Tenyésztésről általában
Kölyöknevelés III.
Penny
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Reiter László  |  2013. március 21.

Kölyöknevelés III.

Penny abba a korba ért, amikor veleszületett kíváncsisága annyira fokozódik, hogy már szűknek és unalmasnak kezdi érezni az eddig megismert világot.


Szemmel láthatóan egyre nagyobb változatosságra vágyik. Itt az ideje megismertetni a nyakörvvel és a pórázzal, hogy kalandos felfedező utakra indulhassunk.

Az eddigi gyakorlat szerint a nyakörv első ízben történő felcsatolását követően nem szoktam azonnal utcára vinni a kiskutyákat, hanem hagyom őket barátkozni az eleinte kellemetlennek tartott szíjdarabbal. Nos, Pennynél is arra számítottam, hogy a felcsatolást követően valamelyest tiltakozik majd, vagy valamilyen módon kifejezi nemtetszését. Miután játék közben szinte észrevétlenül föltettem rá a vékonyka kis kölyöknyakörvet, annak egy darabkája szabadon lebegett, s ez játékra ingerelte a kiskutyát. Szerette volna megfogni. Hogy ne űzze sikertelenül a szabadon lebegő szíjdarabot, befűztem azt a nyakörvön lévő bújtatóba. Ezután az egész nyakörvre ügyet sem vetett, mintha rajta sem lett volna. Rácsatoltam a pórázt, s a kapu felé csalogattam. Nem is nagyon kellett csalogatni, hetykén lépkedve jött, mintha csak sejtette volna, hogy most valami új és érdekes dolog vár rá.

Ám egy óvatlan pillanatban megfeszült a póráz, s megakadályozta Pennyt abban, hogy arra menjen, amerre szeretne. Ekkor meglepetten megállt, s kérdően rám nézett. Nem értette a szituációt, csodálkozott, vajon miért nem tud arra menni, amerre akar. Megfeszítette lábait, majd makacsul azért is abba az irányba próbált menni, amerre a póráz nem engedte. Lazítottam rajta, hadd mászkáljon kedve szerint. Kis idő elteltével azonban kedvenc teniszlabdájával "megszabtam" neki a haladás irányát. A labdája láttán ugyanis szinte minden egyébről képes megfeledkezni. Játékszerét követve pillanatokon belül a kapuhoz ért. Miután kinyitottam, habozás nélkül kilépett rajta. Hirtelen kitárult előtte a világ. Várakozásom ellenére a sok új látvány nem lepte meg. A teniszlabda, amely felkeltette zsákmányszerző ösztönét, elnyomta azokat az egyéb ingereket, amelyek a csöndes kis utcából áradtak felé. Amikor éppen nem figyelt oda, játékszerét bedobtam a kerítésen keresztül az udvarra, hogy ne vonja el továbbra is figyelmét az új dolgok felől.

Úgy gondoltam, elég lesz, ha az első alkalommal kb. 10 percig vagyunk kinn, és csak néhány méternyire távolodunk el a kaputól. Később majd fokozatosan növeljük az időt és a távot.

Miután a teniszlabda kikerült Penny látóköréből, kis ideig még követelte, de azután az új, érdekes szagok kötötték le figyelmét. Elmélyülten, hosszasan szaglászta a házunk sarkánál lévő villanyoszlop tövét, ahol az utcánk néhány szabadon csatangoló kutyája előszeretettel hagyja "névjegyét". Reméltem, hogy az utcánk kutyái nem hordozói fertőző betegségeknek, egyúttal bíztam az eddig beadott védőoltások és Penny immunrendszerének hatékonyságában.

Amíg ezen töprengtem, hirtelen előttünk termett a szomszéd macskája, egy jól megtermett, nagy bajkeverő hírében álló kandúr. No azért nem vette a bátorságot, hogy egészen közel jöjjön, tisztes távolságból, nyakát nyújtogatva, ellenszenvét csöppet sem leplezve méregette a kiskutyát. Fantasztikus, milyen szemeket tud mereszteni egy macska, ha nagyon haragszik valakire. Márpedig ez a cirmos nagyon haragudott Pennyre, akit még soha életében nem is látott. Nyilván nem kellemes élményei fűződtek eddig más kutyákkal való találkozásokhoz, s a macska igencsak hajlamos általánosítani. Penny a szagok elemzésével annyira el volt foglalva, hogy észre sem vette a macskát, miközben egyre közeledett felé. A cirmosban szemmel láthatóan egyre nőtt a feszültség. Felpúpozta hátát, a szőrét borzolta, s fújással hozta a kutyacsemete tudomására jelenlétét. Penny csodálkozva, érdeklődéssel vette szemügyre a furcsa, ismeretlen, prüszkölő jószágot. Soha nem látott még hasonlót. Bizonyára azt hitte, valami új és nagyon érdekes játék vár rá, mert farokcsóválva húzta a pórázt a cicus felé. Én azonban láttam a cirmoson a rosszindulatot, ezért nyakörvénél megtartottam Pennyt, nem engedtem 1 méternél közelebb új "barátjához". Ő azonban nagyon-nagyon szerette volna testközelből szemügyre venni, s mivel ebben a szándékában megakadályoztam, néhány vakkantással adott hangot méltatlankodásának. Ez volt az a pont, amikor a cirmos nem bírta tovább a feszültséget, s a néhány méternyire lévő akácfára mászva, biztos magasságból figyelt tovább bennünket. Penny jól látta az egész akciót, s ő is a fához szökkent, ott felágaskodva nyüszögött.

Sehogyan sem fért a fejébe, hogy ő vajon miért nem tud fára mászni, amikor még ez a furcsa figura is képes rá...
Nos, ehhez hasonló szituációkkal kezdődhet általában a közmondásos "kutya-macska barátság". A szomszédunknak nincs kutyája, nekünk meg nincs macskánk. kutyáink első alkalommal általában így - Pennyhez hasonlóan - kerülnek kapcsolatba a nyávogó, prüsszögő szőrpamacsokkal. Elég egy-két ilyen találkozás, s ez örökre megalapozza a közöttük lévő kölcsönös utálatot. Nyilván az lenne ideális, ha a kiskutya barátságos kismacskával találkozna első sétája során, nem pedig nyilvánvalóan a korábbi rossz tapasztalatok hatására gyanakvóvá, sőt, ellenségessé vált kandúrral. Ezt azonban többnyire nem áll módunkban szabályozni.

Közben hangos berregéssel száguldott el mellettünk egy motorkerékpár, s mivel Penny ilyet is első ízben látott, hát alaposan szemügyre vette, csakúgy, mint az utána érkező néhány autót. Félelmet egyáltalán nem mutatott, sőt, még meglepődést sem láttam rajta. Inkább csak érdeklődést, vágyat az iránt, hogy közelebbről is megismerkedhessen ezekkel a pöfögő szerkezetekkel. Tapasztalt kutyások tudják, milyen lényeges következtetéseket le lehet vonni a kölyökkutya öröklött természetére vonatkozólag az első néhány sétáján - ismeretlen emberekkel, állatokkal és tárgyakkal szemben - tanúsított viselkedéséből. Örömmel nyugtáztam tehát Penny oldottságát, magabiztosságát, játékosságát az ismeretlen szituációkban.

Egy távolabbi porta házőrzője messziről észrevette Penny viháncolását, s hangos csaholással próbálta a tudomására hozni: arrafelé már az ő felségterülete határait súroljuk. Noha már éppen visszafordulni készültem a kiskutyával, gondolván, hogy első alkalommal ennyi kaland éppen elég, most mégis inkább továbbmentem vele, nehogy véletlenül az maradjon meg benne, hogy minden ugató kutyában ellenséget lásson.

Tudtam, hogy a Pennyt ugató idős belga juhász kan nagyon jóindulatú, barátságos kutya, ezért közelebb vittem hozzá a kölyköt. Amint a kerítéshez értünk, a belga juhász abbahagyta az ugatást, s heves farokcsóválással üdvözölte Pennyt, aki a köszöntést hasonlóképpen viszonozta. Pár percig hagytam őket barátkozni, azután hazaindultunk. Penny az új élmények hatására meg is feledkezett arról, hogy ő most tulajdonképpen pórázon van. Bár néha a póráz feszülésekor meg-megvetette lábát, a lazítást követő hívásra azonnal jött a kívánt irányba.

Nagyon fontosnak tartom, hogy mindenki, aki kiskutyáját első alkalommal viszi idegen környezetbe, ügyeljen arra, hogy a kölyköt csakis kellemes élmények érjék. Ez a feltétele a későbbi kiegyensúlyozott viselkedésének. Az a kiskutya vagy akár növendékkutya, amelyet sétái során olyan konfliktusok érnek, amelyeket nem tud feldolgozni, meghaladják idegrendszerének terhelhetőségét, a konfliktusok jellegének és a vérmérsékletének a függvényében a későbbiekben indokolatlanul agresszívvá vagy éppen visszahúzódóvá válhat. Kulcsfontosságú tehát, hogy ne terheljük túl fejlődésben lévő idegrendszerét.

A következő néhány napon ugyanilyen távolságra, s ugyanennyi ideig vittem ki Pennyt. Csak a következő héten növeltem a távolságot és a séta idejét.

Penny boldogan fedezte föl az egyre táguló világot, s nagy örömömre mindenütt, már az első alkalomtól fogva otthonosan mozgott. Ösztönei minden szituációban természetesen működnek, ami arra enged következtetni, hogy valószínűleg nem fog majd túl nagy gondot jelenteni későbbi kiképzése. Ez azonban még messze van. Addig még sokat kell fejlődnie, erősödnie.

Folytatjuk!



nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)