A kutyáról általában
Oldás vagy kötés?
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Hegedűs Eszter  |  2011. május 16.

Oldás vagy kötés?

Örök vitatéma kutyások és nem kutyások között: a póráz. Egyesek szerint a kutya agresszívvé válik tőle, sokkal kevésbé kezelhető. A másik - még gyakoribb - érv: az én kutyám szelíd, jólnevelt, nem támad, nem harap, nem bánt senkit. Dr. Zsoldos Lászlóval a póráz-témát jártuk körül.


A nagyvárosok veszélyei

- Olyan ez, mint amikor a kisgyerekkel sétálok az utcán és fogom a kezét - kezdi érzékletes hasonlattal a főorvos. - A helyzet álhumánusnak tűnik. Pedig nem az. Igenis, a gyereknek is, az állatnak is szociális közegben kell élnie. A kisgyereket is megtanítjuk, hogy fognia kell a felnőtt kezét, a kiskutyát is arra nevelik, hogyan kell pórázon a gazda mellett mennie. Akkor van baj, ha nem, vagy nem jól tanítják.

- A gyerek is kiszakítja a kezét a felnőtt markából...

- Pontosan. Kell bizonyos fegyelem, még a kedvtelésből tartott kutyáknak is. Nagy baj lenne, ha a sok százezer kutyának nem tanítanánk meg ezeket az alapvető fegyelmi gyakorlatokat, és mennének a világba...

- Vigyük a piciket kutyaiskolába?

- Nem szükséges. A lakásban tartott kutyák - nem munka- vagy versenykutyákról beszélek - kilencven százaléka soha nem járt kiképző tanfolyamra, mégis szépen tud sétálni a gazdival úgy, hogy semmiféle feszültség nem alakul ki benne.

- Mikor kell elkezdeni a dresszírozást?

- A probléma ott kezdődik, ha a kutyát fiatalon nem szoktatják hozzá a nyakörv viseléséhez. Pedig 3-4 hónaposan az első lépés, hogy nyakörve legyen - és persze, használják is. Olyan ez az állatnak, mint a gyereknek a ruha, a zokni vagy a cipő.

- Igen, de a kiskutya aranyos, csak játszik, minek a nyakörv? - érvelnek a gazdik.

- Ez a legrosszabb. A kiskutyát általában a gyerekek sétáltatják, közben húzzák-vonják, cincálják. És az állat ennek ellenszegül. Jobb, ha a szülő vagy hozzáértő felnőtt teszi meg az első lépéseket, mert ez hosszú távon befolyásolja a kutyát. Mire gondolok? A kutya menekülési reflexére. Mindenki megfigyelhette: ha elkezdem húzni a nyakörvénél fogva, visszafelé megy, mereven ellenszegül mindenfajta mozgásnak. Ha azt akarom, hogy megálljon - például orvosi vizsgálatnál - meghúzom a nyakát, és abban a pillanatban megáll. Ez reflex. Amikor a sintérek kergetik, be akarják fogni, a kutya visszafelé megy. Ez a menekülési reflex minden állat sajátja, megvannak a megfelelő élettani folyamatai. Itt a klinikán is nap mint nap látni, hogyan járunk el, ha a kutya nem akar bejönni a rendelőbe: a tulajdonos elengedi. Ha húzza, nem megy! Ez az alapvető félreértés a laikusok és az állatvédők részéről is: ha az állatot pórázon rángatjuk, olyan mozgásra kényszerítjük, amit nem akar megtenni.

- Milyen "érzéseket" vált ki a kutyából a póráz viselése?

- A kiképzett kutyák tudják, hogy az ember melyik oldalán, tőle hány lépésre kell menniük. Nem is feszélyezettek. Azzal a kutyával van gond, akit soha nem tanítanak, csak él az udvarban, kertben, és egyszercsak a 12-13 éves gyerek, vagy éppen a felnőtt kitalálja, hogy kimegy vele az utcára. Egy olyan kutyával, amelyik soha életében nem volt pórázon, és a kertből sem volt kinn, soha! Az utcán rengeteg autó és más hangos jármű dübörög, dudál, sok-sok ember jön-megy. Összetevődnek az ingerek, a frusztrációk, és az állat reakciói kiszámíthatatlanok. Hiszen még azt sem tudja, melyik oldalán kell mennie az embernek. Illetve, az állatok nagyon jól tudják, mert megkerülik az embert -, de ennek külön irodalma van. A kulcsszó az ember: a tanult folyamatokban a gazda nagyon sokat tehet.

- Fajtától függetlenül?

- Igen. A különbség csak annyi, hogy egyes fajtákra hámot szoktunk javasolni, másoknak elég a nyakörv is. A kistestű (vagy beteg) kutyáknak általában a hám a jobb, a nagyobb testűeknek a póráz, mert annak visszafogó szerepe is van. Hámmal a nagy testű kutyát nem igazán lehet visszafogni, mert elhúzza a kevésbé erős felnőttet, vagy a gyereket.

- Riasztó látvány a vérebeken, nagy testű kutyákon látható szöges nyakörv...

- Éppen ez a szerepe. Riasztja a másik kutyát. Fékezi, hogy meggondolja a támadást. Fenyítő szerepe is van, hogy az állat ne szaladjon a másik kutyához. De ennél fontosabb, hogy az ne tudja megfogni, megsebesíteni.

- Mi az állatorvos véleménye a póráz (és szájkosár) nélküli sétáltatásról?

- Mostanában az önkormányzatok - nagyon helyesen - kutyafuttatókat jelölnek ki, ahol a kutyák szabadon, póráz nélkül, kedvükre ugrálhatnak, játszhatnak, szaladgálhatnak. Csak azt a területet tisztán is kell tartani, mert ha nem takarítják rendesen, igen komoly baktériumforrás lehet állatra is, emberre is. A rendeletet - hogy jó-e vagy sem, azt most ne firtassuk - viszont igenis, be kell tartani. Ma közterületre kutyát megfelelő póráz és szájkosár nélkül - különösen a harapós egyedeket - nem lehet(ne) kivinni!

- Gyakran hoznak Önökhöz más kutyák által séta közben megsebesített állatot?

- Sajnos, igen. A támadók, sőt a balesetet szenvedettek 90 százalékán nem volt póráz. És - bármily furcsán hangzik is - általában az a kutya sérül jobban, amelyiken van.

- Hát, ez nem igazán szól a póráz mellett...

- Dehogynem, hiszen ha a támadón is volna, a gazdája vissza tudná fogni. A megtámadott kutya gazdájának viszont el kell engednie a pórázt, különben az állat nem tud védekezni. És persze meg kell próbálni szétválasztani a verekedőket.

De lehet a póráz hiányának jóval súlyosabb következménye is: ha az autós nagytestű kutyát lát az úttesten, automatikusan félrerántja a kormányt, hogy ne üsse el. Volt nem egy ilyen balesetünk: buszmegállóban várakozó emberek sérültek amiatt, mert egy kutya póráz nélkül szaladgált az úttesten. "Jobb esetben" fának ütközik az autó. Sokkal, sokkal több - évente több száz - ilyen baleset van, mint amennyiről a közvélemény tudomást szerez. Komoly gondot jelent ez a biztosítótársaságoknak is. Szerencsésebb eset, ha csak a kocsiban esik kár, mert az "csak" pénzkérdés. A kutyának nem, vagy csak ritkán esik baja. Elszalad, eltűnik. Ez is azt támasztja alá, hogy a rendelet nem véletlenül teszi kötelezővé a póráz viselését.

- A kutyabarátok azzal is érvelnek, hogy a létszámukhoz képest elenyésző a kutyabaleset...

- Mert nem ismerik az ilyen balesetek számát. De ha csak egyetlen ember is megsérül, megrokkan, az pontosan eggyel több a kelleténél.

Kikötve - akár egy életen át

- Városban, ha lassan is, egyre inkább teret nyer a kultúrált állattartás. Vannak tapasztalatai, hogyan állunk ezzel vidéken, falun?

- Ott még igen ritkán látni pórázon vezetett kutyát, bár manapság egyre több a kedvtelésből tartott állat. Biztosan változik a szemlélet ott is, csak lassabban. Az egyéni igénytől függ, és attól is, mely városról, faluról van szó. Ki merem mondani, hogy az ország nyugati területein gyorsabb a változás. Ahol a turizmus a fő jövedelemforrás, igenis, kulturáltan kell élni, lakni, viselkedni, állatot tartani. A kulcsszó itt is az ember: mutasd a portádat, megmondom, ki vagy! Másutt erre jóval kisebb az igény. Faluhelyen jóval agresszívebbek a kutyák, mivel kevesebbet foglalkoznak velük. A feladatuk is más, elsősorban a házőrzés.

A falusi eb - mondhatni - a munkakutya és az őrző-védő keveréke. Nem nevelik, nem tanítják. Minden nap megkapja az ennivalóját, de ezen kívül jóval kevesebb emocionális, szociális kapcsolata van az emberrel, mint a kedvtelésből tartott kutyának, amely emberek, gyerekek szoros közelében éli napjait. Budapesten a kutyák 90 százaléka szocializálódott, vidéken több mint 50 százalékukat azért tartják, hogy betörő, idegen állat ne menjen be a portára. Azzal pedig, hogy kötélre, láncra kötik, a kertet is óvják, hogy a kutya ne szedje szét.

- Többnyire csak néhány méternyi mozgásteret hagynak a szegény állatnak a háza körül... Gyakran látni egy-két méteres láncon vadul acsarkodó, vicsorgó, hörgő ebet, sőt olyat is, amelyiknek a nyakán már teljesen kikopott a szőr a nyakörvtől.

- A lehető legrosszabb, ha a kutyaház előtt levert karóhoz erősített, kétméteres láncra, kötélre kötik a szerencsétlent. Így nem is tudja ellátni a házőrző feladatát, legfeljebb jelez, ugat. A rövid póráz nagy veszélye, hogy rátekeredhet a kutya nyakára és megfojthatja. Nagyon fontos hát, hogy amivel kikötjük, az forogjon, és mindig megmaradjon az eredeti hosszúság. A kutya nagyságától is függ, bőrszíjon, kötélen, vagy láncon tölti napjait. A legoptimálisabb a (kifeszített drótszálra karabinerrel csatlakozó) futópóráz, amivel nagy területet futhat be az állat, mindig abba az irányba, ahol valamilyen esemény történik.

- Milyen reakciót vált ki az állatból, hogy - sajnos nem ritkán - egy életen át kikötve tartják?

- Őszintén szólva, nem tudom. Ezzel - tudomásom szerint - még senki sem foglalkozott. De biztos, hogy a szűk tér az állatokban is ugyanolyan reakciót vált ki, mint az emberben, ha korlátozzák a mozgásában. "Normális" falusi portákon este elengedik a kutyát, hogy kifutkározhassa magát, és éjszaka "teljes fegyverzetben" őrizhesse a házat. Arról pedig, ha a nyakörv dörzsöli, vágja a nyakát, teljes egészében a gazda tehet. A testsúlynak megfelelő, minél szélesebb nyakörv a jó, és lehetőleg bőrből, mert a fém elkopik és megvágja az állatot, ezért nem árt időnként megvizsgálni. A póráz ideális hossza minimum 3, maximum 10 méter. De ez persze függ a terület nagyságától is. Nyakörv, póráz és megfelelő terület - ez a hármas szabály.

Meggyőződésem, hogy - mindenféle anyagi befektetés nélkül, jogszabályi előírás - lehet kulturáltan tartani a falusi kutyát is, hogy az állat jól érezze magát és a feladatát is el tudja látni. Ez azonban sem méterben, sem centiméterben nem fejezhető ki. Ahogyan az állatszeretet sem...



nyitókép: archív

Hozzászólások

2011. május 19. 15:11
LilLilke írta:


Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)