A kutyáról általában
Pitbull az utcábull
Tévihitek
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2011. május 25.

Pitbull az utcábull

Egy fekete kutya volt... itt rohangált... - Hatalmas fekete kutya volt... A Rozi is látta... Szűzanyám! - Asszonyok izgatott kis csoportja tárgyalt valamit a buszmegállóban. Esteledett már, későn értem haza. Ahogy bandukoltam tovább, még hallottam valami pitbullról, ami fekete volt, és óriási...


     Betértem még egy korsó sörre is a kocsmába - ma igazán megdolgoztam érte -, s csendesen iszogatva üldögéltem egy félórácskát. Ezalatt megtudtam, hogy valami hatalmas fekete pitbull orvul megtámadta Jolika nénit, az egyik falubeli asszonyt, akit vérbefagyva vittek kórházba, bár némelyek szerint egyenesen a hullaházba. Az óriási fekete pitbullt később a sintérek elfogták és elvitték... valami zöld autóval jöttek, egy nő vezette, és elfogták a hatalmas pitbullt, berakták a hatalmas, vérengző pitbullt a zöld autójukba és elvitték a hatalmas, vérengző, vérszomjas pitbullt. Hová is jut a világ, ha ilyen hatalmas, vérengző, vérszomjas, vad pitbullok garázdálkodhatnak az utcán fényes nappal! Megrökönyödve hallgattam a "kontyos rádió" híreit. Egy-egy közbevetett kérdésemre (hogy nézett ki az a pitbull, miért támadta meg Jolika nénit, mi baja lett Jolika néninek, ki látta az esetet) csak fagyos pillantás volt a válasz. Hiába no, én is csak afféle kutyabolond vagyok. Lám, most is kérdezősködöm, ahelyett, hogy illendően szörnyülködnék, pedig micsoda szenzáció... hetekig lehet rajta csámcsogni. És folytatják, a mostanra már ökörméretűre nőtt, habzó szájából pengeéles, vértől csöpögő agyarakat vicsorgató pitbull rémtetteit. Estére már valószínűleg egy kisebb falu szárad majd a lelkén az ismeretlen kutyának. Megittam a sörömet, és inkább hazamentem. Kutyaszeretetem miatt most nemkívánatos személy voltam. Holnapra elfelejtik, találnak más témát, más szenzációt. Csendesen ballagtam hazafelé, összenézve az ismerős házőrzőkkel, akik, bár meg már nem ugatnak, de azért előre rohannak, hogy lássam, itt vannak. Összevillan a szemünk, egy mosoly, egy farkcsóválás, ahogy az magunk között illendő. Hazaérve kutyáim óriási ovációval fogadnak, majd levernek a lábamról. Kislányom mosolyogva simogatja kis spániel keverékünk fekete bundáját:
     - Képzeld, a Flótás elszaladt egy lánykutya után! Anyuval mentünk utána autóval...
     Két perc alatt világos lesz minden! Hatalmasat kacagva kapom fel a vérengző fenevadat, aki nyüszögve nyalja végig a képemet... 
     Jolika néni, köszöni jól van. Csak a köténye lett egy kicsit sáros ott, ahová Flótás hízelegve feltámaszkodott, míg Jolika néni simogatta. Persze távolról nézve, esti félhomályban, ezt akár támadásnak is vélhette a szemlélő.
     Pláne, ha egy kis friss szenzációra vágyott.



nyitókép: Archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)