Állatorvos
Vak vezet világtalant?
Szemészeti szűrővizsgálat
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Pórfy Tünde  |  2012. február 06.

Vak vezet világtalant?

Komoly kiképezésben részesülő munkakutyáknak, pl. vakvezető kutyáknak is kötelező a szemészeti szűrés, nehogy későn, a hosszadalmas kiképzés után derüljön ki, hogy maga a vakvezető nem lát jól, és így kárba vész a rengeteg munka, amit a kiképzésébe fektettek. Sokan még az apróhirdetésbe is beírják, hogy PRA-mentes, habár nem biztos, hogy tudják is, mi is jelent az.


Amióta a kutya az ember gondoskodása alatt él, létezésének nem feltétele érzékszerveinek élessége, mozgásának gyorsasága: nem működik a természetes szelekció. Ezért az emberé lett a felelősség, hogy ne engedje a tenyésztésbe az öröklődő betegségekben szenvedő kutyákat. Erre egyébként nemcsak a felelős állattartó jóérzése, hanem az ezt az elvet megfogalmazó törvény is kötelezi. Ezért a tenyésztő számára nem szabadon választott, hanem kötelező program kell legyen tenyészállatainak szűrése. Aki az öröklődő betegségekre történő szűrés nélkül tenyészt, jogsértést követ el, amiért jogilag akár felelősségre is vonható.

A szűrések szükségességét egyébként az FCI is rögzíti tenyésztési szabályzatában. A kutyáknak több száz öröklődő betegsége létezik, ám ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden tenyészállatot az összesre szűrni kellene vagy lehetne. Minden fajtának megvan a rá jellemző legsúlyosabb, leggyakoribb öröklődő betegsége, és arra a néhányra kell elvégezni a szűrést. A retrievereknél ez a csípő- és könyökízületi diszplázia mellett néhány öröklődő szembetegséget jelent.

Golden retriever:

- Katarakta 
- Centrális retina-atrófia
- Progresszív retina-atrófia
- Distichiázis
- Multifokális retina-diszplázia

 

Labrador retriever:

- Retina-diszplázia, retina-leválás, a csontváz elváltozásaival együtt vagy anélkül
- Katarakta 
- Centrális retina-atrófia
- Progresszív retina-atrófia
- Szaruhártya-homályosodások

 

Mit hoz a jövő?

Ezek közül a legjellemzőbb a labrador retina-diszpláziája és a golden retriever progresszív retina-atrófiája, valamint mindkét fajtában a katarakta. Tudnivaló, hogy csak a nagyon kiterjedt vagy nagyon előrehaladott betegségek okoznak teljes látásvesztést. Ha az elváltozás kis kiterjedésű, vagy még csak kezdeti stádiumban van, akkor a kutyának csak csökkent látása lesz, amelyet begyakorolt kis trükkökkel, fejmozgásokkal, egyéb érzékszerveivel, főleg ismerős terepen, sokáig remekül tud kompenzálni. Ezért a csak csökkent látás a gazda számára gyakran jó darabig fel sem tűnik.

Akármelyik betegség fordul elő a kutyában, a szemészeti szűrővizsgálat során arra fény derül, hiszen a szem minden része átvizsgálásra kerül. Csak a manifesztálódott, azaz már tünetekben megmutatkozó betegség fedezhető fel a szemvizsgálattal, tehát a látható tünetek nélküli vagy a betegséget csupán hordozó egyedek ezzel nem szűrhetők ki. Erre a jövőben a DNS-analízis által végzett diagnosztika lesz a megoldás. Ezzel már kölyökkorban egy kis vérmintából 100%-osan megállapítható, hogy az adott egyed a kérdéses betegségtől mentes, avagy hordozza azt. Nagyszerű lesz ez, amikor majd minden fajta minden öröklődő betegségét így tudjuk szűrni. Ma azonban még csak a labrador retriever és a chesapeake bay retriever PRA-jának meghatározó gént térképezték fel, pedig a labradornál pont az RD a gyakoribb. (A http://www.optigen.com/opt9_test.html honlapon lehet tájékozódni az aktuális DNS-tesztek fajtánkénti lehetőségeiről.

Ez szinte havonta bővül, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy pár év múlva már sokkal könnyebb dolga lesz a tenyésztőknek: egyszerű vérvizsgálattal kölyökkorban meg tudják majd állapítani, melyik kölyök nem hordoz lényeges öröklődő betegséget, és melyik az, amelyet csak kedvencnek lehet eladni. Akármilyen költségesek a DNS-tesztek, még mindig olcsóbbak, mint egy kutyát felnevelni, kiképezni, kiállítani stb., mígnem esetleg kiderül, hogy nem tenyészthető.) Sajnos tehát ma még nem kerülhető el a hagyományos szemészeti vizsgálat.

 

Miből is áll a szemészeti szűrővizsgálat?

Természetesen mint minden ilyen vizsgálat előtt, megtörténik a kutya azonosítása. Csak korrekten azonosított kutyának adható ki bármiféle igazolás. Ennek alapján az asszisztens kiállítja a vizsgálati formanyomtatványt. Maga a vizsgálat nem fájdalmas, a kutya részére nem megterhelő. Nem kell hozzá elaltatni sem. Annyi kellemetlenséget okoz, mint amikor éles fény a szemünkbe világít: nem kellemes, de eltűrhető.

Először megvizsgáljuk, hogy a kutya szemével követ-e egy könnyű, szelet nem vető, leeséskor hangot nem adó tárgyat, pl. egy aláhulló vattapamacsot. Majd kipróbáljuk, működik-e a kutya ún. pupillareflexe. Egészséges kutya szemének pupillája fényre összehúzódik, így védi a szemet az erős fénytől. Így azonban nem tudunk belátni a kutya szemének hátulsó részeire, ezért ennek vizsgálata után olyan szemcseppet kap, amely kikapcsolja ezt a pupillareflexet. A szem becsepegtetése után mintegy 20-30 percet kell várni, hogy az hasson, ezután folytatódhat a vizsgálat. A pupillatágulat mintegy fél napig tart, ezalatt nagyon éles fénytől - például fehér murvás talaj éles napsütésben - óvjuk a kutyát. Közismert, hogy úgy tudunk valahova minél jobban belátni, hogyha mi sötétben vagyunk, és odabent világos van, hogy a beeső fény ne zavarja a bekukucskálót. Ezért a szemvizsgálathoz elengedhetetlen, hogy az elsötétített helyiségben történjék. A kutya a vizsgálóasztalra hasra, ún. szfinx-pozitúrában fekszik, a vizsgálóval szemben, fejük nagyjából egy magasságban. Az asszisztens tartja egyik oldalról a kutya fejét, másik oldalon a tulajdonos végig a kutya mellett maradhat.

Ezután az állatorvos először a réslámpás biomikroszkóppal vizsgálja a kutya szemének elülső, fénytörő közegeit, azaz a szaruhártyát, a szemlencsét és az üvegtestet. Ez a vizsgálólámpa nem csak mikroszkópként nagyít, de képes olyan résfénnyel, mintegy szeletenként megvilágítani a belső szemet, amely segítségével az elváltozások térbeli helye is kiderül, pl. hogy egy homály a szemlencse elülső vagy hátulsó tokján helyeződik. Ekkor derül fény a szaruhártya esetleg szabad szemmel nem látható elváltozásaira, a szemlencse homályaira, a kataraktára, annak kiterjedésére és állapotára.

Amikor a réslámpás vizsgálat mindkét szemen megtörtént, következik a szemfenék vizsgálata, az orvos fejére erősített úgynevezett oftalmoszkóppal. Meglehetősen humoros látvány az állatorvos fejére pántozott oftalmoszkóp, és többen kérdezték már, hogy miért szükséges ez, hiszen az emberek szemvizsgálata során állványba van beépítve. Ennek az a magyarázata, hogy az ember-páciens kooperál a vizsgálóval, az utasításokat (fejét helyezze az állványra, nézzen előre, jobbra, balra) követi. A kutya azonban ösztönösen próbál elmenekülni a szemébe eső fénytől, ezért ha a feje rögzítve is van, szemgolyóját folyton mozgatva menekíti a fénytől. Ezért a vizsgálónak lámpájával együtt mobilnak kell lennie, hogy a kutya szemgolyójának irányába folyamatosan hajlongva tudja követni és megfigyelni azt. A mi oftalmoszkópunk kamerával és monitorral van összekötve, ezért a tulajdonos is láthatja, amit a vizsgáló lát. Vannak gyakorlottabb tenyésztők, akik már szinte együtt diagnosztizálnak így az állatorvossal. A szemfenék minden részének átvizsgálása után az állatorvos megírja a leletet a vizsgálati nyomtatványon. Ha esetleg valamilyen elváltozást észlel, előfordulhat, hogy további, más vizsgálatok is szükségessé válnak.

Nem lehetséges tehát korrekt a szemészeti szűrés olyan helyen, ahol nem használnak pupillatágító szemcseppet, ahol egyszerű pupillalámpával világítanak a kutya szemébe, és/vagy ha nem elsötétített helyiségben végzik a vizsgálatot stb.

 

Évente ismételni kell!

Ha minden negatív, azaz mentes, retrievereknél akkor is csak egy évre érvényes a vizsgálat eredménye! Ezt Magyarországon nagyon sokan nem tudják, s egy szűrővizsgálat eredményének igazolását a kutya egész életén át használják, amit azért tehetnek meg, mert a többiek sem tudnak róla! A retrieverek legjellemzőbb öröklődő szembetegségei ugyanis sajnos nem fiatal korban, hanem a kutya többéves korában is jelentkezhetnek (ld. a betegségek taglalásánál). A mai módszereinkkel tehát így sem tudjuk megakadályozni, hogy mire esetleg egy tenyészkutyáról kiderül, hogy beteg, addigra akár több alom szülője legyen. Ezért annyit lehet tenni, hogy csak egy éven belüli negatív lelet birtokában lehet tenyészteni, tehát amíg a kutyatenyésztésben van, évente kell ismételni a vizsgálatot. Így van ez azokban az országokban, ahol a tenyésztőszervezetek megkövetelik a szűréseket.

A szemvizsgálat során a szemnek bármilyen elváltozására fény derülhet. Jelen cikkben csak a retrieverekre jellemző betegségekkel foglalkozunk, de szinte minden fajtának megvan a rá jellemző szemészeti problémája. Ennek jellegétől függ, hogy mikor, milyen korban, milyen vizsgálati módszerrel kell szurni. A collie-k CEA-ját (collie eye anomalie) például nyolchetes korig lehet a legnagyobb biztonsággal diagnosztizálni. A hazai retriever-állományban jelenleg a csípőízületi diszplázia sokkal elterjedtebb probléma, mint az öröklődő szembetegségek. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez csak az állomány nagyon vékony szeletkéjének vizsgálata alapján van így, és főleg azok a kutyák kerülnek szűrésre, amelyek gondos helyről származnak, és szüleik is szűrt kutyák voltak. Biztos vagyok benne, hogy az állomány egy nagyobb populációjának szűrése már nem ilyen rózsás helyzetről árulkodna.




nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)