Kiképzés, kutyaiskola
Rottweilerek az őrző-védő munkában
A zsákmányszerző és védőösztönök
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2010. augusztus 10.

Rottweilerek az őrző-védő munkában

A munkafázisok közül az emberek az őrző-védő fázist kedvelik a legjobban, de szintén ez az a fázis, amely két részre osztja a kutyákat: azokra, amelyek képesek teljesíteni a követelményeket munkavizsga szinten és azokra, amelyek nem. Szinte minden rottweiler képes a fegyelmi és szimatmunkára, de sok kutya kiesik az őrző-védő munkából, mert nem tudják kezelni a feladattal járó stresszt.


Általánosságban nem tudjuk egyetlen okra visszavezetni, hogy a kutya miért nem tudja teljesíteni a feladatot. A genetikai, környezeti, fizikai tényezők, valamint a korai nevelés mind meghatározzák a kutya munkaképességét. Azonban a genetikai örökség az, ami egyedül képessé teszi a kutyát arra, hogy sikeres munkakutya legyen. Ezért van az, hogy ritkán látunk olyan munkakutyákat, amelyek kizárólag "show" tenyészetekben születnek. Ezek a kutyák általában túl lágy temperamentummal rendelkeznek, és nem képesek kezelni a munkával járó szellemi erőfeszítést, mert ezt szép lassan "kitenyésztették" belőlük. Ez egyébként minden tenyésztett kutyafajtára igaz. Azok a kutyák, amelyek képesek dolgozni, jellemzően olyan szülőktől és nagyszülőktől származnak, amelyek maguk is dolgoztak és nem "show" tenyészetekből, ahol a kutya csak a következő etetést várja.

Alkalmanként kikerülhet jó munkakutya is ezekből a "show" tenyészetekből, de ezek az esetek általában véletlenek és ritkák. Ez sokak számára zavaró tény lehet, de a példák előttünk állnak és mindennap láthatóak az ország különböző kutyaiskoláin. A legjobban dolgozó rottweilerek Európából, pontosabban Németországból származnak. Ez az ADRK szigorú tenyésztési szabályzata miatt van, miszerint a kutyának a megfelelő küllem mellett megfelelő munkaképességgel is kell rendelkeznie ahhoz, hogy megszerezze a tenyésztéshez szükséges minősítést. Ne hagyd, hogy bárki megtévesszen azt mondva: "A rottweiler mindig rottweiler, s e tény miatt önmagában képes a  jó őrző-védő munkára!" Ez nagyon távol áll az igazságtól. Az esetek 99%-ában igaz, hogy ha a kutya ősei között rég nem volt igazi munkakutya, akkor kétséges, hogy maga az utód képes lesz az őrző-védő munkára. Ne feledjük: a munkakutyákat tenyésztik, nem pedig szaporítják!

Az őrző-védő munka a kutya két ösztönén alapszik: a zsákmányszerző és védő ösztönön. A zsákmányszerző ösztön vezeti a kutyát, amikor üldözi és elfogja áldozatát a vadonban, hogy kielégítse éhségét, és ez akkor van a legmagasabb szinten, amikor a kutya éhes. Napjainkra a kutyát megszelídítették és háziasították, ezért a kutya zsákmányszerző ösztöne már nem az étel megszerzésére alapszik, de az üldözés és az elkapás a kutya alapvető ösztöne maradt (pl. labda, bot, apportfa, védőkar stb.). Amikor azt akarom, hogy a kutyának nagyon intenzív legyen ez az ösztöne, az azért van, mert ezeknek a kutyáknak nagyon könnyen felkelthető a figyelme a segédre és gyorsan lehet a képességét fejleszteni, mivel nagy lelkesedést mutatnak a zsákmány iránt. Az ilyen típusú kutyák némelyike kiemelkedő eredményeket érhet el a versenyeken kizárólag a zsákmányszerző ösztöntől vezérelve, ha emellett a harci ösztönük elég magas a zsákmány megtartására. Tény, hogy általában ezek a kutyák érik el a legmagasabb pontszámot az őrző-védő fázisban, mert könnyű őket irányítani az őrző-védő munka fegyelmi részeinél és a harcot nem fenyegetésként veszik. A tisztán zsákmányszerző ösztönnel rendelkező kutya élvezetét leli a kar megragadásában és a segéddel való harcba. A hátránya az ilyen kutyáknak az, hogy mivel a munkát játéknak veszik, egy rossz élmény (a segéd a kutya lábára lép, rossz helyen üti meg stb.) elveheti a kedvét a munkától. Ha ilyenkor fájdalom éri a kutyát, előfordulhat, hogy a kutya elhagyja a gazdáját (és ez "fájdalmas" lehet a gazda számára is, főleg egy vizsga vagy verseny alkalmával), mert a játék többé már nem élvezetes számára. Egy ilyen eset után sok-sok gyakorlást igényel, hogy a kutya elérje az eredeti szintet - ha egyáltalán ez lehetséges.

Ezért kedvelem azokat a kutyákat, amelyek nagy zsákmányszerző ösztönnel rendelkeznek. Ezek a kutyák mindenütt megbízhatóan dolgoznak, mert amellett, hogy komolyan veszik a munkát, élvezik is azt. Ily módon ha valami rosszul alakul a verseny vagy kiképzés során (fájdalom éri a kutyát) a kutya legyőzi a fájdalomérzetét és tovább harcol akár még keményebben is.

A védőösztön teljesen különbözik a zsákmányszerző ösztöntől. A védőösztön a kutya belső késztetése, hogy védjen; elsősorban magát és kölykeit, falkáját, gazdáját... Ez a kutya komoly oldala, amikor nem leli örömét az üldözésben, amikor arra késztetjük a kutyát, hogy fenyegetve és bizonytalanul érezze magát és ezért komolyan veszi a harcot.

Amint láthatjuk, a két ösztön alapvetően eltér egymástól és ezért ideális, ha a kutyánk mind a kettővel rendelkezik, ha jó őrző-védő kutyát akarunk kiképezni. Mégsem akarjuk, hogy kutyánk túl erős védőösztönnel rendelkezzen, mivel ezek a kutyák túl "idegesek" és instabilak ahhoz, hogy megbízható őrző-védő kutyákká váljanak. A védőösztön terhelővé válhat a kutya számára, amikor az idegeire sokkal nagyobb teher nehezedik, mint a zsákmányszerzésnél. Kutyák, amelyek első látásra keménynek látszanak a védekezésben (kis ingerlésre is intenzíven ugatnak vagy morognak), gyakran rendkívül idegesek, ijedtek és nem tudják kezelni a kiképzéssel járó feszültséget, amely rájuk nehezedik. Ezek a kutyák általában bizalmatlanok, ami lehet a tenyésztés, a kutyát ért környezeti hatások következménye vagy a kettő együttes hatása. A túl ideges kutyák nem képesek jó eredményeket elérni az őrző-védő munkában és veszélyt jelenthetnek a közösség számára is, mivel az agresszív viselkedés a legkisebb "provokációra" is megnyilvánulhat. Ennek ellenére ne keverjük össze a túl ideges kutyát azzal az egyeddel, amely erős védőösztönnel rendelkezik, mindemellett magabiztos a védekezése. Az ilyen kutyák "tudják", mikor kell védekezniük és általában magabiztosak, így ideálisak az őrző-védő munkára.

Egy tapasztalt és nagy tudással rendelkező segédnek tudnia kell, hogy mikor csalogassa elő a kutyából a védő-, illetve zsákmányszerző ösztönt és hogyan használja ezeket. Az őrző-védő munka az, ahol mindenképpen szükségünk van valakinek a segítségére. Segítőnknek ügyesnek és tapasztaltnak kell lennie, hogy kiismerje a kutya viselkedését. Az őrző-védő munka nagyban függ a segéd tudásától és képességeitől, mert ő az, aki kiképzi a kutyát. Ismernie kell a kutyát és ezzel összhangban kell tanítania, hogy hogyan fogjon teli szájjal, erősen és magabiztosan.

Ahhoz, hogy valaki jó segéd legyen, tehetségre és sok gyakorlásra van szükség. A segédnek gyorsnak és ügyesnek kell lennie, valamint elég erővel és állóképességgel kell rendelkeznie, hogy megfelelően tudjon dolgozni a kutyákkal. Mindemellett színésznek is kell lennie, hogy a kutyából a legjobb reakciókat váltsa ki. Sokszor a segéd által véghezvitt legkisebb változtatások a megfelelő időben elegendőek ahhoz, hogy a kutya előrehaladjon - vagy visszaessen - a kiképzésben. De a segédnek nem az a feladata, hogy a kutyát lepörgesse a karról vagy menekülésre kényszerítse, hanem az, hogy állandóan fejlessze a kutyát és annak képességeit.

Ha nem áll a rendelkezésünkre egy profi segéd, akkor a segédünknek a kutya zsákmányszerző ösztönére kell alapoznia munkáját, mivel ezt biztonsággal lehet végezni. Ha a védőösztönre alapozva próbálunk meg dolgozni anélkül, hogy megértenénk azt, hogy az életreszóló problémákat okozhat a kutyánknál. Például ha a segéd "túlpörgeti" a kutya védőösztönét, az zavart és bizonytalanságot okozhat a kutyában, így lehet, hogy nem fog magabiztosan válaszolni a segéd akcióira, s ez egy életre visszavetheti a kutyát az eredményes munkától.

Életbevágó, hogy a segéd minden egyes kutyát "egyénenként" kezeljen, hisz nincs két ugyanolyan temperamentumú kutya és mindegyiket a saját képességei és korlátai szerint kell kiképezni. Ezért kell a segédnek sokat tanulnia, hogy kellő tapasztalattal rendelkezzen és a kutyákért az ő érdekükben tudjon dolgozni. Jó esetben az új segéd egy tapasztaltabb segéd mellett dolgozik és szintén hasznos, ha már betanított kutyákkal, mert így a segéd "tanul" a kutyáktól és egy tapasztalt kutya képes korrigálni azokat a hibákat, amelyeket egy kezdő segéd vét. Fiatal, tapasztalatlan kutyákkal dolgozni az első időkben nem túl szerencsés, mert bármely hiba befolyásolhatja a kutya későbbi munkáját, ami szintén problémákat okozhat a segéd és a felvezető kapcsolatában, ami nyilvánvalóan nem kívánatos.

Ezért van a segédnek hálátlan feladata; rendkívül sok fizikai és mentális munkával jár, mégis a gazdák hajlamosak a segédet hibáztatni minden problémáért, ami a kiképzés alatt felmerül. A segédnek keményen kell dolgoznia általában ingyen és gyakran kevés elismerésért. Minden kutyakiképző iskolának azt ajánlom - és minden jó segédnek -, hogy becsüljék meg segédjüket, különben átmehet másik iskolához.

A mi iskolánkon a segédek nem fizetnek tagdíjat, ingyen biztosítjuk számukra a továbbképzést, valamint az iskolai rendezvényeken is térítésmentesen vehetnek részt. Az iskola szintén állja a segéd felszerelésének költségeit (védőnadrág, karok stb.) és általában megpróbáljuk a segédünket "jól tartani". Ne feledjük: a jó őrző-védő munka kulcsa a jó és megbízható segéd, aki aranyat érhet az iskola számára. Egy profi segéd sikeressé tehet egy egész iskolát.

Becsüljük segédünket, mert minden alkalommal súlyos sérülések kockázatának teszi ki magát. Szintén fontos az utánpótlás nevelése, de tartsuk szem előtt, hogy egy jól tanított, de alkalmatlan segéd nem tud túl sokat segíteni. Ez a munka mind fizikai, mind szellemi felkészültséget igényel, ahol a szellemi felkészültség lényegesebb. A segédnek olvasnia kell a kutyában és felismernie temperamentumát. Ezután meg kell beszélnie tapasztalatait a gazdával és egyedre szabott kiképzési tervet felállítania. Ez rendkívül nehéz a kutyák nagy száma miatt, és fárasztó a segédre nézve, hiszen ő minden kutyából a legtöbbet és legjobbat akarja kihozni.



nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)