Archívum - Társunk a kutya
Változik az állatok szerepe a társadalomban
Nemzetközi konferencia Prágában
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Fülep Erzsébet  |  1998. március 21.

Az IAHAIO az ember és állat kapcsolatával foglalkozó egyesületek nemzetközi szervezete Változik az állatok szerepe a társadalomban címmel, konferenciát rendezett Prágában.


Az IAHAIO-t 1990-ben alapították azzal a céllal, hogy nemzetközi szinten összefogja azokat a szervezeteket, amelyek az ember és az állat kapcsolatával foglalkoznak. Fő feladata a tagországok közötti koordináció és segítségnyújtás a nemzeti szervezeteknek. Közel 30 tagszervezete van, és 1997 őszén az EMÁLKI olyan, jelentős múlttal rendelkező országok közé került be, mint például Ausztria, Franciaország, Svájc, Svédország, Ausztrália, Németország, Nagy-Britannia...

A különböző tudományterületek tudósai világszerte vizsgálják az ember és a társállat kapcsolatát és ennek hatását mindkét félre. A nemzetközi szervezetnek rendkívül jelentős a szerepe a kutatási eredmények terjesztésében, az újabb kutatási projektek támogatásában.

Az IAHAIO tagországai által szervezett, immár 8. nemzetközi konferenciára 29 országból 200 előadással jelentkeztek a terület tudósai. Az értékelést "vakon" végezték, azaz a bizottság a beküldött előadás-kivonat értékelésénél nem tudta, hogy ki a szerző. Így a válogatásnál a tekintélyelv helyett a kutatás tudományos értéke játszott szerepet. Végül 19 tagországból 46 posztert és összesen 64 előadást tartottak nyilvánosságra érdemesnek. Pl.: Hogyan hat az autista gyermek viselkedésére a kedvencként tartott állat? Hogyan befolyásolja az idős emberek életét az öregek otthonában tartott kutya, macska? Hogyan jelentkezik ember és állat kapcsolata a különböző vallásokban? Társállat a városokban.

Ilyen és hasonlóan érdekes témákkal foglalkozott az ember és állat együttéléséről és egymásra gyakorolt hatásáról rendezett konferencia Prágában. A speciális előadások mellett a látogatók részt vehettek a plenáris üléseken is, ahol a terület nemzetközileg elismert kutatói az ember és állat kapcsolatának történelmi, kulturális, demográfiai, közegészségügyi, állatorvosi, szociológiai és etológiai vonatkozásait tárgyalták.

Az IAHAIO konferenciák történetében első alkalommal szerepeltek magyar előadók. "A kutya és gazdája kötődésének vizsgálata" címen Csányi Vilmos etológus professzor (ELTE etológiai tanszék vezetője), Emálki főtanácsadója és Topál József nyilvánosságra hozta kétéves kutatásának eredményét.

Az állatok szerepe társadalmunkban - különös tekintettel a társállatokéra - jelentős változáson ment keresztül az elmúlt évezredben. A kutya130 ezer évvel ezelőtt vált külön a farkastól, és 130 ezer évvel ezelőtt jelent meg a Földön a fejlett homo sapiens. Ez elegendő idő ahhoz, hogy kialakuljon az emberben és kutyában a genetikai, viselkedési változás. A kutyát olyan szelekciós hatások érték, amelyek azt eredményezték, hogy egy kicsit szimulálja az emberi pszichét, az ember pszichológiai viselkedését. Ez nem jelenti azt, hogy úgy gondolkodik mint az ember. De megért kifejezéseket, megérez bizonyos érzelmi, belső lelki állapotot... Nagyon sok olyan tulajdonsággal rendelkezik, amely egy vadállatnak teljesen érdektelen. Pl. egy jóllakott vadállat számára nincs jelentősége, hogy az ember mit gondol. Ám a kutyának ez nagyon fontos. Az embernél természetrajzi, a kutyánál egyfajta humán, etológiai intelligencia jelent meg, amely őt arra készteti, hogy állandóan arra figyeljen, hogy most mi fog történni... Mit akar az ember?

Csányi professzor és munkatársai ezt a problémakört szisztematikusan kezdték felderíteni. A pszichológusok az anya-gyermek kapcsolat vizsgálatára az idegenhelyzet-tesztet alkalmazzák. Ezzel a vizsgálati módszerrel dolgoztak az etológusok is. Az eredmények összesítése során kiderült, hogy a gazda-kutya kötődés természete hasonló az anya-gyermek kapcsolathoz, és annak típusaihoz. A vizsgálat célja az volt, hogy a tudósok kimutassák, a kötődés mértéke befolyásolja a munkakutyák eredményességét is. Mindezt etológiai-pszichológiai vizsgálatokkal bizonyították. A kísérletben vakvezető, rendőr- és családi kutyák vettek részt. A vakvezetőknél szoros volt a gazda-állat kapcsolat, a rendőrkutyáknál kisebb volt a kötődés (a munkakutyákkal általában többen dolgoznak), a családi kutyák között voltak jól és kevésbé jól kötődők is. A rendőr- és a családi kutyák gazdáinak a szemét bekötötték, és egy mesterségesen kialakított útszakaszon a kutyáik segítségére támaszkodva kellett az akadályokon áthaladniuk. (A kutyáiknak ugyanazt a feladatot kellett megoldaniuk, mint a vakvezető kutyáknak.) A rendőrkutyák nagyon gyorsan keresztülmentek az úton; nem figyeltek arra, hogy a rendőr nekimegy az akadálynak. A jól kötődő családi kutyák elindultak, és megdöbbentek, hogy a gazda miért nem tud velük együtt haladni. Megálltak és visszanéztek, hogy most mi történt. Egy perc múlva már úgy mentek tovább, hogy közben folyton visszanéztek, és azt figyelték, hogy a gazda miért nem tud gyorsabban haladni. Majdnem olyan jól teljesítettek, mint a vakvezető kutyák, de az állatok minél kevésbé kötődtek, annál több hibát vétettek. (Az I.: vakvezető, II.: családi, III.: rendőrkutyák lettek.)

A magyar etológusok a kísérlet során azt bizonyították, hogy csak akkor lehet a munkakutyával eredményesen dolgozni, ha a gazda az állattal érzelmi kapcsolatot is kialakít.

A prágai nemzetközi konferencia nemcsak a tudósok számára volt jelentős esemény, az ott elhangzottak mindannyiunk számára nagyon fontosak. Rendkívül lényeges, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki kedvencünkkel, mert a tudományos kutatások is igazolják, hogy a társállattal való együttélés pozitív hatással van a lelki és egészségi állapotunkra egyaránt.

Fülep Erzsébet




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
Bejelentkezés
 
 
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)