szerint a sír előtt egy kőtábla állt a király alakjával, lábainál kutyája, Behka. Az 1860-as, Mariette, francia egyiptológus által végzett ásatás igazolta a közel háromezer éves papirusz adatait. előkerült a kőtábla, s rajta Behka. Antef egyébként nagy kutyabarát lehetett, Behkán kívül négy kutyája is látható mellette: Pehtesz, Abaker, Tekeru, Tekner.

A Kr.e. I. évezredben már több város szent állata a kutya. Temetésükről külön nekropoliszokban gondoskodnak.

Kynopolisz (a kutyák Városa) lakói még háborúságba is keveredtek szomszédaikkal, akik elfogták és megették néhány kutyájukat. A háborúban a vétkes falvak lakói véresen lakoltak bűnükért.

Elefántcsont metszetek tanúsága szerint - csakúgy, mint napjainkban - a gyermekek is szívesen játszadoztak a kutyákkal.

Hérodotosz görög történetírót egyiptomi útja során meglepte, hogy egy kutyapusztulása a gazda egész családját gyászba borítja. Látta, hogy a tetemet bebalzsamoztatják, s finom gyolcsokba takargatva helyezik nyugalomra, pontosabban indítják útjára - hitük szerint - az örök élet másik világába. Tapasztalhatta, minden településnek saját kutyatemetője van. Észleléseit a régészeti feltárások igazolták. A sivatagi temetőkből sok bebalzsamozott kutyatetem került elő.

Ipi sírjának falfestménye azt a hétköznapi jelenetet ábrázolja, melyen a Nílusból vizet merítő gazda mozdulatát híven figyelő kutyaegyértelműen kedvencként jelenik meg. Nincs más dolga, "csak" a gazda közelében lenni! De láthatunk büszke vadászt sloughi típusú ebével hazatérőben, vállain gazdag zsákmánnyal - az Új-Birodalom korából -, a thébai nekropolisz egyik sírkamrájának festményén. És a fiatal Tutanhamon fáraót, amint afrikai és ázsiai ellenségeit letiporja, majd struccokra vadászik fürge, kopószerű ebeivel. kutyái akár vadászaton, akár harcban működnek segítőiként, mindig a nyak ütőereit védő széles nyakörvet viselnek.

Egyiptom - mai ismereteink szerint - az elsők között valósította meg a szelektív fajtatenyésztést a házikutyatörténetében, s az alkalmazás két szélsőségesen új módjának bevezetésében is élen járt. Megszületik az első kedvencnek tenyésztett "fajta (fajták?)", s rendszeressé válik az eb harcászati alkalmazása, igaz, ekkor még egyes vadászkutyák bevetésével. Az e célra igazán alkalmas fajta majd a Közel-Keleten lát napvilágot, amint erről korábban már szó esett.




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)