A kutyáról általában
Kutyatartók tévhitei
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Horváth Dávid  |  2013. november 02.

Kutyatartók tévhitei

Összeszedtünk ezért néhány olyan meghökkentő kérdést és megadjuk rájuk a választ is, amely akár közérdeklődésre tarthat számot, ezáltal megelőzhető néhány olyan kutyagazdi baki, amit a mindennapok produkálnak.


"Ha a kutyám először egy korcs kutyától szül kölyköket, utána nem lehetnek fajtatiszta kölykei."

Természetesen nem igaz. Ha egy drága, fajtatiszta kutyát életében először a legbizonytalanabb származású útszéli keverék fedezi be, akkor is szülhet a későbbiek során fajtatiszta kölyköket egy fajtatiszta apától. Gondoljunk csak bele: ha egy fehér nő első gyerekének néger az apja, ezután nem lehet többé fehér gyereke?

"Először engedem a kutyámat kölykezni, csak utána vágatom ki."

Biológiai és állatorvosi szempontból nem szükséges, hogy az ivartalanítási műtétet megelőzze egy ellés. A kutya viselkedésében sem lesz különbség, ha szülés után vagy szülés nélkül ivartalanítjuk; sőt egyes vélemények szerint a korai ivartalanítás (early spaying) számos előnnyel bír. Az Amerikai Egyesült Államokban már öt éve sokat hallottam, hogyan beszélte rá a kisállatklinikán az állatorvos a kutyatulajdonosokat erre a beavatkozásra. A módszer hívei szerint a szukát már négy hónapos kortól lehet ivartalanítani. Szerintük ugyanis az így ivartalanított kutyáknál kevesebb a tejmirigydaganat, az állat jóval tovább marad játékos, a csontok növekedése időben elhúzódik, s az állat várható életkora növekszik.

"Nem engedem kivenni a műtét során a petefészkeket, csak elkötni, mert ez kíméletesebb."

Rosszul járna, ugyanis az elkötés súlyosabb szövődményekkel jár, mint a petefészkek eltávolítása. A későbbiek során nagy eséllyel előfordulhat, hogy kutyáját petefészek-ciszta, -gyulladás vagy -daganat miatt újra operálni kell - arról nem is beszélve, hogy az elkötés nem akadályozza a tüzelést.

"Szegény kutyám álterhes; simogatom egy kicsit, majd elmúlik."

Ne tegye! Ha túl sokat törődik az álvemhes kutyával, a tünetek még erősödhetnek is.

"Nem kell féregirtót adni a kutyámnak, rendszeresen adok neki fokhagymát."

A közhiedelemmel ellentétben a humán féregtelenítők - pl. a Vermox tabletta vagy a fokhagyma - nem alkalmasak kutyák féregtelenítésére. Ez a tévhit valószínűleg onnan ered, hogy a középkorban a vámpírokat, rossz szellemeket, férgeket fokhagymával próbálták elűzni. Megjegyzendő, hogy azokat a kutyákat is kell féregteleníteni negyedévente, amelyeket nem visznek ki a szabadba, ugyanis cipőtalpon, ruhákon, egyéb ragályfogó tárgyakon az ellenálló féregpeték bevihetők a lakásba. Tanácsos lenne a félévenkénti bélsárvizsgálat állatorvosok általi elvégeztetése még azoknál a kutyáknál is, amelyek semmiféle rendellenességet nem mutatnak.

"Doktor úr! Ne adjon a kutyámnak egyéb oltást, csak a kötelezőt, öreg ez már!"

Az egy évnél idősebb kutyákat is mindenképpen ajánlatos évente beoltatni a fertőző betegségek ellen (még a tíz évnél idősebbeket is!), ugyanis a betegség elleni védő ellenanyag szintje lecsökken, és az egy évnél régebben adott vakcina már nem vagy csak nagyon csekély mértékben véd a betegség ellen. Még akkor is szükség van az oltásra, ha a kutya állandóan csak lakásban tartózkodik, ugyanis léteznek nagyon ellenálló és ragályos kórokozók.

"Kivárom, amíg letelik az egy év az oltások között, nehogy baja legyen a kutyámnak."

Nem kell pontosan kivárni az egy évet: a ma használatos oltóanyagok ártalmatlanok, ezért a kutya nincs veszélynek kitéve, ha korábban kapja meg az ismétlő oltásokat.

"Ha szomjaztatják a kutyát, vagy ha nyers húst, illetve követ eszik, akkor veszett lesz."

A veszettséget vírus okozza, amely leggyakrabban harapással terjed. A hosszú ideig szomjaztatott kutya is viselkedhet veszett módon, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy megveszett. A kőevés nem oka, hanem következménye lehet a veszettségnek, ugyanis a veszett, tudatzavaros állat megrághat vagy lenyelhet ehetetlen tárgyakat. Ellentétben más vírusos betegségekkel, a veszettség ragályfogó anyagokkal (pl. nyers hús) nem terjed, mert a vírus nem olyan ellenálló.

"Nem etetem nyers hússal a kutyámat, mert vérengző lesz."

Természetesen nincs összefüggés a viselkedés és az etetett étel között. Egyes húsokat (pl. csirkefej, -nyak, -láb, -farhát) kaphat esetleg nyersen is kedvencünk, a sertéshúst és a vadat viszont feltétlenül főzzük meg!

"Nem kövér ez a kutya, doktor úr, alig eszik! Amikor meg olyan szépen kér enni, megszakad a szívem, ha nem adok neki."

Az elhízásra hajlamos, nagytestű kutyák általában rövidebb ideig élnek, mint a kis testű, nem elhízott kutyák. Kutyáink életkorát számos külső tényező befolyásolja. Egészségrontó tényező lehet a természetellenes tartásmód, a kevés mozgás, a nem megfelelő táplálék, a stressz stb. Az elhízás megrövidítheti a kutya életét, szívbetegséghez, májelégtelenséghez, cukorbetegséghez vezethet. Ha a kutya nagyon kövér, az alkalmazandó fogyókúrát mindenképpen beszéljük meg az állatorvossal! Az ízületi gyulladás különböző formái nem kevés kutyának keserítik meg az életét. Ezekre a betegségekre nincs igazán hatásos gyógymód, a fájdalmak esetleg modern állatgyógyászati fájdalomcsillapítókkal enyhíthetők, az érintett ízületek mozgékonysága fokozható, a bicegés csökkenthető, a kutya szívesebben fog mozogni. Nagymértékben enyhíti a fájdalmakat, ha a kövér állatot fogyókúrára fogjuk, ezáltal csökken ugyanis az ízületekre nehezedő súly. A nagyon elhízott kutyáknál heti egy koplalónap is beiktatható.

"Száraz a kutyám orra, biztos lázas."

Csak a 2 perces, digitális hőmérővel végbélben mért testhőmérséklet a mérvadó, s nem az, hogy meleg a kutya, vagy száraz az orra. Sok probléma, baleset is származott már abból, hogy az óvatlan gazda nagy adagban adott emberi lázcsillapítót lázasnak vélt társának.

"Ne nyomja ki a kutyám bűzmirigyét, mert akkor mindig baj lesz vele!"

Amíg nincs olyan jel (bőrgyulladás, szőrhullás, a hátsó régió vakarása és nyalása stb.), amely ezt szükségessé tenné, addig természetesen nem kell bántani a bűzmirigyeket. De ha szakszerűen végzik a bűzmirigy kiürítését, az nem okoz bajt.

"Már többször volt altatva a kutyám, ezért nem vállalom a műtétet."

A ma használatos altatószerek igen biztonságosak; nem terhelik meg a szervezetet, ezért a kutyákat életük során jó néhányszor lehet biztonságosan altatni. Persze a túl gyakori altatásnak, valamint öreg, beteg és elhízott állatok altatásának nagyobb a kockázata.

"A kutya rossz szokása, hogy elássa a csontot és megeszi az ürüléket."

A felesleges táplálék elásása a kutyáknál ősi ösztön. Ha azonban ez gyakran ismétlődik, csökkenteni kell az élelemadagot. Az ürülék pedig tartalmaz a kutyák számára hasznosítható anyagokat. Ez a viselkedés hívhatja fel a figyelmet pl. a kutyák rosthiányára.

"Vakaródzik a kutyám, doktor úr, adjon valami bolhaellenes szert!"

Ha a kutya vakaródzik, egyáltalán nem biztos, hogy bolhás. Számos más oka is lehet (pl. bűzmirigy gyulladása, bélférgesség, külső hallójárat gyulladása, allergia, különféle külső élősködők, gombák stb.).

"Nyalja a sebét, hogy gyorsabban gyógyuljon."

A kutya szájában lévő nyál sok veszélyes sebfertőzést okozó baktériumot tartalmaz. Különösen káros, ha a gyógyuló műtéti seb nyalását nem akadályozzuk meg.

"Ha sajtot etetünk a kutyával, elveszti a szaglását."

Ez a tévhiedelem valószínűleg azzal kapcsolatos, hogy a finom szimatú nyomozókutyák szaglóteljesítményét átmenetileg valóban ronthatja a sajtetetés.

"A cukor etetése vakságot okoz."

A tévhiedelem alapja az, hogy a cukorbetegség bizonyos eseteiben a tünetek között a szemlencse elhomályosodása (szürkehályog) is szerepel. A cukoretetés szükségtelen ugyan, de vakságot nem okoz.



nyitókép: archív

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 

Ingyen elvihető egy közepes méretű, vizsla keverék kutya. Kislány, kb. 6 hónapos. Tel.: 06-20/998-3940.

tovább a hirdetésre »

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)