Kutyafélék
A sakálok napjai
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Kovács Zsolt  |  2012. február 27.

A sakálok napjai

Az aranysakál (Canis aureus) már csak azért is kedves állata a kutyásoknak, mert nem is olyan régen még tôle származtatták a házikutya némely fajtáit. Még Konrad Lorenz, a Nobel-díjas etológus is hangot adott eme elméletnek az "Ember és kutya" című nagyszerű munkájában.


Érdekes módon mostanában ismét felmerül a sakálszármazás elmélete; egy nemrég megjelent, komoly szakemberek által írt és lektorált kötetben** újfent arról esik szó, hogy az aranysakál részt vehetett bizonyos kutyafajták kialakulásában. A szerző szerint a sakál hangja is nagyon hasonló egyes házikutyákhoz.

Az egykori egyiptomi istenség, Anubisz egyes kutatók szerint nem is kutya-, hanem sakálfejjel vizslatta a holtakat. (Talán épp e kutyaféle dögevő mivolta miatt lett a sakálfejű istenség a "balzsamozási felelős".)

Később a faj Bibliában történő előfordulásához Brehm a következő adalékkal szolgál: "A tulajdonképpeni sakál és a közönséges vagy arany sakál ugyanaz az állat, amelyet Sámson a Biblia szerint arra használt, hogy a filiszteusok vetését felgyújtsa. Neve a perzsa "shigal"-ból származik, amelyet a törökök "sikal" néven vettek át."

Neves zoológusunk, Méhely Lajos a nép által nádifarkasnak nevezett állattal azonosítja az aranysakált, valószínűleg nem is alaptalanul. (Az már más kérdés, hogy emiatt Arany János Toldijának némiképp csorbult a tekintélye, hiszen derék Miklósunk valódi ordas helyett a rókánál alig nagyobb, nem éppen veszedelmes kutyaféléket csapott agyon...) Úgy tűnik, az aranysakál sohasem volt gyakori tagja faunánknak, s rejtőzködő életmódja miatt az a néhány egyed is ritkán került szem elé. Az általam ismert XVIII. és XIX. századi állattani, vadászati (Egy jeles Vad-kert, Vadászat tudomány stb.) jószerével meg sem említik, Lovassy híres könyvében, az 1927-ben kiadott Magyarország gerinces állataiban azonban már előkerül, mégpedig ilyeténképp: "...utóbbiról (ti. a Balkán-félszigetről) átterjedt hazánk déli és középső vidékeire, hol már több példányt ejtettek el, de ritkasága miatt a mi viszonyaink között gazdasági jelentősége nincsen."

Az eredetileg magyarul 1972-ben megjelent Urania Állatvilág évtizedekkel ezelőtti ritka kóborlóként említi, ám Újhelyi Péter 1994-ben kiadott könyvében (A magyarországi vadonélő emlősállatok határozója) már a magyar fauna tagjaként említi. Ezidőtájt ugyanis az ország déli részén már lőttek sakált, sőt az ottani szaporodásáról is hírt adtak. Ám az 1999-ben megjelent Vadásziskola ismét csak alkalmi kóborlóként foglalkozik vele...

Mi sem természetesebb, mint hogy ennyi irodalmi "lenni vagy nem lenni" adat után igencsak kíváncsi lettem arra, mi a helyzet most: él-e hazánkban aranysakál, vagy sem? A legilletékesebbeket, az erdőjáró vadászokat kérdeztem meg, akiknek jelen esetben nincs titkolnivalójuk, ugyanis a farkassal ellentétben a sakál vadászható. Mint kiderült, az ezredforduló tájékán évente tucatnál több példányt ejtenek el, s míg az elmúlt években e kutyaféléről szinte csak Baranyából és Zalából volt adat, addig az idén már Hajdú-Bihar megyében is puskavégre került egy példány! Persze azt, hogy mekkora lehet a hazai populáció, még találgatni sem érdemes. Hiszen még azt sem tudni pontosan, hány példányt ejtenek el vadászaink! Egy azonban biztos: az aranysakál ismét állandó tagja lett a hazai faunának, már csak ezért is megérdemli, hogy foglalkozzunk vele.

Az aranysakál elterjedési területének hazánk az északi határát jelenti. előfordul a Balkánon, egészen Dél-Görögországig, Afrika északi és keleti területein, Elő- és Dél-Ázsiában. élőhelyén csaknem mindenütt gyakori állatnak számít. Leginkább a kevéssé erdős pusztákat és félsivatagokat kedveli. Igen alkalmazkodóképes faj. Legtöbbször magányosan, olykor párban vadászik. Éjjel és nappal egyaránt jár zsákmánya után, leginkább kisebb gerincesekkel táplálkozik. Legfeljebb az őz vagy birka nagyságú prédát képes legyűrni. Sokszor dögevő, főleg azokon az élőhelyeken, ahol sok a nagyragadozó. Olykor a növényi koszttól sem riad vissza.

A Balkánon élő aránysakálok januárban és februárban állnak párba, a leírások szerint egyes párok életük végéig együtt maradnak. A kölykök (melyeknek száma 3-6, kivételesen 8) 62 napos vemhesség után jönnek világra. Kezdetben természetesen szopnak, ám már kéthetesen előszeretettel fogyasztanak az anyjuk által visszaöklendezett táplálékból. A fiatalok felnevelésében a kan is részt vesz. Érdekes módon az embert leszámítva a sakál legnagyobb ellensége a farkas, azonos élőhelyen nem is nagyon fordulnak elő. Ahol sok nagytestű sas él, előfordulhat, hogy a ragadozó madarak tépik meg bundájukat.

Az aranysakált érdekes módon csak elvétve mutatják be állatkertekben. Budapesten alkalomszerűen tartották, Veszprémbe a hatvanas években került egy pár, melyek szaporodtak is. A kölykök ott maradtak, a szülőket pedig később Pécsre szállították. A nyolcvanas évek végétől közel egy évtizedig a Szegedi Vadaspark tartott egy szép párt, ám ezeknek kölykei nem születtek.

Az aranysakál Eurázsiában az egyetlen sakálfaj, a fekete kontinensen azonban rajta kívül még két másik faj is él: a sujtásos sakál (Canis adustus) és a Núbiától Dél-Afrikáig előforduló panyókás sakál (Canis mesomelas). Az egyes fajok elterjedési területei csak nagyon kis részben fedik át egymást, nem tudni hibridjeikről sem. ugyancsak Afrikában él a nálunk leginkább abesszin farkasnak (más nyelveken abesszin rókának) nevezett, de szintén sakálra emlékeztető kutyaféle (Canis simensis), melyet mára már a kipusztulás veszélye fenyeget, teljes állománya talán ezer példány lehet. Megmentése azért is nehéz, mert könnyen kereszteződik a házikutyával, ezért tiszta vérű egyedeinek száma egyre fogy.



nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 

Eladó 9 darab FAJTATISZTA WEIMARI VIZSLA kiskutya. 3 kan, 6 szuka. 2017.09.18.-án születtek. Törzskönyves szülőktől! Oltással, oltási könyvvel és féregtelenítve. 2017.11.13.-tól elvihetőek! Több információ telefonon! Ár: 99.000 Ft/db Tel: 06-30/328-2961.

tovább a hirdetésre »

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)