Állatorvos
A kutyák ásványianyag- és nyomelem-szükségletéről
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Horváth Dávid  |  2011. május 28.

A kutyák ásványianyag- és nyomelem-szükségletéről

A kutyák egészséges táplálásához nemcsak elegendő energia, szénhidrátok, zsírok, fehérjék és aminósavak kellenek, hanem megfelelőnek kell lennie az ásványi anyag-, a nyomelem- és a vitaminellátásnak is. A legfontosabb ásványi anyagok: a kalcium, a foszfor, a kálium, a nátrium, a klór és a magnézium. A nyomelemek közül fontos a vas, a réz, a mangán, a cink, a jód, a szelén és a kobalt.


A kalcium és a foszfor táplálkozási szerepe szorosan összefügg, a csontok és a fogak szilárdságának biztosítását szolgálják. A kalcium közreműködik a vér alvadásában és az idegi ingerek átvitelében is. A foszfor számos enzimrendszerben van jelen és alkotórésze a szerves foszfátvegyületeknek. A diéták összetételében általában az 1,2-1,4:1 kalcium-foszfor arány a legkedvezőbb. A kálium magas koncentrációban van jelen a sejtek belsejében, szerepet játszik az idegi ingerületek átvitelében, a folyadék-egyensúly fenntartásában, az izmok anyagcsere-tevékenységében.

A káliumhiány izomgyengeséget, gyengébb növekedést, szív- és vese-elváltozásokat okoz. Hiánya ritkán fordul elő, mert a táplálékok széles körében van jelen. A nátrium fontos szerepet játszik a normális élettani funkciók fenntartásában. A kloriddal együtt a nátrium képviseli a testfolyadékoknak a fő elektrolitjait. Mindkét ásványi anyagot rendszerint közönséges konyhasó (nátrium-klorid) formájában adják a táplálékhoz, hiányuk valószínűtlen. Esetleg a gyakran fürösztött vagy úszó kutyáknak kell több konyhasót biztosítani, mert ilyenkor fokozódik a bőrön át leadott elektrolit-veszteség. A fölösleges nátriumfelvétel kapcsán magas vérnyomáshoz kapcsolódó káros hatásokat figyeltek meg.

A magnézium a szervezet laza kötőszöveteinek és a csontoknak is alkotórésze. A szív, a vázizmok és az idegszövet normális működése a kalcium és a magnézium közötti megfelelő egyensúly függvénye. Fontos szerepet játszik a magnézium a nátrium és kálium anyagcserében és kulcsszerepe van számos esszenciális enzimreakcióban. A magnéziumhiány izomgyengeséggel, kölyökkutyáknál hasmenéssel, súlyos esetekben tetániás görcsrohamokkal jár. Ez azonban igen ritka. A vas alkotórésze a vér- és izomfehérjének, amelyek döntő szerepet játszanak az oxigén szállításában. Fontos alkotórésze számos sejtlégzésben résztvevő enzimnek. A vashiány vérszegénységhez vezet, ami a gyengeség és a fáradékonyság tipikus klinikai képével jár. A vasmérgezés étvágytalansággal és testtömeg csökkenéssel jár.

A réz a biológiai funkciók széles körében játszik szerepet és alkotórésze számos enzimrendszernek. Rézhiány következtében csontrendellenességek is kialakulhatnak. A fölösleges rézetetés is okozhat vérszegénységet. Bedlington-terrier, west highland white terrier és dobermann fajtáknál ismeretes egy olyan rendellenesség, ami toxikus rézszintet eredményez a májban, ez végül májgyulladást és májelégtelenséget idéz elő és a hajlam örökletesnek tűnik.

A mangán számos fém-enzim rendszert aktivál a szervezetben és ilyen módon számos reakcióban vesz részt. A mangánhiányt rendellenes növekedés és szaporodás, valamint a lipid-anyagcsere zavara jellemzi. A cink funkciói fontosak az enzimműködéssel és a fehérjeszintézissel kapcsolatos tevékenységekben. A cinkhiány jelei a növekedés lelassulása, az étvágytalanság, a hereelfajulás, a lesoványodás és a bőrelváltozások megjelenése. Már enyhe hiánya is feltűnik azáltal, hogy a bőr vagy a szőr állapotának romlása folytán rontja az állat megjelenését.

A bőrmegvastagodások és a szőrhullás főleg a testnyílások táján, az orrháton és a szemek körül jellegzetes. A jód ismert funkciója a pajzsmirigy-hormonok termelésében való részvétel. A fokozott pajzsmirigy-működés következtében az állat nyaki tájékán elhelyezkedő mirigy megnagyobbodik és földuzzad, ilyen módon létrejön a golyvának nevezett kóros állapot, a jódhiány fő jele. A csökkent pajzsmirigy-tevékenység klinikai tünetei a bőr és a szőrzet rendellenességei, tompaság és aluszékonyság. A nagy jódadagok károsítják a pajzsmirigy-hormonok szintézisét és jód-myxödémát vagy golyvát hozhatnak létre. A szelén enzimek összetevője.

A szelénhiány váz- és szívizom-degenerációt okozhat, a nagy bevitt adagjai erősen toxikusak. A kobalt a B12-vitamin egyik alkotórésze. A kobaltnak csak akkor van táplálási értéke, ha azt B12-vitamin formájában veszi fel a kutya, ugyanis nem képes kobaltból B12-vitamint szintetizálni. Elégséges vitaminellátás esetén nincs szüksége további kobaltra. A króm a szénhidrát-anyagcserében játszik szerepet. A fluor fontos a fogak és a csontok fejlődéséhez, valamint a szaporodásban. A nikkel a sejtmembrán funkcióiban nélkülözhetetlen. A molibdén több enzim alkotórésze, szerepet játszik a húgysav anyagcseréjében. A szilícium funkciója a csontvázfejlődés biztosítása, a kötőszövet képződése és fenntartása. A vanádium szerepel a növekedésben, a szaporodásban és a zsír-anyagcserében. Az arzén a növekedésben és a vérképzésben fontos.



nyitókép: archív

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)