Társunk a kutya
Nemzetek és kutyáik, viselkedésük tükrében II.
Sorozat
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Fort András  |  2010. július 22.

Nemzetek és kutyáik, viselkedésük tükrében II.

Lássuk, mi a helyzet Európában! Megfigyeléseim szerint a nyugat-európai nemzeteket - és kutyáikat - két fő tulajdonság jellemzi igazán. Ez a lojalitás és keménység.


 


A tolerancia, a másik lényének és egyéniségének értékelése, egészen addig, amíg ő is ugyanígy viselkedik velünk. De ha valaki megpróbál behatolni a másik "személyes terébe" engedély nélkül, akkor váratlan ellenállással és kemény válaszreakciókkal számolhat. Ezek tipikusan európai tulajdonságok és természetesen az itteni kutyákra is érvényesek. A viselkedésbeli hasonlóságokra és párhuzamokra utaló levezetést már az előző részben olvashattuk.

Ugyanígy beszéltünk már a britekről is, akiknél a tolerancia és az egyéni szabadság elismerése a gondolkodásmódjuk egyik alappillére. És mindenki tudja, hogy a brit kutyákat viszonylag könnyű nagyobb csoportokban vagy falkákban tartani, főleg a vadász fajtákat. A híres rókázó kutyák a beagle-k olykor harmincas, negyvenes falkákba verődve üldözik azt az egy szerencsétlen rókát, végkimerültségig...

Lojalitás és keménység

De más európai nemzetekre is jellemző ez. Vegyük például a németek dogját! Bizony jónéhányan abba a tévhitbe esnek, hogy ő egy lekvár, vagy buflák, pusztán csak azért, mert egy rendkívül lojális arisztokrata. Nem csoda, hiszen a porosz földesurak testőrkutyája volt eredetileg, ősei mindig kastélyban laktak. De nem tanácsolom senkinek, hogy mondjuk egy negyven kilós kis hölggyel szemtelenkedni kezdjen, amikor annak a dogja ott tartózkodik a közelben. Mert egyrészt ez csúnya dolog, másrészt pedig a támadót egykettőre feldönti a dog.


Precizitás

Ám az igazi német lelkivilág, a lojalitás és keménység mellett meg van fűszerezve egy jó adag precizitással is. Ennek kitűnő példája a német juhászkutya, mely egyedülálló a maga nemében. Ez a kutya jó kezekben olyan pontosan és lelkiismeretesen végzi a munkáját, mint senki más. Akár nyomkövető, kereső, kiválasztó, vagy őrző-védő munkáról van szó. Ő az a névtelen hős, az a hűséges és precíz lélek, aki képes bármikor szolgálatba állni, a világ bármely rendőrségénél. A német kutyák a kiképzéseket kitűnően viselik, sőt egyenesen igénylik is. Főleg a munkakutyák: németjuhász, schnauzer, dobermann, rottweiler. De megfigyelésem szerint csak a német rendszerű, precíz, pontos kiképzéseket kedvelik. Ami sok munkával jár, határozott alakival, és kellőképpen leterheli őket. A parancsokat is határozottan kell kiadni nekik. Ha szükséges, akár pattogjon németesen az a szó, és semmiképpen se legyen pontatlan az utasítás. És ők, a német munkakutyák a világ bármely táján, ahová elvetődnek, a lelkiismeretes és precíz bánásmódot szeretik. Érdekességként megemlítem, Dél-Amerikában, Peruban elterjedt az a szokás, hogy a német fajtájú kutyákat német nyelven képzik ki. A spanyol nyelv szerintük nem igazán alkalmas arra, hogy például egy dobermannt rábeszéljenek az engedelmességre. ahhoz nem spanyol dalolás kell, hanem német pontosság.

Hatékonyság

Él Európa nyugati partvidékén egy kis nemzet: a belga. De amilyen kicsi, olyan hatékony ország. Komoly iparral, kereskedelemmel és kulturális hagyományokkal rendelkezik. És többek között egy klassz kis kutyafajtával is, melynek neve: belga juhász. Igazi megszemélyesítője ennek a felfogásnak: "hatékonyság". Mert viszonylag könnyű testű, szívós és okos. Általában eléggé szangvinikus. Nos, láttam egyszer ennek a fajtának az őrző-védő kiképzését, eredeti környezetben. A segédeken nem volt csibészkar. Csak vastag nadrág, mivel a kis belgákat arra tanították, hogy az ember altestét tekintsék célpontnak támadáselhárításkor. Nos, mi ez, ha nem hatásos, még egy kisebb súlyú és erejű kutyánál is?

De ha már a súlynál és erőnél tartunk, tegyünk egy tekintélyes ugrást dél-kelet felé, és lépjünk az ősi Itália földjére.

Rómaiak öröksége

Itt már teljesen más a helyzet. Az olasz emberek gondolkodásmódjában és lelkében a klasszikus értelemben vett európaiság kiegészül a cikk elején már említett latinos temperamentummal, és ez így érdekes és kifejezetten kedves dolog.

Ők nagyon szeretik a kutyákat. Persze más nemzetek úgyszintén, de az olaszok ebben is olyan egyéniek és néha különlegesek. A nápolyi masztiffjuk például igazán kultúráltan tud viselkedni, de időnként nagyon heves, és nemcsak az őrző munkájában, hanem a szeretet megnyilvánulásaiban is. Többek szerint ősi származású fajta ez, még a Római Birodalom idejéből. És talán senki sem veszi belemagyarázásnak azon észrevételemet, hogy a masztiff flegmatizmusa és ereje a régi rómaiak világát testesíti meg. Bár elvből ellenzem az állatviadalokat, de mégis el tudom képzelni ezt a fajtát Néró arénáiban, amint oroszlánok vagy fegyveres gladiátorok ellen harcol.

De van még egy fantasztikus olasz fajta, amely még kevéssé ismert Magyarországon. Ez a cane corso. Déli, calabriai, hegyi kutya. Lehetséges, hogy távoli rokonságban áll a nápolyival, bár sokkal mozgékonyabb, robbanékonyabb nála. Ha egy masztiffnak és egy staffordshire terriernek összekevernénk az alapvető tulajdonságait, hasonló viselkedésformákat kaphatnánk, mint amilyen a cane corso. De minden felelőtlen szaporítót figyelmeztetnék, ha netán bűnös gondolatai támadnának: ez is ősi fajta! Nem lehet mesterségesen előállítani!

Ha lehet azt mondani, hogy az általunk tenyésztett kutyák olyanok, "mintha a gyerekeink lennének" - legalábbis érzelmileg -, akkor bizton állíthatom, hogy a cane corso a dél-olaszok lelkivilágát "örökölte". Mérhetetlenül kedves, időnként kissé hisztis, olykor meglepően lágy, de ha kell, kifejezetten kemény, félelmet nem ismerő. Röviden: tüzes és temperamentumos.

Nos, barangolásunk közben a földgömbön eljutottunk Kelet-Európáig, ám az itteni nemzetek és kutyáik, a zaklatottabb történelmük és a földrajzi, éghajlati különbségek miatt már kissé mások, mint a nyugatiak. De erről majd a következő részben írunk, ahol tovább megyünk kelet felé. De ahogy Arisztotelész is írja: "Az emberek miként az állatok is, megváltozhatnak, ha környezetük megváltozik. Ám a lényeg mindig ugyanaz marad." És ez a lényeg a jóra való törekvés és a boldogság keresése. És hogy igazi szeretet uralkodjon a köztünk és a kutyáink között lévő kapcsolaton, és béke az emberek és nemzetek között.

 Folytatása következik



nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)