Archívum - Őrző védők, schnauzerek, molosszerek
Német boxerkutyánk jelene
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  1998. május 21.

Egyáltalán nem publikálta a boxerfajta 100 éves évfordulóját a hazai szakirodalom. Az 1895-ben bejegyzett első törzskönyvi szám: Münhlhasein Flocki, szül. idő: 1895. február 26., nem számíthatott arra, milyen diadalutat jár majd be a világon.


 
A fajta története, kialakulása:

Nagy Sándor indiai hadjáratáról olyan nagyméretű, dogszerű kutyákat hozott magával, amelyek valószínűleg a molosszerek tenyésztésének kiindulási alapját képezték. időszámításunk után III. évszázadban, feltűntek a britanniai dogok. Ezek a kutyák erősebbek, szélesebb pofájúak voltak és kiszorították a molosszereket. A britanniai dogokból tenyésztették ki a mastiffokat. A kelták is rendelkeztek már a római megszállás idején nehéz, nagyméretű harci kutyákkal. Ezt a fajtát használták a vaddisznók és medvék vadászatához is. Alkalmazásuk szerint kisebb, vagy nagyobb termetűek voltak. Így alakult ki Közép-európában az idők során a nagy, vagy gdanszki bikatépő, és a kis, vagy brabanti bikatépő. A nagy kutyát, főként Németország északi részén és Lengyelországban a nagyvadak vadászatánál, míg az Alpok erdős, északi szegélyén a kis, bikatépőket alkalmazták inkább, mivel közepes mérete miatt mozgékonyabb volt. Ez a típus tekinthető a jelenlegi boxereink közvetlen ősének.

Jellemzőik:

Mindkét típus egyszínű sárga vagy fehér folt nélküli csíkos, rövid és széles pofájú volt. A felső állkapocs rövidülésével jött létre az előharapás, melynek köszönhetően a kutyaaz ellenfél megragadása közben is tudott levegőt venni. A fülét visszavágták, mivel a harcok során kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedett. Flemming: "A tökéletes vadász" c. könyvében ismertette első alkalommal a dogszerű kutyákat és a bikatépő típusokat. A XVIII. század második felében kezdődött el Németországban a fajtatenyésztés. első alkalommal 1895-ben Münchenben a St. Bernhad-kiállításon az egyik kísérleti osztályban boxer is bemutatásra került. Az első díjat "Münhlhasein Flocki" kapta, akit később elsőként be is jegyeztek a törzskönyvbe.

A tervszerű tenyésztés kezdete:

1895-ben Roberth Höpner és König urak megalapították a boxer klubot. A legkülönbözőbb boxer név alatt futó típusokat sokat próbálták a tiszta tenyésztésbe bevonni.

Az alapítás évében rendezett kiállításon kb. 50 boxer bemutatására került sor. A tenyésztett állatok között nagyfokú szórás volt tapasztalható, ennek ellenére az összes jelenlegi boxer vérvonala szinte kizárólagosan négy állatra alapult. Ez a négy kutya, amely tenyésztés szempontjából jelentőséggel bír, sorrendben a következő: Wotan 46" csíkozott, nem nemes és rossz hátsó lábbal, de olyan jellemző fejjel rendelkező kan, amelyet utódai is úgy az előnyös, mint a hátrányos tulajdonságai tekintetében örököltek, valamint "Flock ST. Salvator 14" sárga színű, jó felépítését tekintve már akkoriban is a jövő típusát testesítette meg. Az akkori boxereknél magasabb volt, benne egyesült az erő és a nemesség. A könnyebb felépítés előtérbe jutása végleges elfordulást jelentett a bulldog típustól. Mirzel 44" nevű vörösessárga színezetű szuka és "Meta v.d. Passage 30", olyan nagy termékenységű szuka, amelynek a két kannal együtt kíváló utódai lettek. A négy kutyának és ezek beltenyésztési utódainak egymással történő párosítása képezte a jövő tenyésztésének alapját. A boxer klub első törzskönyve 1904-ben jelent meg. Minden LE (dicséretes megjelenés = jó) (lobenswerte erscheinung = gut) minősítésű kutyát bejegyezték a törzskönyvbe. 1924-ben nyerte el a boxer használati kutyaként elismerését. Közel harminc évvel a klub megalapítása után, 1925-ben tiltották meg a fekete és fehér boxerek tenyésztését. A tenyésztési előírásokat 1929-ben és 1930-ban tovább szigorították, hogy többek között már csak 6 kölyök felnevelése volt engedélyezve. Az egyheréjű kutyákat kizárták a tenyésztésből.

Százéves jubileum 1995-ben.

A tenyésztés figyelemmel kisérése, a tenyésztők, segítők és barátok összefogása képezi a müncheni székhelyű boxer klub célját és feladatát. A klubot 1895-ben alapították meg, amely Münchenben működteti az üzleti, törzskönyv-és teljesítmény könyvelési helyét. A tenyésztés megkezdésétől vezeti a nemzetközileg elismert törzskönyvet. A klub 1905-ben határozta meg a fajta jellemzőit. Németország a boxer származási országa. A klub által vezetett törzskönyvezési hely jegyzi be a törzskönyvbe az előírások szerint tenyésztett és születésüktől megfigyelt és ellenőrzött boxereket. Ennek során állítják ki a hitelesített nemzetségfát, amelyet a VDH, mint felső szerv elismer. A boxer klub 18 tartományi csoporttal együtt a teljes Szövetségi területet átfogja és jelenleg kb. 18.000 tagja van. A klub csoportjai segítségével irányítja a tenyésztést, és a tenyészállomány kiválasztása céljából elősegíti a munkakutyák vizsgáit. A teljes német területen több mint 250 tartományi csoport működik.

Közel száz év telt el azóta, amióta a századforduló előtt a német boxer diadalútja elindult. Kezdetben nem tűnt túl sikeresnek, mert az akkori boxer még messze elmaradt az alapító eszményképtől. Ennek a kutyának néhány úttörő kezében mindenekelőtt bizonyítani kellett, hogy mire képes. A boxer ugyan soha nem volt divatkutya, de elsősorban munka- és házikutyaként tenyésztették és tartották. Egyik legrégebb elismert munkakutyaként tartották számon.

Már az 1905-ös standarban kereken 20 évvel a használati ill. rendőrkutyaként történő hivatalos elismerést megelőzően, meghatározásra került, hogy: "A boxer jellemére kell a súlyt fektetni, és a leggondosabb bánásmódra van szüksége. A gazdájával és az egész családdal szemben tanúsított ragaszkodása és hűsége, őrző-védőként mutatott ébersége és rettenthetetlen bátorsága régóta híres. Játék közben derűs, barátságos vérmérsékletű. Intelligenciája, irányíthatósága, igénytelensége és tisztasága teszi őt kellemes, családi kutyává és kisérővé. Jelleme becsületes, nem hamis és nem alattomos, még előrehaladott korában sem."

Magyarországon 1991-ben alakult egy maroknyi, lelkes boxer tenyésztő és fajtabarát, akik síkra szálltak a fajta érdekeiért. Kifejezésre juttatták, hogy minden behatástól védik és óvják a fajtát. Elkötelezték magukat, hogy meg fognak felelni a Német Standert adoptáló anyaország tenyésztési elvárásainak. A lelkes sereg még nem sejtette, hogy a magyarországi kinológia történelmét írja meg ezzel a cselekedetével. Eredményeit a világ is nagy elismeréssel fogadta, hisz azok önmagukért beszéltek. Felsorolni is sok lenne azokat a világ legrangosabb versenyein elért eredményeket, melyeket a Nemzeti Boxer klub révén értek el. munkájukat a világ ámulattal kísérte, de sajnos a honi Kinológia ügyet sem vetett rájuk. A lendület még sem fogyott, pedig időről-időre emelték a mércét. Hogy mi hajtotta őket és honnan az energia, erre nehezen lehet röviden válaszolni: talán a hit, hogy álmaik egyszer valóra válnak!

A vidéki szervezetek

megalakulása után elsősorban Nagykanizsa, Nyíregyháza, Budapest révén mára már országos rendűvé gyarapodott. A "Boxer" című folyóirat nagy űrt töltött be és szakmai segítség volt abban az időben.

Tenyésztési programok közül elsősorban a dyszplázia szurés bevezetése és a rendszer kiszélesítése volt. Vitathatatlan, hogy Magyarországon az N.B.K. kezdeményezésére lett (jelen pillanatban is) bevezetve. Úttörő szerepe volt, hogy klubkiállítások szisztémáját az S.V. Boxer klub München rendszerének adaptálása szerint hajtja végre.

Mi lehet a cél?

Egy olyan genetikai populációt felépíteni, melynek külső hordozói mellett fejleszteni kell a boxer használhatóságát, munkateljesítményét, az előírtak szerint. Egy olyan központi tenyésztési adatbázist kell létrehozni, amely megfelelő technikai feltételekkel irányítja és felméri a tenyésztés minden fázisát, és elősegíteni, hogy a tenyésztők is hozzájussanak az adatbázishoz. A szaporulatok mértékét és minőségét a modern európai normáknak megfelelően kell szabályozni.

A fajta...

Az elmúlt száz év alatt a boxer elkötelezett tenyésztői arra törekedtek, hogy az általuk tenyésztett kutyákban megtestesüljön az az eredeti német gondolat, melyet a fajta "szülőatyai" megvalósítandó célként tűztek ki maguk elé.

Ez nem kis kihívás, különösen, ha azt vesszük, hogy a boxer az a kutyafajta, mely talán a legtöbb buktatót rejti magában azok számára, akik tenyésztésére vállalkoznak. E nehézségek ellenére a boxer mint használati-, munka-, és sportkutya, vagy egyszerűen családi kedvenc szinte egyedülálló karriert futott be a világban. Dél-Afrikától Norvégiáig, Amerikától (Ázsián keresztül) Ausztráliáig mindenhol meghódította a kutyakedvelők szívét.

Mégis - tán jellegzetes megjelenéséből fakadóan -  rengeteg tévhit terjedt el róla, mely mint általában az ilyenek, minden alapot nélkülöz.

A fajta szerelmesei azt vallják: ha egyszer volt már egy igazi boxered, soha többé nem tudsz lemondani róla. Vajon miből fakadhat ez?

Mert ereje, eleganciája, dinamizmusa, intelligenciája, munkakészsége és temperamentuma ideális egységben testesül meg, szinte lenyűgözi a szemlélőt. Belenézve értelmet sugárzó szemeibe a hűségen, a szereteten és a ragaszkodáson kívül "elmeséli" nekünk, hogy ő tisztában van mindezen tulajdonságaival, de erejét, képességeit soha nem fordítaná ellenünk.

Erényei révén a boxer - nem érdemtelenül - napjaink egyik legnépszerűbb és legkiválóbb családi, sport-, munka-, és használati kutyájává vált.

A családban...

Igazi "csapatjátékos". Az egészséges, jól tartott boxer, már kölyökkorában rendkívül gyorsan és zökkenőmentesen be tud illeszkedni új környezetébe.

A "falkán", azaz a családon belül, mindenkivel szemben nyílt, barátságos. Bohém, örökké játékos, néha már-már szertelen lelkivilága, lehengerlő, sokszor túláradó szeretetnyilvánításoktól sem mentes stílusa előbb-utóbb a legmorózusabb, legenerváltabb embereket is megindítja.

Hatalmas energiája, ereje, impozáns megjelenése, a laikusokban sokszor félelmet keltő fellépése és határozottsága nagy szívet és egy mindenre kapható, "örök gyermeket" takar.

Szeretetét lépten-nyomon igyekszik kimutatni. Aktív részt vállal a család életében és sportos adottságai révén egyfajta egészségesebb, rendszeresebb életformára szoktatja a család tagjait.

Használati kutyaként...

Már a fajta kialakítói az általuk lefektetett fajtaleírásban hangot adtak annak a gondolatnak, hogy a külső megjelenésből fakadó adottságoknak szoros összefüggésben kell lenniük a boxer használhatóságával, munkára foghatóságával.

Ha rápillantunk a fajta egy-egy reprezentánsára, azonnal rájövünk, hogy a boxerben az erő, elegancia és nemesség egyedülálló elegye testesül meg. Ez párosulva a belső értékekkel jellemével, lényével, melyre oly nagy hangsúlyt fektet az anyaországi standard egy rendkívül sokoldalúan hasznosítható, igazi munka-, és használati kutyát kapunk.

Ennek egyik jövőbeni, alapvető záloga, a fajta sokrétű igényeinek megfelelő, szakmai alapokra helyezett, tenyészszelekción alapuló, világszínvonalú kezelése és tenyésztése.

A munkakutya...

Mint az egykori ún. "bikatépők" leszármazottját, az ember soha nem ítélte tétlenségre. Már az I. világháború idején aktív katonai szolgálatot teljesített. Adottságai, rátermettsége révén a '20-as években rendőrkutyaként is használták. A gondos és céltudatos tenyészszelekció révén a boxer századunk legkiválóbb munkakutyái közé emelkedett. Az élet számtalan területén vált az ember egyik legmegbízhatóbb segítőtársává.

Napjainkra, tömeges szolgálati alkalmazása háttérbe szorult ugyan, de még így is sok helyütt találkozhatunk vele katasztrófa elhárító kutyaként, kereső-, vagy kísérőkutyaként, nyomozó-, vagy járőrkutyaként. Egyetlen korlátja, hogy nehezen tűri az időjárás szélsőségeit.

Képességei bátorság, erő, magabiztosság, dinamika, képezhetőség, kezelhetőség, jóindulat miatt válhatott a világ egyik legismertebb munkakutyájává.

A sportkutya...

A szabadidő hasznos, egészséges, sportos eltöltéséhez kíváló társra talál a boxerben az, aki ilyen irányú elfoglaltsághoz kutyát keres. Megtalálhatjuk az agility versenyeken, a kiképzőpályákon, munkaversenyeken és küllemi kiállításokon, illetve minden olyan helyen, ahol az értékmérő a mutatott teljesítmény.

A boxer nagy előnye, hogy "kortalan", azaz minden korosztály számára képes elérhető közelségbe hozni napjaink egyre népszerűbb hobbiját, a sportkutyázást.

Azok számára akiknek nincsenek ilyen ambíciói, a hétköznapok hűséges kísérőkutyája, "személyi testőre", vidám cimborája, vagy netalántán egyetlen társa a magányban.




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
Bejelentkezés
 
 
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)