A fajtatenyésztés története
Fajtatenyésztés Amerikában 10 év távlatában
Múltbatekintő
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Eifert Anna  |  2010. szeptember 21.

Fajtatenyésztés Amerikában 10 év távlatában

A kutyafélék családján belül a kutya rendelkezik a legszélesebb fajtaválasztékkal. Arra vállalkoztunk, hogy egy csöppnyi érdekességet csempészünk be olvasóink számára és múltba tekintve megnézzük, hogy mi jellemezte az amerikai fajtatenyésztést 10 évvel ezelőtt. Adataink nem a mai helyzetet mutatják, a közölt sikerfajta listánk is ennek a kornak az adatait mutatja be.


A kutyafélék családján belül a kutya rendelkezik a legszélesebb fajtaválasztékkal. A fajta megjelölés állatok viszonylag homogén csoportját jelenti egy fajon belül, az ember által kialakítva és fenntartva. ugyanis minden fajtát az ember hozott létre, szelektív tenyésztést alkalmazva a kívánt tulajdonságok kialakítására és rögzítésére. Világszerte több száz kutyafajta létezik, az FCI (Nemzetközi Kinológiai Szövetség) pillanatnyilag háromszázhuszonkettőt ismer el hivatalosan. Az Egyesült Államok kinológiai csúcsszervezete, az AKC (Amerikai Kennel klub) jelenleg egészen pontosan 150 fajtát fogad el. Az FCI tízes beosztásával szemben ők hét csoportba sorolják a fajtákat, illetve létezik egy ún. vegyes csoport, a Miscellaneous Class, ahová a frissen elismert fajták kerülnek ideiglenesen. A vegyes csoport tagjai szerezhetnek obedience, agility és szánhúzó bajnoki címeket, sőt kiállításokon is szerepelhetnek, de kiállítási champion címet még nem kaphatnak. Ha az AKC igazgatósága, a Board of Directors egészséges és dinamikus fejlődést állapít meg az adott fajtánál, engedélyezheti a teljes elismerést és a hét csoport valamelyikébe való átsorolást.

Az AKC szabályos utat biztosít minden új fajta fejlődéséhez, mely a teljes AKC elismertségben tetőzhet. A törzskönyvbe való felvétel feltétele az adott fajta iránti hosszantartó országos érdeklődés és aktivitás, mely magában foglal egy fajtaklubot is a széles geográfiai területre kiterjedő komoly tenyésztői munka mellett. Az új fajták döntő többsége az USA határain túlról érkezik, ebben az esetben követelmény az is, hogy az adott fajta rendelkezzen írott standarddel, szülőhazájában régóta létezzen, és egy ottani szervezet elismerje és törzskönyvezze. Egy új fajta elismerése a Board of Directors hatáskörébe tartozik. Egy további fontos feltétel még, hogy a kandidáló fajta szerepeljen az AKC Foundation Stock Service nevű nyilvántartásában, mely magyarul kb. Alapító Állomány Szolgálatot jelent. A FSS-t 1995-ben hozták létre, a ritka fajták tenyésztőinek igényére. Ez egy optimális adatrögzítő rendszer olyan fajtatiszta kutyák számára, melyeket az AKC pillanatnyilag nem regisztrál hivatalosan. Minden fajta szempontjából az egyik legfontosabb dolog a törzskönyvezési és tulajdonosi adatok hiteles rögzítése. Egy-egy új fajta esetén éppen egy ilyen pontos adatbázis létrehozása és fenntartása a legnagyobb akadály. Az FSS által az AKC szakértői gárdája rögzíti a ritka fajták adatait a hivatalos törzskönyv egy járulékos fejezetében. Az FSS regisztráció azonban még nem jelent teljes AKC elismertséget, csupán egy eszköz annak eléréséhez. Ahhoz, hogy egy kutyaszerepelhessen az FSS regisztrációban, ezt megelőzően már szerepelnie kell valamilyen külföldi vagy hazai nyilvántartásban. E regiszterek iránti követelmény, hogy több évtizeden keresztül, legalább három generáció törzskönyvvel rendelkező kutyákat tartson nyilván. De a FSS ezen kívül egy- vagy kétgenerációs törzskönyvvel rendelkező kutyákat is regisztrál, mint a jövő generációinak alapító tagjait. Fontos, hogy a FSS nem azon "ritka fajták" számára jött létre, melyek az adott standardtól eltérnek, és csupán variációi már létező AKC fajtáknak vagy azok diszkvalifikációs hibáival rendelkeznek.

2001. szeptember 1-étől hat új fajtával bővült az amerikai választék, 4 európai (mastino napoletano, orosz fekete terrier, beauceron, Glen of Imaal terrier), egy kanadai (vadkacsavadász retriever) és egy hazai fajtát (redbone mosómedvekopó) ismert el újonnan az AKC. Szinte mindegyik AKC elismert fajta sajátossága, hogy az európaitól eltérő, saját amerikai standarddal rendelkezik. Nagyon sok fajtánál létezik európai és amerikai típus, melyek között olyan nagy lehet a különbség, hogy szinte két fajtáról beszélhetünk. (Lásd akita) A collie-nál például Amerikában elismert színváltozat a fehér. Érdekes módon gyakran az amerikai standard hosszabb és részletesebb az európainál. Ez a mastino napoletano fajtaleírására is igaz, sokkal hosszabban írja le például bevezetésképpen a fajta történetét, illetve általános megjelenését. Eltérés mutatkozik az előírt méretben: az FCI standard plusz-mínusz 2 cm toleranciával a kanoknál 65-75, a szukáknál 60-68 cm-t ír elő, míg az AKC standardban ezek az adatok kanoknál 66-79, szukáknál 61-74 cm. Az ehhez társuló európai súly kanoknál 60-70, szukáknál 50-60 kg, az amerikai adat 68, illetve 50 kg. Mindezek alapján elképzelhető, hogy az amerikai mastínók között előfordulhatnak valamivel könnyebb, elegánsabb felépítésű kutyák, bár az AKC standard szerint kizáró ok a masszívság hiánya.

Bizonyos fajtákat Amerikában különböző változatokra (variety) osztanak fel, kizárólag kiállítási célokból, szőrtípus, méret vagy szín alapján. Egy adott fajta változatai keresztezhetők egymással, utódaik törzskönyvezhetők. A változatokat egyébként nem tüntetik fel a törzskönyvön. Az alábbi fajtáknál léteznek ilyen változatok:

Cocker spánielek: fekete (tan jegyekkel is); minden egyéb egyszínű a feketén kívül; tarkák

Begale: 33 cm marmagasság alatt; 33-38 cm között

Tacskó: hosszúszőrű; rövidszőrű; drótszőrű

Collie: rövidszőrű; hosszúszőrű

bullterrier: színes; fehér

Manchester terrier: standard méret (terrier csoport); Toy (toy csoport)

Csivava: hosszúszőrű; rövidszőrű

Angol toy spániel: Blenheim és Prince Charles, King Charles és Ruby

uszkár: toy (toy csoport), miniatűr (non-sporting csoport); standard (non-sporting csoport)

 

Ami az uszkárokat illeti, mindhárom méretváltozatra ugyanaz a standard érvényes, csupán méretükben különböznek. A standard vagyis óriás kategóriába tartoznak a 15 inch (kb. 46 cm) feletti példányok. A miniatűr példányok marmagasságának 10-15 inch között kell lennie,a toy uszkárok pedig a 10 inch (kb. 25,5 cm) alattiak. Az FCI standard 4 méretet különböztet meg ebben a fajtában:

óriás uszkár: 45-60 cm, plusz-mínusz 2 cm eltéréssel.

közép uszkár: 35-45 cm

törpe uszkár: 28-35 cm

toy uszkár: 28 cm alatt, a kívánatos marmagasság 25 cm

 

 

A legnépszerűbb fajták Amerikában,
az AKC által 2000-ben regisztrált kutyák száma alapján

1.
Labrador retriever
172.841
2.
Golden retriever
66.300
3.
Német juhászkutya
57.660
4.
Tacskó
54.773
5.
Beagle
52.026
6.
uszkár
45.868
7.
Yorkshire terrier
43.574
8.
Csivava
43.096
9.
Boxer
38.803
10.
Shih-tzu
37.599
.
19.
Husky
17.551
.
47.
Magyar vizsla
3.224
.
53.
Újfoundlandi
2.900
.
65.
Amerikai staffordshire terrier
1.789
.
120.
Kuvasz
189
.
129.
Puli
143
.
135.
Komondor
89



nyitókép: archív

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)